A kormány kedden ismerteti azt a 2011-2013-ra szóló strukturális reformprogamot, amelytől az időszak végére a piac 600-800 milliárd forintos államháztartási kiigazítást vár. Az Orbán-kormány mind a 2010., mind a 2011. évi államháztartási hiányt, illetve hiánycélt elsősorban a bevételi oldal kiterjesztésével és úgynevezett egyszeri bevételekkel hozta, illetve hozza rendbe. De ezek a bevételek sem az ágazati különadók esetében, sem a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaterelése után nem ismételhetők, ezért hirdette meg Orbán Viktor kormányfő, illetve Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Növekedési és Stabilitási Programot.
Konszenzus látszik abban, hogy a kívánatos célok között a foglalkoztatottság növelése, a demográfia helyzet és a lakosság egészségi állapotának javítása, valamint az úgynevezett potyautas-probléma kezelése a legfontosabb. Ez utóbbi a rokkantsági ellátás és az utazási kedvezmények újragondolását jelenti.
A rokkantsági ellátások támogatási rendszere Magyarországon bonyolult és ellentmondásos, esetenként túl sokat ad, fontos támogatások pedig hiányoznak. Kritikusan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: ma 728 ezren kapnak rokkantsági nyugellátást, közülük 48 százalék korhatár alatti. A munkaképes korú népességen belül Magyarországon kiemelkedően magas a rokkantsági ellátásban részesülők aránya, 2007-ben meghaladta a 12 százalékot, míg Szlovákiában csak 6,3 százalék volt ez az arány, az OECD-átlag pedig ennél is kevesebb, 5,8 százalék.
Nem kevésbé bonyolult a közösségi közlekedés ügye, amelynek finanszírozását tanulmányában az NGM leginkább egy feneketlen kúthoz hasonlítja. A tanulmány ugyanakkor szűkszavúan fogalmaz a terület reformjának megoldási lehetőségeiről. A szakértők azonban már régóta felvetették az e-ticket mielőbbi bevezetésének, és az autópályákon kívüli úthasználat költségtérítésének lehetőségét illetve szükségességét.
A piacon elterjedt információk szerint a reformprogram keretében a kormány a gyógyszerkassza kiadásainak lefaragására készül, amit a generikus gyógyszerek forgalmazásnak elősegítésével lehetne elérni. Az egészségügy lehetséges átalakításról részletes tanulmány nem készült, az NGM elemzése azt állapítja meg, hogy a magyar egészségügyi kiadások szerkezete eltér a visegrádi országokétól: Magyarországon a gyógyító-megelőző szolgáltatásokra kevesebb jut, a gyógyszerkiadások viszont magasabbak.