Sokat beszélnek a Fidesz politikusai adóreformról, s részben ezzel összefüggésben államreformról. Hogyan nézne ki a Fidesz-féle államreform?
Mindenekelőtt szögezzük le: szükség van az államra. Persze nem olyanra, mint a mai magyar állam, amely a térségbeli államok közül a legtöbbet költi magára, s egyben a legalacsonyabb hatékonysággal is működik. Lényegesen karcsúbb, okosabb, hatékonyabban működő, de erősebb államra van szükség.
Mennyivel karcsúbbra?
Három elemében mindenképpen karcsúbbra. Először is: a jegybanki alapkamatok és általában a kamatszint csökkentésével az államadósság utáni kamatfizetést kellene csökkentünk.
Másodszor: az állam önmagára is nagyon rosszul és sokat költ, tehát legalább 25-30 százalékkal lehetne növelni a hatékonyságot. Harmadszor: az állami bürokráciát le kell építeni. Csaknem 8000 állami feladatot fogalmazott meg az Államreform Bizottság, ennek legalább a negyede, 2000 feladat teljesen felesleges.
Kevesebb közszolga is elég lenne
E feladatot valakinek akkor is el kell végezni…
Nem feltétlenül. Például ami engedélyköteles, azt bejelentéskötelesre lehet változtatni. Ami engedélyköteles, azt el is lehet törölni. Föl lehet használni az észt, a finn, az amerikai, az ír tapasztalatokat. Az állam ma Magyarországon összeroskad a saját maga által vállára rakott terhek alatt. Ha sokkal kevesebb lesz az állami feladat, akár 25-30 százalékkal, akkor azt kevesebb ember fogja elvégezni.
Akkor a közigazgatásból el kell majd bocsátani embereket?
A közigazgatásban elsőként a felesleges feladatokat kell megszüntetni. Át kellene állítani e-kormányzásra a magyar közigazgatás jelentős részét, és ezt követően kell megnézni, hogy szükség van-e ennyi emberre – valószínűleg nem lesz. Érdemes átállni részmunkaidőre, távmunkára…
Részmunkaidőre ilyen bérek mellett?
A béreket jelentősen emelni kell a közszférában! Például egy kezdő orvosnál 200 ezer, egy kezdő rezidensnél 400 ezer nettó bér alatt nem tartható meg a magyar orvos Magyarországon.
S mikor lesznek ilyen bérek?
Nem vagyok abban a helyzetben, hogy megmondjam, de annyit tudok, hogy minél később térünk rá, annál több fiatal és tehetséges orvos megy el Magyarországról. Szerintem ez bűn.
Sokkal kisebb létszámmal, de sokkal magasabb bérekkel kellene működnie a magyar közigazgatásnak is.
Szükséges mindehhez egy jövőkép, amely szerint legkésőbb 2020-ra a régióban mi legyünk újra a legjobb ország, a legvonzóbb tőkebefektetési terep, itt legyen a legmagasabb szintű közszolgáltatás. Ha gyors a gazdasági növekedés, akkor megteremtődnek azok a pluszmunkahelyek, amelyek felszívják a közszférából távozó munkaerőt.
Nem szabad viszont megismételni a 90-es évek elejének hibáját a 2010-es évek elején. A 90-es évek elején Magyarországon 1,4 millió munkahely szűnt meg, amelyek azóta is hiányoznak. Mondhatná valaki azt, hogy a mai valóságos 800 ezres létszámról csökkentsük egy év alatt 450 ezerre a közszférában dolgozókat, de egy év alatt nem szívja fel a gazdaság azt a 350 ezer, egyébként jól képzett embert. Kell ezért egy 2-4 éves átmeneti szakasz, amikor a közszférában foglalkoztatottak átterelhetők az újból lábra álló magánszférába, a gazdaságba.
Honnan lesz pénz adócsökkentésre?
Az Állami Számvevőszék értékelő tanulmányában összehasonlították a különböző országok állami költéseit. Arra jutottak, hogy a magyar állam túl sokat költ magára a többihez képest, de csak akkor, ha hozzászámítjuk a GDP 4 százalékára rúgó kamatot az államadósság után. Ha ezt levesszük, akkor nagyjából ugyanennyit. Ezért a tanulmány arra következtet, hogy az állami működés területén igazán jelentős összegeket már nem lehet megtakarítani. Egyetért ezzel az értékeléssel?
