A migráció gazdasági hatásairól az elmúlt harminc, vagy negyven évben folyamatos vita folyt. Van viszont pár tény, amiben mostanra szinte teljes a konszenzus.
- A bevándorlás jót tesz a gazdaságnak.
- A bevándorlók több adót fizetnek, mint a natív (értsd: természetes, honi) lakosság.
- A bevándorlók kisebb terhet jelentenek a szociális ellátórendszerre, kevesebb segélyt kapnak.
- A bevándorlók – a natív fiatalokhoz hasonlóan – képzettebbek, mint a nyugdíjaskorú lakosság.
- A bevándorlók enyhítik a középosztály feletti natív lakosok terheit, mert olcsóbb szolgáltatásokat nyújtanak.
- A bevándorlók miatt nem kevesebbet, hanem többet keres a natív lakosság.
- A bevándorlók sokkal inkább hajlamosak kockázatot vállalni és üzleteket alapítani, mint a natív lakosság.
Ezek elfogadott tények. Bármennyire is próbálja a kormány összemosni a terroristák, a politikai menekültek és a bevándorlók fogalmait, tudni kell, hogy a fentiek mind igazak azokra, akik huzamosabb ideig köztünk élnek. A huzamosabb idő alatt pedig azt értem, hogy nem áthaladnak Magyarországon, ahogy azt a menekültek szeretnék.
A fenti állítások szerepelnek az OECD tavalyi nagy kutatásában is, amit a migránsokról, és a migráció gazdaságra gyakorolt hatásairól készítettek. Ugyanígy szerepelnek már egy 2005-ös elemzésben, amit az Európai Unió migránsokkal foglalkozó szervezete készített. Sőt, ezeknek a nagy része Magyarországon is elfogadott tény. A Magyar Statisztikai Társaság egy 2010-es előadásában is szerepelnek.
Kell
Az, hogy a migrácóra szükség van, szintén tény. Magyarország lakossága, a fejlett országokhoz hasonlóan, folyamatosan öregszik. Kevesebb gyerek születik, mint amennyi pótolni tudná a lélekszámot. Az egyre több idős egyre nagyobb terhet jelent majd a dolgozóknak. Egy dolgozónak pedig egyre több nem dolgozót kell eltartania.
Miközben a fejlett világban ez történik, a fejletlen világban túl sok a fiatal munkaerő. Irán, Törökország és több más állam lakossága jórészt iszonyúan versenyképes fiatalokból áll, akik gyakran képzettek is. Ezek a fiatalok tökéletesen be tudnák tölteni azokat a pozíciókat, amiket a natív lakosság már nem tud.
Európában az új, korábban nem létező munkahelyek 70 százalékát migránsok töltik be. Ezzel máris értelmetlenné válik a legklasszikusabb tévhit a bevándorlókról. Ezek a munkák korábban nem léteztek, ezért nem is lehetett elvenni őket senkitől. A migránsok ráadásul pont azokat a munkaköröket töltik be, amik a legrugalmasabbak. Gyorsan, flexibilisen tudják elvállalni a változó környezetben létrejött új feladatokat.
Kinek áll ez érdekében?
A legfurcsább, hogy az egész bevándorlóellenes kampány leginkább egyetlen néprétegnek jöhet jól: a legszegényebbeknek. Amikor ez a vita az Egyesült Államokban zajlott, az egyik sztenderd érvelés az volt, hogy a kereslet és kínálat szabályai szerint az olcsó beáramló munkaerő pontosan az olcsó amerikai munkaerőnek, különösen a feketéknek árt.
Ha Magyarországon valódi bevándorlás lenne, félig képzett vagy képzetlen ideáramló munkaerővel, az pont a leszakadt vidéki térségeknek és a magyarországi romáknak ártana. Ezért, ha valódi bevándorlás lenne, a kormány mostani kommunikációs kampánya pont azoknak segítene sokat, akiket a megszólított bevándorlóellenes xenofóbok talán még a bevándorlóknál is jobban gyűlölnek.
Az igazi vita
A bevándorlás köré rendezett vita nagyrészt egyébként sem gazdasági, hanem politikai. Hiába állítják annyian, beleértve a kormányt is, hogy a Magyarországra érkező bevándorlók elveszik a magyarok munkáját, ez egyrészt nem igaz, másrészt pedig a legkevésbé sem zavarná a magyarságot.
A bevándorlás ennél sokkal inkább kulturális és politikai vita. David Card, a Berkeley Egyetem bevándorláskutatója mondta erre azt, hogy ha a mexikóiak kicsit fehérebbek és kicsit magasabbak lennének, sokkal könnyebb lenne az egész ügyet rendezni. A bevándorlókkal a magyar népesség nagy részének nem az a baja, hogy elveszik a munkájukat, hanem az, hogy máshogy néznek ki, mint ők.
