Gazdaság
idő (idő, óra)

Újra ketyeg az államcsőd-óra

Londonban egyre több elemző beszél újra Magyarország államcsődjének lehetőségéről az IMF-tárgyalások húzódása miatt. Ha ez így megy tovább, újra bezuhanhat jövő héten a forint.

Korábban a témában:

„Nem nehéz olyan elemzőt találni, aki pesszimista Magyarországgal kapcsolatban, ám kevesen pesszimistábbak a Capital Economicsnál dolgozó William Jacksonnál” – kezdi legfrissebb bejegyzését Sujata Rao, a Reuters nemzetközi hírügynökség egyik befolyásos befektetési bloggere.

A Capital Economics pénteken kiadott elemzésében ugyanis úgy látja: Magyarország előbb-utóbb be fogja jelenteni, hogy egyszerűen nem tudja államadósságát rendben törleszteni.

Az elemző úgy okoskodik, hogy a különböző utak, amelyek megkönnyítenék az adóssághelyzetet, mind zárva vannak az ország számára. Nem fogja kinőni terhei a gazdaság gyors növekedéséből származó adóbevételek segítségével, mert lassú lesz a növekedés. Nem tudja egy ügyes trükkel elinflálni adósságát, mert ennek zöme nem forintban keletkezett, hanem devizában. És aligha fogja tudni újra meghúzni a nadrágszíjat, hisz már így is öt éve folyamatosan megszorítások vannak.

Szeretünk, Argentína!

Így az ország számára valószínűleg nem marad más, mint az az út, amit Argentína választott 2001-ben, véli Jackson. Ez már csak azért is vonzó lehet Magyarország számára, mert a folyó fizetési mérlegnek többlete van (tehát többet pénz áramlik be az országba, mint kifelé), és az állami kiadások ma már alacsonyabbak mint a bevétleek – ha nem számítjuk az államadósságra kifizetett kamatot.

Magyarán, ha az ország bejelenti fizetésképtelenségét, akkor nem feltétlenül lenne szükség újabb megszorításokra vagy az importból származó termékek, szolgáltatások fogyasztásának a visszafogására. És ez a 2014-es választások környékén még nagyon jól jöhetne a kormánynak – teszi hozzá az elemző.

Egyelőre inkább futunk a pénzünk után

Ám azért nem biztos, hogy a csődöt választja az ország. Múlt héten inkább arra utaló jeleket lehetett látni, hogy újabb kölcsöntőke bevonásával próbálja a kormány az adósságot enyhíteni. Egyrészt az IMF/EU- hitelről szóló tárgyalások fontosságát hangsúlyozta többször is a kormány, másrészt pedig bedobták a piacra azt az ötletet, hogy esetleg dollárkötvényt bocsátanának ki.

Ám ez utóbbit nem fogadta egyértelműen pozitívan a piac, mivel ebben a viszonylag kedvezményes IMF-hitel konkurensét látják. Pasquale Diana, a Morgan Stanley londoni közgazdásza például egyértelműen negatív fejleménynek tartaná, ha a kormány előállna a devizakötvényekkel még az IMF-megállapodás megkötése előtt.

Nem bíznak a tárgyalások gyors menetében

Úgy véli, csak a legjobb esetben születhet meg a megállapodás júniusra, valószínűbb, hogy a későbbi nyári hónapokra csúszhat az IMF-egyezség megszületése (korábban április-májusra tette az egyezség létrejöttét, vagyis lényegesen pesszimistább lett a szakértő).

Az elemző túl ambiciózusnak tartja Fellegi Tamás miniszter washingtoni nyilatkozatát, aki abban bízik, hogy miközben Magyarország úgy is akkor elkezdheti a tárgyalásokat az IMF-fel, miközben több ügyben is az Európai Bíróság elé kerülhet. „Úgy gondoljuk, hogy a kormánynak meg kell hátrálnia ezekben a kérdésekben, ha valóban meg akar állapodni az új hitelkeretről” – idézi az elemzőt a Portfólió.hu

Direkt fontolva haladnak?

Ugyanakkor a szombati Magyar Nemzet például arról írt: egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalások húzódása vajon nem szándékos-e az IMF és az EU részéről. A napilap piaci elemzők véleményére hivatkozva azt írja, hogy az IMF egyelőre nem akar megállapodni Magyarországgal. Ennek kapcsán megjegyzi, hogy a washingtoni székhelyű szervezet nem hajlandó írásban megosztani az előfeltételeket és eddig csak “felületesen és szóban közölte elvárásait”.

A lap megszólaltatja Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét, aki a nemzetközi pénzpiacok romlására számít. Meglátása szerint a mostani megnyugvás csak átmeneti és hamarosan fokozódhat a nyomás a perifériának számító országokon, így Magyarországon is. A közgazdász további negatív tényezőként említette az olajár emelkedését az iráni konfliktus miatt, valamint a költségvetés kockázataira is felhívta a figyelmet.

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélekedett, hogy a késés az Európai Bizottság bürokratikus ügymenete miatt alakult ki, a piac pedig félreértelmezi a hiteltárgyalások menetét. “Sokan úgy gondolják, hogy a kormány késlekedik – a piac legalábbis így véli. Pedig ez nem így van” – magyarázta.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.