Részben egyetértek. Erre korábban a Fidesz hívta fel a figyelmet, hogy a GDP 4 százalékát elérő kamatkiadás miatt durván magas a magyarországi állami kiadás, ha ezt levesszük, akkor is magasabb 1-2 százalékkal, mint a régiónkban. Nem a bürokrácia költségvetési költségét tartom nagyon soknak, hanem az alacsony hatékonyság miatti pazarlást. Nem azért kell államreform Magyarországon, mert annyira magas a közkiadás a GDP arányában Szlovákiához, Lengyelországhoz, Csehországhoz képest, hanem mert a magyar állam szolgáltatásainak minősége tarthatatlanul alacsony.
A másik politikai oldalon is gyakran hallható volt: baj van a minőséggel, reformok kellenek, és ennek kapcsán erőforrásokat vontak ki az egészségügyből, az oktatásból, de furcsa módon ettől nem lett jobb a minőségük. Attól, hogy további forrásokat vonunk ki, jobb lesz az állami szolgáltatások minősége?
Nem szeretnénk és nem is fogunk az egészségügyből, oktatásból vagy a gyermekvállalás támogatásából forrásokat kivonni. Az egészségügyre többet kell költeni, a szociális ellátások közül a gyermekvállalás támogatására például többet érdemes költeni, de teljesen más szempontok szerint, mint eddig. (Az interjú folytatódik a következő oldalon.)—-Más jegybank, más ország—-
Ha az államháztartási reform révén sikerül pénzt lefaragni, ez elegendő-e ahhoz, hogy az oktatásra, az egészségügyre többet költsenek, s emellett még az adószintet is csökkentsék?
Ha úgy számolunk, hogy a 4 százalékos GDP-arányos kamatkiadás megfelezhető egy–másfél éven belül, s a bürokrácialeépítés keretein belül még meg tudjuk spórolni a GDP 1–1,5 százalékát, az már önmagában 700- 800 milliárd forintos megtakarítás. Ennek egy részét lehet költeni egészségügy, oktatás, gyermekvállalás támogatására, más részét lehet költeni adó és járulékcsökkentésre, de ez így nem lesz elég.
Ami biztos, hogy kell még egy működő gazdaság. Ez ma Magyarországon nem áll fenn, a magyar tulajdonú gazdaság gyakorlatilag nem működik. A magyar gazdaság a multinacionális cégek miatt van még talpon.
Hogyan viszik le az alapkamatot? Egyrészt a jegybank elvileg független, másrészt a széles körű deviza alapon eladósodottság miatt a jegybank kényszerpályán van.
Jövő év közepére egy egészen más országot, gazdaságpolitikát és jegybankot kell magunk elé képzelni. A jegybank munkáját nagyon sok kritika éri, a magyar jegybank nem működik a válságkezelésben úgy, mint más országok jegybankjai. A magyar jegybankot nem érdekli, hogy a bankszektor 3600 millió forintot tart kéthetes letétben, állami garanciával kéthetente megújítja.
A jegybank ne bújjon egy törvény és az infláció célkövetése mögé, hanem érezzen felelősséget a magyar gazdasági növekedésért, foglalkoztatásért, a hazai tulajdon kis- és középvállalkozójáért. Ez a téma azonban egy külön beszélgetést érdemelne.
Multi van egypúpú…
Lehetséges-e – mint azt egyre többen fölvetik – új alkut kötni a multinacionális cégekkel?
Igen, a globális cégek különböző csoportjaival eltérő módon. A monopol közszolgáltatások területén hazánkban 15-25 százalék közötti profitrátával működnek a multinacionális cégek, miközben saját országukban 5 százalék körüli a profitráta. Ez megengedhetetlen, tűrhetetlen és helytelen. A szerződéseket itt újra kell tárgyalni, az állami ellenőrzést és szabályozást meg kell erősíteni.
A multik második csoportja a pénzügyi szektorban működő globális cégek. Nemzeti érdek, hogy a pénzügyi szektor fele legyen magyar tulajdonban, a jelenlegi 10-15 százalékos aránnyal szemben. Ma a pénzügyi szektorban valójában nincs vagy gyenge a verseny, a sok szereplő ellenére.
