Gazdaság

Bukjuk az eső miatt a borsót?

borso(960x640)(1).jpg (borsó)
borso(960x640)(1).jpg (borsó)

Így drágítja meg az életünket a globális felmelegedés és az extrém időjárás.

A Kiskunlacháza és Kunszentmiklós közötti hosszú autóúton járni ma olyan, mintha az ember egy tengerhídon kelne át. Előttünk az kátyúktól sebhelyes út vékony sávja. Ha felemeljük a tekintetünket, akkor kétoldalt ott a víz, amíg a szem ellát. Néha kilóg pár fa vagy bokor, egy ottfelejtett fürdőkád, ami a víz közepén ladiknak hat. Itt a belvíz az úr.

A katasztrófavédelmi főigazgatóság pénteki számadása szerint 15 megye 85 településén 175 ezer hektár van belvíz alatt. Az Időkép.hu 30-napos előrejelzését elnézve a hónap során szinte minden második nap eső várható.  Már meg is döntöttük az 1901-es csapadékrekordot.

Van rá esély, hogy idén akár meghaladhatjuk az eddig belvizi rekordot, a 2011-eset, amikor 308 ezer hektár – ebből 205 ezer hektár termőföld – került víz alá. Ezután jött tavaly a rekordaszály. Most úgy tűnik, megint vizes évünk lehet. Vagy nem. Nem tudja igazából senki. Mert a globális felmelegedés már most is alakítja át a dolgokat. Most például úgy, hogy az északi sark olvadása miatt odébb jött egy nagy levegőcsatorna, amely az északi sarki hideg levegőt leterelte Európa felé – ez okozta a tél második hullámát. (Az árakra várható hatás a keret alatt.)

Van egyáltalán kílímaváltozás?

Az éghajlatkutatók is csak annyit tudnak, hogy a globális felmelegedéssel Magyarországon egyre kiszámíthatatlanabb és „rekorddúsabb” lesz az időjárás. Eleve változik folyamatosan a Föld klímája, s eleve nagy változatossága van az időjárásnak, s ebben lehetnek bizony itt-ott rekordok normálisan is. Honnan tudják akkor, hogy egyáltalán ember-csinálta klímaváltozás van? – teszi fel a laikus a kérdést. Erre a válasz vizonylag egyszerű: egyrészt azt különböző mérésekből tudják, hogy 650 ezer éve nem volt ennyi széndioxid a levegőben (egyebek közt erre jó a sarki jég). Azt is tudják, hogy ez nem lenne az ember nélkül, mert nem jönnek ki a modellek számításai. És azt is tudják, hogy ennek mindenképpen lesz hatása, ám hogy pontosan mi, hogyan és mikor, arról zajlanak azért viták. Már csak azért is, mert egyre derülnek ki újabb és újabb tények arról, hogy mi az, ami már meg is történt.

Nemrég jöttek csak rá például, hogy a felszínnél jóval gyorsabban melegszik a tenger mélye, és az egyfajta természetes hőtározóként jó sok „melegedést” el tud rejteni. Ráadásul az északi félteke jobban melegszik, mint a déli, ami megbolygatja a Föld csapadékeloszlását, mint pár napja a kaliforniai Berkley egyetem kutatói rádöbbentek.

A nemzetközi tudományos életben már nem nagyon van olyan tudós, aki még mindig klímaszkeptikusnak vallaná magát, mivel a klímakutatásokat összegző nemzetközi tudóspanel, az IPCC ma már teljesen egyértelműen foglal ebben állást. Egyébként még a klímaszkeptikusok sem a klíma változását vitatják, hanem csak azt, hogy az emberiség tevékenysége lenne a kiváltó oka. Ma már a legnagyobb energiacégek sem vitatkoznak: az Exxonmobil például külön klímastratégiával készül, a Shell igyekszik a széndioxid földbe zárására technológiát kidolgozni, a BP pedig arra számít, hogy a világ széndioxid-termelése még mindig gyorsulni fog: 2020-ra negyedével több lesz a széndioxid-kibocsátás, mint tavalyelőtt. (!) Értelmes ember már ugyanúgy nem kételkedhet abban, hogy klímaváltozás van és lesz, mint ahogy abban sem, hogy a Nap körül forog a Föld és nem fordítva.

 

Ismét drágulhat a kenyér

Egyelőre még a gazdák sem tudják, hogy mekkora károkat okoz majd a belvíz és az állandó esőzés, aminek még nincsen vége. Aggódnak, hogy az őszi vetés hajtásai nem fagytak-e el a márciusi mínuszokban. Ha az derül ki, hogy igen, akkor kevesebb lehet a búza és sok takarmánynövény hozama idén. Ha kevesebb terem, a gazdákat kártalaníthatja az állam, az EU vagy a biztosító, ám a fogyasztóknak mindenképp többe kerülhet a kenyér.

Lesz egyáltalán borsó?

Ennél is nagyobb baj, hogy eközben a felázott földre még hetekig nem lehet majd rámenni. Tehát nem lehet elvetni a hagymát, a krumplit, a borsót, a sárgarépát, fehérrépát.


Fotó: MTI / H. Szabó Sándor

Hagymából nálunk nem termesztenek túl sokat, a makói hagyma országa ugyanis már évek óta importálja a hagymaféléket, jellemzően Kínából. A borsó brutális áremelkedését Fodor Zoltán, a zöldség és gyümölcstermesztőket összefogó FruitVeb ügyvezető igazgatója szerint akkor úszhatnánk meg, ha most néhány hét meleg és száraz idő jönne. Valamennyit lehet a fajtákkal variálni: vannak később kihajtó, gyorsabban növő fajták, amelyeket ilyenkor bevethetnek a gazdák. Ám ha április végéig nem lehet vetni, akkor idén nem nagyon lesz borsó. A nálunk termett borsó zömében exportra megy, tehát nem csak mi bukunk, hanem például a németek is.

Krumplikáosz?

Mivel borsóból azért nem eszünk nagyon sokat, jelentősebb élelmiszerdrágulástól akkor kell tartani, ha a krumplit nem sikerül idejében elvetni. Ezt április elején-közepén szokták földbe tenni, tehát ha most abbamaradna az eső, kiszáradhatna a föld, s csak pár hét csúszás lenne. Ám ha – mint az időjárás-előrejelzések várják – továbbra is esős lesz az április, és nem tud kiszáradni időben a föld, akkor baj lehet. A 2010-es rekordcsapadékos évében 33 százalékkal lett drágább a krumpli, 2011-ben pedig 24 százalékkal, bár jó év volt. (Az újkrumpli június környékén szokott megjelenni, odáig a tavalyit esszük.)

Zöldségek és az eső

Bajban van

Bajba kerülhet

Egyelőre nem érintett

borsó, sárgarépa, fehérrépa, hagyma, retek, fokhagyma

krumpli, paprika, paradicsom, káposztafélék

kukorica, tök, dinnye, bab, uborka

Ajánlott videó

Olvasói sztorik