A válság feketegazdaságra gyakorolt hatásának mérése rendkívül nehéz, így az összes többi tényező hatásának mérése is sokkal bizonytalanabbá vált – áll a Gazdaság Fehéredését Vizsgáló Bizottság legfrissebb jelentésében.
A foglalkoztatásban a jelentés készítői szerint bár szigorodtak a szankciók, a feketefoglakoztatás nem csökkent 2009-ben. Az ellenőrzések során 56 ezer feketén foglalkoztatottat találtak az ellenőrök, ami az összes munkaügyi szabályszegéssel érintett munkavállaló 32 százaléka.
A járulékbefizetés változásainak vizsgálata során kiderül, hogy a biztosítotti jogviszonyt szerzők, illetve járulékot fizetők száma 2007-2008-ban növekedett. Ez, a csökkenést mutató foglalkoztatási adatokkal összevetve utalhat arra, hogy növekedett a legális foglalkoztatás. A 2009. évi adatok szerint viszont a járulékbefizetők és a foglalkoztatottak száma is csökkenést mutat. amiből nem mutatható ki a legális foglalkoztatás növekedése.
Közel 300 ezer APEH-ellenőrzés
Tavaly mintegy 300 ezer APEH-ellenőrzés összesen 443 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel, míg az ellenőrzéshez kapcsolódó szankció 300 milliárd forint volt. A számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, a feketefoglalkoztatás, valamint a bizonylat nélküli áruk forgalmazása miatt mintegy 1400 üzletet bezártak, és 390 esetben az adózók tevékenységét függesztették fel.
A bizottság egyebek között megállapítja: a feketegazdaság legkritikusabb területe mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unió területén továbbra is az áfa-csalások köre, ezen belül is a leggyakoribbak a körbeszámlázásos (karusszel) illetve a láncügyeltek.
Lehetetlennek tűnik a pártfinanszírozás tisztázása
A jogalkotóknak mindenekelőtt a korrupciónak anyagiak szempontjából a legfontosabb területére, a közbeszerzésre kellett volna koncentrálnia – állapítja meg a jelentés. Az ezzel is összefüggő másik kritikus terület, a pártfinanszírozás törvényes rendezése a jelenlegi politikai szituációban reménytelennek látszik.
A feketegazdaság elleni bizottság szerint a közbeszerzési korrupció visszaszorításában nem az egyéni bejelentések/feljelentések ígérik a legjobb eredményt, hanem a teljes nyilvánosság biztosítása. Ehhez mindenekelőtt meg kell valósítani, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó minden közérdekű információ egyszerűen, könnyen, felhasználóbarát módon mindenki számára elérhető, megismerhető, értékelhető, elemezhető legyen.
Legalább ilyen fontos lenne a közbeszerzési törvény alapos átdolgozása, áttekinthetővé és minden tisztességes pályázatkiíró és pályázó számára egyszerűen teljesíthetővé tétele. A formai előírások tömege helyett a tartalmi felelősség megkövetelhetőségét kellene szolgálnia – húzzák alá a bizottság tagjai.
A bizottság szerint a szükséges intézkedések során szemléletváltásra van szükség, az adótudatosság előmozdítására. Egyúttal az adórendszert javítani kell, ennek útja lehet a közteherviselés szélesítése az igazságosság és a versenyképesség figyelembevételével.
Megítélésük szerint az ellenőrzések hatékonyságának javítására kellene koncentrálni, mind az adófizetés, mind a közpénz felhasználása területén. Kiemelt feladatnak tekintik a korrupció elleni fellépést, a közbeszerzési rendszer felülvizsgálatát, a készpénz használatának korlátozását, a pénzforgalom ellenőrizhetőségének javítását, és nem utolsósorban a gazdasági ügyekben az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítását.
