Gazdaság

Tudnivalók a 2012-es adóváltozásokról

Kiemelkedő lépés az adótörvény módosítása, amely tovább bővíti az adóhatóság eszköztárát az adóelkerülés és a feketegazdaság elleni küzdelemben.

„Az adómorál erősítésére tett lépések közül az adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet intézményének bevezetése a legjelentősebb lépés. Ennek kapcsán az adóregisztrációs eljárásnál el nem marasztalt adózók közül kockázatosnak ítéltek szoros adóhatósági felügyeletére kerül sor, hogy adókötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék. A jelenlegi változtatás bővíti az adóügyekben történő elektronikus ügyintézés lehetőségét. Csökkennek az adózók terhei is a túlfizetés visszaigénylésével kapcsolatosan.” – összegezte a lényeges változásokat Dr. Réczei Géza, a PricewaterhouseCoopers (PwC) igazgatója.

Ígéretes irányok – Változások az szja területén

A gazdaság stabilizálását célzó módosítások más és más módon érintik a munkavállalókat. A személyi jövedelmek adóztatása területén emiatt jelentősek a változások, például megszűnik az adójóváírás intézménye és megváltozik az adóalap-kiegészítés figyelembevételének rendszere.

„A munkavállalókat érintő lépés, hogy 2012-ben részleges kivezetésre kerül a szuperbruttósítás, ugyanis nem kell alkalmazni az adóalap-kiegészítést az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részére. Az adókötelezettség alá eső, az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után az adóalap-kiegészítés mértéke továbbra is 27 százalék” – összegezte Mochlár Orsolya, a PwC vezető menedzsere.

A munkáltatókat érintő változás, hogy átalakul a kifizetőt terhelő közteher mellett adható juttatások rendszere. Bővülnek a korábbi adminisztrációs feladatok, mivel a béren kívüli juttatások egyedi értékére alkalmazott értékhatárok mellett jövő évtől azok együttes összegére (legfeljebb évi 500 000 forint) is figyelni kell majd. Továbbá a juttatások szokásos piaci értékének 1,19-szerese után fizetendő 16 százalék személyi jövedelemadó mellett a kifizetőt további 10 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli. A béren kívüli juttatásokat érintő változások mellett fontos megemlíteni, hogy 2012-től ismét lehetővé válik, hogy egyes meghatározott juttatás formájában a munkavállalók egységesen vagy belső szabályzat alapján részesüljenek juttatásban. A kifizetőt a béren kívüli juttatások után mintegy 31 százalékos, az egyes meghatározott juttatások után mintegy 51 százalékos költség terheli, amely még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a bérjövedelmet terhelő mintegy 96 százalékos munkáltatói teher.

„Jelentős a változás az étkezési utalvány, illetve a Széchenyi Pihenő Kártya tekintetében is. Ezentúl a munkavállaló választása alapján az étkezési szolgáltatás vagy a korábbi étkezési utalvány (Erzsébet-utalvány formájában legfeljebb havi 5000 forint) és/vagy az új juttatásként megjelenő munkahelyi étkezési szolgáltatás (legfeljebb havi 12 500 forint) formájában vehető majd igénybe. 2012. január 1-jétől a korábbi étkezési utalvány Erzsébet-utalvány formájában lesz elérhető, amely a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott utalvány. Fontos azonban megemlíteni, hogy a Széchenyi Pihenő Kártyán keresztül is lehetőség lesz étkezési szolgáltatás igénybevételére. A Széchenyi Pihenő Kártya további előnye, hogy a kártyán keresztül az étkezési szolgáltatás (évi 150 000 forint) mellett szálláshely-szolgáltatás (évi 225 000 forint) és szabadidő-eltöltési és rekreációs szolgáltatások (évi 75 000 forint) is igénybe vehetők majd, az egyes szolgáltatásokra meghatározott értékhatárok nagyon ígéretesek” – tette hozzá Mochlár Orsolya.

