Gazdaság

Ennyivel lenne olcsóbb az IMF-hitel

Akár százmilliárdokat is nyerhetne az ország – de ennek ára is lenne.

Miközben a takarékoskodásra hivatkozva nincs pénz az iskolák fűtésére és az egyetemisták finanszírozására, milliárdokat költ Magyarország arra, hogy ne az IMF-től vegyen fel pénzt kölcsön, hanem mástól. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis a piacinál jóval olcsóbb kamattal finanszírozza a bajba került kormányokat, s a nemrégiben bekövetkezett fordulat értelmében már nem is feltétlenül vár el brutális megszorításokat, hisz rájöttek, hogy a kormányzati költések megszorítása sok gazdaságban padlóra küldi a növekedési kilátásokat.

A hitelkeret kérdése azért különösen égető most, mert az idén sok devizaadósságunk jár le, ennek kifizetéséhez mintegy 5 milliárd euróra lesz szüksége a kormánynak. S egyáltalán nem mindegy, hogy az új hitelt lakossági állampapírok, devizakötvények vagy egy IMF-hitel keretében képzelné el a kormány.

Sokkal olcsóbb az IMF-hitel

A lakossági forint állampapírokért jelenleg 8-10 százalékot fizet az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK), míg az euró alapú lakossági papírért 5-8 százalékot. A nagyobb befektetőknek mostanában 6-8 százalék kamatot ígér az ÁAK. Az IMF-hitelek költsége ezzel szemben 3-4 százalék. Mindez azt jelenti, hogy 4-5 százalékpontnyi kamatot is spórolhatna a kormány azon, ha a legolcsóbb deviza alapú hitelt választaná, vagyis az IMF hitelét. Ez összegszerűen az idén lejáró adósság esetében körülbelül 75 milliárd forint – évente.


Fotó: AFP / Saul Loeb

Ez az összeg egyszerre nagy és kicsi. Nagy, ha arról van szó, hogy ebből mennyi ösztöndíjat lehetne kiosztani vagy hány hajléktalanszállót lehetne építeni. Ám kicsi, ha arról van szó, hogy ezért a nyereségért mit kell a kormánynak cserébe adnia.

Mivel jár egy IMF-hitel? Egyrészt egy nagy hitelező egész más nyomást tud a politikára kifejteni, mint ha sok kis hitelező van. Ám egyáltalán nem biztos, hogy az IMF annyira aktívan késztetné a kormányt megszorításokra, mint azt a kormány a tavalyi IMF elleni kampányával sugallta. Ám az biztos, hogy a készenléti hitel (amelyet az IMF adni szeretne) – szemben a lengyeleknek is adott elővigyázatossági kerettel – lehívása esetén különböző célokban kell megállapodni. Erről bővebben lásd cikkünket az IMF hiteltípusokról.

A legjobb a forinthitel

Másrészt viszont az IMF-hitelnek pont ugyanúgy van árfolyamkockázata, mint a sok magyar háztartást terhelő deviza-alapú jelzáloghiteleknek vagy a deviza államkötvényeknek. Tehát a kamat a lehető legalacsonyabb, ám ha a forint begyengülne – amire van esély – akkor egyre nehezebb lenne kiköhögni a kamatot (vagy a devizakötvények esetében az ígért hozamot.)

Nem csoda, ha a kormány igyekszik a lehető legtöbb pénzt a lakosságtól és forintban bezsákolni. Ám az idén lejáró adósságokra ez elemzők szerint aligha lenne elég, hiszen ehhez mintegy 70 százalékkal kellene több állampapírt kiadni, mint tavaly. Azon túl, hogy nem is biztos, hogy elkelne, ez megborítaná a piaci keresletet is. Az Equilor befektetési cég elemzése szerint elméletben megkerülhető lenne egy devizakötvény kibocsátás vagy EU/IMF-hitelkeret. Ennek ára azonban egy tartósan és jelentősen magasabb kamatteher az elkövetkező évekre, érezhetően gyengébb forint és a piacnak kiszolgáltatottabb állampapír piac lenne.

Egyelőre mindenesetre szerepel az ÁAK finanszírozási tervében deviza-kötvény kibocsátás is.

Baj az, ha gyenge a forint?

Több elemző is úgy látja azonban, hogy a gyengébb forintot nem tartja a kormányzat egy olyan veszélynek, amelyet minden áron el kell kerülni. Az ország gazdasági össztermékének jelentős részét adó exportőröknek eleve kedvez, ha gyenge a forint, hisz a vevőiktől eurót vagy dollárt kapnak, így gyakorlatilag olcsóbb lesz minden forintban keletkező költségtételük.


Fotó: Kummer János

A gyenge forinton leginkább az importból kereskedő cégek illetve a devizában eladósodott lakosság bukik. Ám utóbbiak számára ott van az árfolyamgát, amely a forint esetleges gyengülésének költségeit megosztaná három szereplő között: részben a bank, részben az állam és részben a hitelfelvevő állná, ám utóbbi is csak évek múlva (a következő parlamenti választások után).

Drágább lenne minden importcikk, például a banán, a ruha, vagy épp az autó is (még az itt gyártott autókhoz is sok elemet külföldről hoznak be a cégek).

Miért kéne mégis a hitel?

Az IMF-hitelkeret igénybevételét mégis sok közgazdász és gazdaságpolitikus támogatja. Így például tavaly év végén a Republikon Intézet konferenciáján Chikán Attila és Kákosy Csaba korábbi gazdasági miniszter, valamint Felcsuti Péter közgazdász, a Raiffeisen Bank és a Magyar Bankszövetség korábbi vezetője is azt hangsúlyozta: a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás szükséges, (bár nem elégséges) feltétele a magyar gazdaság talpra állásának.

Felcsuti Péter szerint például az IMF-hitel csökkenti a vállalkozások finanszírozási költségeit is, ez pedig fontos a gazdasági szereplők reaktiválása (és a növekedés beindítása) szempontjából.

A keret igénybevétele egyben egyfajta szimbolikus jelzés is lenne a világ pénzpiacai számára, hogy Magyarország lemond a különutas “unortodox” gazdaságpolitikai kísérletezésről, s hajlandó belesimulni az elvárásokba. Ez már önmagában is növelhetné a bizalmat, s lehetővé tenné, hogy a hitelkeret tényleges igénybevétele (tehát a további esetleges gazdaságpolitikai alkukényszer nélkül) is a jelenleginél olcsóbban tudjon pénzt szerezni az ország finanszírozására Magyarország.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik