Gazdaság

Szülj, ha nem akarsz nyomorogni időskorodban

Ismét napirendre került az a bizarr elképzelés, hogy a gyermekszámtól függő nyugdíj mentené meg az egész nyugdíjrendszert és ösztönözné a lankadó gyerekvállalást.

Novák Katalin, az új családpolitikáért felelős államtitkár talált olyan elemeket a Népesedési Kerekasztal nyugdíjra vonatkozó akciótervében, amelyek találkoznak a kormány elképzeléseivel, és amelyekről egyeztetést kezdeményezett – derül ki a hvg.hu által idézett nyilatkozatából, amelyet a Magyar Nemzetnek adott.

Az MTA szervezésében létrehozott Népesedési Kerekasztal ugyanis úgy reformálná meg a nyugdíjrendszert, hogy a nyugdíjnál figyelembe venné a gyermeknevelésre fordított erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát és iskolázottságát. A koncepció készítői azzal érvelnek, hogy kritikusan visszaesett a gyermekvállalás, az “elöregedés, a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése belátható időtávon belül finanszírozhatatlanná teszi a nyugdíjrendszert”. Ennek elkerüléséhez több gyermeket kell vállalni és felnevelni a munkaerőpiac igényeinek megfelelően.

Egzisztenciális kérdések

A mérséklődő gyerekvállalási kedvnek nem sok köze van a nyugdíjrendszerhez, annál több a társadalmi és gazdasági viszonyok romlásához. A Gallup júniusban közzétett felméréséből például kiderül: a családosok csaknem felének nincs annyi pénze, hogy elég élelmiszert vásároljon. Ezzel összecseng a Habitat for Humanity Magyarország éves jelentése szerint a lakhatási szegénységben élők száma Magyarországon az elmúlt évben is nőtt, kilátásaik a legtöbb területen inkább romlottak. Ráadásul a gyerekek egyharmada egészségre ártalmas körülmények között él. Jogosan merül a kérdés: előbb nem ezeken a körülményeken kellene-e javítani, mielőtt az állam elvárná, hogy minél több gyereket szüljenek a nők.

Termékenységi reform?

A kerekasztal szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer csaknem kizárólag felosztó-kirovó elvű, gyakorlatilag bünteti a gyermekvállalást, “igazságtalan, gyakorlatilag önfelszámoló, és ezért korrekcióra szorul”. A testület több konkrét javaslatot is tett arra, miként lehetne érvényesíteni a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit. Például azoknak a kezdőnyugdíját, akik “egynél több járulékfizetőt állítottak maguk helyett, 1-nél magasabb, az e szintnél kevesebbel hozzájárulók járadékát 1-nél kisebb szorzóval” súlyoznák.

Egy másik javaslat szerint a nyugdíjkorhatárt a gyermeknevelés figyelembevételével állapíthatnák meg. A reform mindenesetre a 40. életévüket betöltöttekre már nem vonatkozna, hogy az érintetteknek legyen elég idejük felkészülni és dönteni.

A kerekasztal szakértői szerint egy megfelelő reform fenntarthatóvá, hosszabb távon finanszírozhatóvá tenné a rendszert, jelentős mértékű igazságtalanságot korrigálna, kiiktatna egy mesterségesen fenntartott, erős “termékenységi ellenösztönzőt“.

Régi nóta, új bébibumm

A Népesedési Kerekasztal már 2011-ben is javasolta a gyermekek számát és iskolázottságát is figyelembe vevő nyugdíjszámítás bevezetését, amire a kormánynál akkor is volt nyitottság. Egy évvel a gazdasági tárca „Új baby boom” nevű tervezetében meg is jelent egy passzus, amely szerint a munkavállalók nyugdíjának megállapításánál pluszpontokat jelentene a gyermekvállalás. „A családok (szülőpárok) által vállalt és kitaníttatott gyermekek után járó differenciált pontokkal ismernék ezzel a szülőknek a járulékfizetés melletti költségként jelentkező, a humántőkébe eszközölt befektetéseit.”

Az elképzelésben arra nem tértek ki konkrétan, hogy hogyan is „differenciálnának”, de egy akkori tanulmány ezt is körvonalazta, a gyermektelenektől 3,7, az egygyermekesektől 5,5 pontot vonnának le, ami 25-38 százalékkal csökkentené a fizetésüket. Akik három járulékfizetőt nevelnének, azoknak 2,2 pluszpont járna, akik négyet, azoknak 3,5 extra pont járna, ami 15-24 százalékkal emelné a nyugdíjukat.

Fele nyugdíj gyerekteleneknek

Az akkori számítások szerint (átlagkeresetet és 40 év munkaviszonyt figyelembe véve) így egy gyermektelen állampolgár nyugdíja mindössze 70 ezer forint let volna. Aki egy gyermeket vállal 85 ezret, aki kettőt, az 114 ezret, aki hármat, az 131 ezret, s a négygyermekes pedig 140 ezer forintot kapott volna. Vagyis a négygyermekesek nyugdíja dupla annyi lenne, mint a gyermekteleneké. S mivel szülőpárokról van szó, ez azt jelentené, hogy a három és több gyermekes apák nyugdíja is „megugrana”.

Hungarikum-gyanús ötlet

Ilyen rendszer a világon sehol sem volt, és egyelőre még sehol sincs is – írta a két évvel ezelőtti „Új Baby boom” tervezetről blogbejegyzésében Simonovits András nyugdíjszakértő, aki szerint első gondolatra nagyszerűnek tűnhet az ötlet: ahogyan a jólnevelt és jómódú nagykorú gyermekek segítenek korosodó szüleiken, ugyanígy segíthetne az állami újraelosztás is rajtuk. És a bevezetésre szánt évtizedek alatt minden fiatal felkészülhet a jövőre: eldöntheti, hogy vállalja-e gyermekszüléssel járó többletterheket, amelyért „cserébe” emelt nyugdíj jár.

Másodszorra azonban már komoly problémák merülnek fel. Például milyen forrásból lehet majd fedezni a gyermektelen vagy egygyermekes kiskeresetű szülők nyugdíjának kiegészítését? Elfogadja-e majd a társadalom a kevés szerencsés nagykeresetű és háromgyermekes család kiugró nyugdíját? – sorolta Simonovics, majd hozzátette: inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehet majd pótolni az éppen elköltött 3000 milliárdos magánnyugdíjvagyont.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik