A devizaalapú jelzáloghitelezés korlátozására szükség van – áll a Magyar Nemzeti Bank tanulmányában, azonban a dokumentum számol azzal is, hogy esetleg feloldják a jelenlegi teljes moratóriumot. Erre az esetre az MNB két korlátozó szabályt javasol.
Az egyik, az MNB által javasolt kiegészítés a “jövedelemarányos törlesztési limitek ( PTI) bevezetése lenne annak érdekében, hogy valóban csak olyan adósok jussanak devizaalapú hitelhez, akik képesek jelentősebb árfolyamsokkok elviselésére is”.
A másik javaslat szerint csak olyan devizahitelt lehetne folyósítani, amely kamata “nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású hitel”. Ezt különösen az euró-jelzáloghitelek esetén tartja nagyon fontosnak a Magyar Nemzeti Bank. Ez ugyanis kizárná annak lehetőségét, hogy az ügyfelek kárára egyoldalúan változtathassák a bankok a hitelkamatot.
A legalább 3 hónapja nem fizető háztartási hitelek aránya egy negyedév alatt 10,6 százalékról csaknem 11 százalékra emelkedett 2010 végére, az egész évben pedig több mint 3 százalékos volt a növekedés. Ezt főként a magas munkanélküliség fennmaradása és az erős svájci frank okozta – írja az elemzés.
Az utolsó negyedévben több mint 1 százalékponttal nőtt az átstrukturált, de még késedelembe nem esett háztartási jelzáloghitelek aránya, az egész évben pedig több mint 3 százalékpontos volt az emelkedés. Az első- és másodkörös (a korábban újratárgyalt hitelek kedvezményes időszakát hosszabbítják meg) átstrukturálások egyaránt emelkedtek. Ezzel ugyan nem kerül be a nemfizetők közé, de növekszik annak esélye, hogy a türelmi idő lejártával, azaz időben elnyújtottan fog emelkedni a problémás hitelek aránya. Mindez annak függvénye, hogy mennyire lesznek sikeresek az átstrukturálások, azaz a türelmi időszak lejártával a korábban bajba jutott ügyfelek mekkora részének sikerül törleszteni a hiteleiket – írja az MNB.
A megállapítások a Magyar Nemzeti Bank “Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2011 április” című dokumentumában olvasható.
