Az európai országok szinte mindegyikében problémát jelent az öregedő társadalom és a társadalombiztosítási nyugdíj-rendszerek fenntarthatósága. Vagyis egyre kevesebb aktív személy befizetéséből kell finanszírozni egyre több nyugdíjas ellátását. Magyarországon – az Európai Unió országaihoz hasonlóan – a társadalmi juttatások legnagyobb részét az idősekkel kapcsolatos kiadások teszik ki.
2012-ben nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra 3349,7 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg éves átlagban 2 millió 890 ezer fő ellátását biztosította. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 70 százaléka, azaz 2 millió 128 fő (61 százalék nő, 39 százalék férfi) öregségi nyugdíjas volt 2013. januárban. Számuk 2,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Ennyi volt az átlagnyugdíj
Mint már megírtuk, a KSH legutóbbi statisztikája szerint az öregségi nyugdíj egy főre jutó havi átlagos összege a 2013. januári emelés után – a teljes ellátás alapján – 112 781 forint volt. (Az átlagos havi összeg minden megyében meghaladta a 100 ezer forintot.) A nők 106 451, a férfiak 122 828 forintot kaptak. A nők átlagosan 13 százalékkal alacsonyabb összegű ellátásban részesültek, mint a férfiak.
A folyósított öregségi nyugdíj átlagos havi összege összesen 7,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az átlagos öregségi nyugdíj Magyarországon egyébként a nettó kereset 77 százaléka volt 2013. januárban.
Negyedénél is kevesebb
Igen ám, de vannak, akik nyugdíjat sem kapnak öregségükre. Nekik jár az időskorúak járadéka, ami tulajdonképpen szociális támogatás. Összege a mindenkori nyugdíjminimum (28 500 forint) összegéhez kötött. 2012-ben havonta átlagosan 6,1 ezer rászorult idős embernek folyósították a járadékot.
Több mint hattizedüknél az egy főre jutó családi jövedelem a nyugdíjminimum felét sem érte el. A támogatásra felhasznált 2012. évi összeg 1,9 milliárd forint volt, ami egy személynek havonta átlagosan 26,7 ezer forintot jelentett. Vagyis kevesebb mint negyede annyit kaptak ők, mint az átlagnyugdíjasok.
Itt élnek a legszegényebbek
2012-ben a legtöbb támogatott, több mint 800 fő Bács-Kiskun megyében élt, és itt volt a legnagyobb a tízezer 60 éves és idősebb lakosra jutó számuk is (65). A mutató mindkét alföldi régió megyéiben meghaladta az országos átlagot (26). Jellemzően a kistelepüléseken (500 fő alatti lélekszámú) magas az ellátottak aránya. A KSH magyarázata szerint a korábban a mezőgazdasággal foglalkozó, zömében az Alföldön élő nők egy része nem szerzett elegendő jogosultsági időt saját jogú nyugdíjhoz, miközben a családi gazdaságban is tevékenykedtek.
