A parlament hétfőn éjjel megszavazta azt a módosító javaslatot, amellyel kitolták az árfolyamgát jelentkezési határidejét március 29-ig. Az indoklás szerint a devizahitelesek megsegítése érdekében volt szükség erre. Azt lehet tudni, hogy az érintettek (489 ezer devizahiteles) nagyobb hányada (mintegy 60 százaléka) még nem jelentkezett be a programba.
De hogy a kapott haladék őket is bevonzza-e, az már kérdéses. Korábban, míg nem volt biztos a hosszabbítás, a bankok eltérő mértékben ugyan, de a forgalom élénkülésére számítottak az év végére.
Miért nem elég vonzó?
Egy hétfői sajtóbeszélgetésen lapunk kérdésére azt mondta a K&H lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese, Bába Ágnes, hogy több oka is van annak, miért nem lépnek be a programba a devizahitelesek. Sokan túl bonyolultnak tartják a konstrukciót, mások abban bíznak, hogy tartósan erős lesz a forint, s vannak, akiknek ez a lehetőség sem segít. Közülük nem kevesen a központi program helyett inkább a saját banki konstrukciókat választották.
A szakember nem tartja valószínűnek, hogy a határidő kitolásával jelentősen megnőne az árfolyamgátra jelentkezők száma. Úgy véli ugyanis, hogy a devizaadósok ismerik a konstrukciót, s aki jelentkezni akart, azok döntő többsége már jelentkezett.
Az Azénpénzem.hu szerint a határidő kitolása önmagában nem old meg minden problémát. Megemlítik: több szakértő is azt gondolja, hogy bár valóban jelentős a bizalmatlanság, és sok a tájékozatlan adós, de nagy részük nem önként marad ki a számára kedvező lehetőségből. Például ha fizetési késedelembe estek (márpedig az ő számuk folyamatosan nő), vagy saját banki adóssegítő programban vesznek részt, akkor a pénzintézeten múlik, hogy hajlandó-e segíteni az árfolyamgátba lépést.
