A lap szerint a megoldást az MFB Zrt. számára nyújtott kormányzati árfolyam-garancia, illetve az új szabályok szerinti árfolyam-fedezeti ügyletek kínálják. Itt az MFB által devizában felvett kölcsönök árfolyamát felvételkori árfolyamon fixálják, az állam pedig árfolyam-garanciát nyújt a kölcsön mögé. A garanciát ugyanakkor nem hívják le, mivel a hitelek megújításakor mindent újraszámolnak. Ebben az esetben az ügyletek ráadásul a költségvetést sem terhelik, sőt az MFB mérlegében sem szerepelnek, tekintve, hogy függő tételről van szó.
A devizahiteleseknél ezt a garanciát nem forrás-, hanem eszközoldalról kellene beállítani. A felelősségmegosztás elvét azzal lehetne érvényesíteni, hogy a hiteladós számára a végtörlesztésnél, illetve az árfolyamgátnál alkalmazott szinten fixálnák az árfolyamot, az e feletti részre vállalna portfóliószinten fedezetet az állam. Amennyiben ezt jogszabályi formában mondatnák ki, elkerülhető lenne, hogy minden egyes hiteladóssal “egyedi” árfolyam-fedezeti ügyletet kössenek.
Az állam (vagy egy általa kijelölt szerv, például az ÁKK Zrt.) minden egyes törlesztéskor megtéríti a fixált és tényleges árfolyam közötti különbözetet. Praktikusan ez – mivel lényegében mindenütt máshol volt a forduló – mindennapos elszámolást jelent majd, a bankok naponta kimutatják az állam felé, hogy a napi árfolyamhoz képest mennyi az aktuális különbözet. Természetesen ettől kezdve a fixált szinten kellene számítani az adós tőketartozását is – írja a Napi Gazdaság.