Az államnak érdeke, hogy megerősödjön a magyar tulajdonú pénzintézeti bankszektor. Az állam elvégezheti a megerősítést úgy, hogy maga alapít új bankot, támogatja a takarékszövetkezeteket vagy például az OTP-t.
Az OTP nem kért a kormány segítségéből…
Azért az egy nem minden hátsó szándék nélküli bankmentő vagy inkább „bankszerző” csomag volt.
Mi a helyzet a termelő szektorban működő multikkal?
Ők a „jó fiúk” az én olvasatomban. Zömében kitűnően működnek, a profitráta nem 15-25 százalék, hanem csak valamivel magasabb, mint a saját országukban – azért jöttek ide egyébként. Azt gondolom, hogy ők valóban felelősséget vállaltak a magyar gazdaságért.
Az is hamis mítosz, hogy a balliberális kormány támogatta a külföldi befektetőket. Azokat támogatta, akiket nem kellett volna, akik monopolhelyzetben voltak Azokat nem támogatta, akik termelőmunkát, okos technológiát hoznak Magyarországra.
9 százalékos az effektív (tényleges) adókulcsuk, beszélhetünk komoly adóteherről?
Egyébként nem jönnének ide, miközben ezek a zöldmezős ipari és szolgáltatási beruházások pluszmunkahelyeket jelentnek Magyarországnak, különben máshová mennének a régióban.
Nem beszéltünk a szolgáltató szektorban működő multikról, például a hipermarketekről.
Időnként elfogadhatatlan az üzleti magatartásuk, az etikai magatartásuk és a hazai tulajdonú cégcsoportokkal, beszállítókkal kapcsolatos magatartásuk. Itt is versenyt kell teremteni, meg kell teremteni a párhuzamos nagy- és kiskereskedelmi hálózatot, magyar tulajdonú kiskereskedelmi hálózatot, meg kell erősíteni a magyar tulajdont. Meg kell erősíteni a hazai, főként élelmiszer és mezőgazdasági áruknak a jelenlétét is ebben a kereskedelmi hálózatban.
Irány az angolszász társadalmi modell
Hogyan értette azt a múltkori, gyáriparosoknak tartott előadásában, hogy alkotmányos garanciákkal védené a megreformált adórendszert? Mit írna bele az alkotmányba?
Nem húzhatna elő 5-10 év múlva egy következő kormány egy olyan adóreformot, amely mondjuk 20 százalékkal emeli az adóterhelés szintjét. Nem írnánk elő, hogy mondjuk nem lehet áfát emelni, csak azt szeretnénk elérni, hogy az általános adóterhelés, ami ma 42-44 százalék, levigyük 34-35 százalék közelébe, s ezt ne lehessen visszaemelni 42-43 százalékra.
Ez egy angolszász típusú modellnek gyakorlatilag az alkotmányba foglalása lenne.
Igen, az lenne.
Ha ekkora horderejű változást, egy társadalmi modellváltást szeretnének, akkor nem kellene, hogy a kampány erről szóljon?
Jó lenne, ha erről szólna. De tartok tőle, hogy nem erről fog szólni. Jó lenne érvekkel, logikával, rációval kampányolni, de sajnos elmúlt 20 év, ezen belül az elmúlt 7-8 év, ez szerintem elvette a lehetőséget az értelmes, józan politikai beszédtől.
Járai Zsigmond a közgazdász vándorgyűlésen arról beszélt, hogy a minisztereknek Audi helyett Skoda Octaviákkal, esetleg BKV-bérlettel kellene járniuk, amivel viharos tetszést aratott. Számíthatunk arra, hogy a Fidesz-kormány tagjai majd Skoda Octaviákkal járnak?
Remélem. Az a program, amiről beszéltem, jelképekre is kell hogy épüljön. Kisebb irodák, kisebb autók, meg kell felezni a politikai osztály létszámát. De ezzel együtt emelni kell az országgyűlési képviselők fizetését, ha kevesebben lesznek, melléjük kell rakni elemzőket, erősíteni kell azt a szakmai munkát, amit elvégezhetnek.
