Ágazati szakértők szerint az ezredforduló óta közel 100 milliárd forint itthoni és uniós forrást költöttek fürdőépítésre és -fejlesztésre, sokszor azonban átgondolatlanul, hiszen óvatos becslések szerint is jelenleg a kapacitások mintegy 40 százaléka kihasználatlan – olvasható a lap hétfői cikkében. A több mint háromszáz, 95 százalékban helyhatósági tulajdonban lévő fürdőnek alig 10 százaléka működik nyereségesen.
A Magyar Fürdőszövetség 2010-ben, a fürdők mintegy kétharmadának válaszai alapján készült felmérése szerint bevételeik több mint 14 százaléka a helyhatóságoktól származik. Ez az arány az elmúlt években a létesítmények jelentős részénél tovább nőtt, és már közelíti a 20 százalékot. A települések büdzséjéből évente tízmilliárdos nagyságrendű összeget kell arra fordítani, hogy a fürdők jó része nyitva maradhasson.
Szabó Géza, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség (Fatosz) alelnöke szerint azokon a településeken és kistérségekben vannak a legnagyobb gondok, ahol nem komplex turizmusfejlesztésben, hanem csupán egy fürdő építésében gondolkodtak. Szabó Géza úgy véli, nincs más megoldás, mint a működés átalakítása profi szakemberek közreműködésével.