Cél az államadósság csökkentése – áfaváltozás

A kormány nem titkolt célja az áfatörvény módosításával az államadósság csökkentése és a hiánycél megtartása. A bevételek növelése érdekében 2 százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adókulcs, ez a lépés pedig a fogyasztók terheinek emelkedését eredményezi.

„Az általános forgalmi adó 2 százalékpontos növeléséven egyidejűleg változások történtek többek közt a láncügyletek, az adóraktározás, a bérelt, lízingelt gépjárművek levonási joga, illetve az elektronikus számlázás szabályozásában is. 2012-től az áfabevallás és az összesítő nyilatkozatok közötti ellenőrzési összhang megteremtése érdekében a törvény előírja, hogy ezen adóalanyi kör akkor is köteles áfabevallást benyújtani, ha egyébként összesítő nyilatkozat benyújtására is köteles” – foglalta össze Dr. Elkán László, a PwC igazgatója.

Többirányú társasági adózást érintő változások

Az adóalap védelmét célozza a társasági adózást érintő változások egy része. Az egyes részletek nemzetközi tapasztalatok felhasználásán alapszanak. Az intézkedések egy további része pedig az adókörnyezet versenyképességének javítására törekszik, a harmadik csoportba pedig a pontosításokat sorolhatjuk.

„A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben a módosítások egy része a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva az adóalap védelmében hozott intézkedéseket tartalmaz. Ilyenek például: az elhatárolt veszteség felhasználásának korlátozása, az alultőkésítési szabály kiterjesztése a kamatmentes, cégcsoporton belüli kölcsönökre, valamint az offshore kifizetésekkel kapcsolatos adminisztrációs rendelkezések változtatása. A törvénymódosítások második csoportja az adótervezési konstrukciók hatékonyságának növelését célozza, például a bejelentett illetve a jogdíjbevételre jogosító immateriális javak értékesítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés.  Az előzőek mellett új fogalmak bevezetésére, illetve egyes fogalmak pontosítására is sor került, úgymint az adomány, a termőföldből átminősített ingatlan, a saját tevékenység körében végzett K+F, és a bejelentett részesedés fogalma” – tájékoztatott Dr. Kelemen János, a PwC cégtársa.

„Jó hír továbbá, hogy a társasági adó alanyai továbbra is társasági adóalap- és adókedvezményre egyaránt jogosító támogatást nyújthatnak a látványcsapatsportágakban részt vevő egyes szervezetek részére. A támogatás révén elérhető adóalap- és adókedvezmény együttes alkalmazásával a támogatás a támogatók számára – jövőbeni adóalapjuk és a számukra jelenleg elérhető adókedvezmények függvényében – 10% vagy magasabb, akár 19%-os hozamot is biztosíthat”  – tette hozzá Deák László, a PwC igazgatója.

Változó regisztrációs adó, népegészségügyi termékadó, környezetvédelmi termékdíj és jövedéki adó szabályozása

„Kedvező változás, hogy jelentősen csökken a gépjárművek regisztrációs adója. Emellett több rendelkezés pontosításra kerül a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában, valamint emelkednek az adónem díjtételei” – foglalta össze Szük Balázs, a PwC menedzsere.

Változik a népegészségügyi termékadó-köteles termékek köre: jövőre adókötelesek lesznek az ízesített sörök, az alkoholos frissítők és a gyümölcsízek is; ugyanakkor a jogszabály mentesíti a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült üdítőitalokat és egyes cukrozott készítményeket. A legtöbb termék vonatkozásában emelkedik az adómérték, ugyanakkor a cukrozott kakaópor után jövőre kevesebb adót kell fizetni.

„Összességében a fent részletezett 2012-es adóváltozásokról elmondható, hogy egyaránt feladatot jelent majd azok feldolgozása, alkalmazása és teherviselése mind a hazai vállalatok, mind pedig a lakosság számára. Várható hatásai azonban azt mutatják, hogy a bevételek növelésének célja támogatja az ország pénzügyi stabilitásának erősítését” – összegezte Dr. Kelemen János.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.