Gazdaság

Prolongált víziók

Az informatika és a távközlés technológiai fejlődése alig két évtized alatt olyan lehetőségeket teremtett, amelyeket korábban legfeljebb a hetvenes-nyolcvanas évek sci-fi filmjeiben láthattunk.

Az internet nemrég még néhány kutató és műszaki érdeklődésű diák furcsa hobbija volt; pár esztendeje még a notebook és a digitális fényképezőgép is igazi státusszimbólumnak számított; két-három évvel ezelőtt, a tájfutókat és pilótákat leszámítva, senki nem használt műholdas GPS rendszereket. Sok, egykoron hihetetlennek tűnő elképzelés vált tehát a mindennapjaink részévé, ám az említett fantasztikus filmeken felnőtt lelkes marketingesek és cégstratégák néhány olyan utópisztikus ötletet is felkaptak, amelyek elterjedésének a belátható jövőben nincs realitása. Összeállításunkban ezekből gyűjtöttünk néhányat csokorba, továbbá azon „hibernált” ötletekből is felvillantunk néhányat, amelyek ha nem is a remélt sebességgel, de hosszabb távon jó eséllyel célba érhetnek.



UTÓPISZTIKUS ELKÉPZELÉSEK

Prolongált víziók 1

Rajzok: Tasnádi József

Videotelefon
A JÓSLAT. A 1970-es évek óta beszédtéma: „Videotelefon lesz minden háztartásban, az utcákon és minden munkahelyen.”

FEJLEMÉNYEK. A hang mellett mozgóképet is továbbító telefon prototípusát az 1968-as (!) oszakai világkiállításon mutatták be. Egy-két éve pedig már számos mobilkészülék alkalmas videotelefonálásra, a számítógépről való telefonálásról nem is beszélve. Mégsem használja szinte senki sem, mert túlságosan beavatkozik a magánszférába. „Épp most indulok főnök!” – mondaná a képtovábbításról megfeledkezett alkalmazott a telefonba, miközben pizsamában kivágtat a fürdőszobából. Hát kinek lenne ez jó? Még a főnöknek sem.

KILÁTÁSOK. Talán mire a mai tizenévesek felnőnek, addigra a ma már sokhelyütt létező vállalati videokonferencia rendszerek úgy elterjednek, hogy az üzleti utasokra specializálódó repülőjáratok is megritkulnak, időt, pénzt és üzemanyagot spórolva ezzel. Egy bizalmas, lényeges üzleti döntés vagy egy érzékeny témákat érintő baráti trécselés azonban aligha lesz „videotelefon-téma”.


3D-s mozgókép

Prolongált víziók 3

A JÓSLAT. Az 1980-as évek óta várjuk: „A háromdimenziós mozgóképes megjelenítés forradalmasítja a filmipart.”

FEJLEMÉNYEK. Az elmúlt fél évszázadban vagy féltucatnyi technológiával próbálták megvalósítani a tömeges háromdimenziós, vagy legalábbis térhatású mozit. A holográfia 1947-es felfedezése (Gábor Dénes) után a kutatók többsége biztosra vette, hogy egy-másfél évtizeden belül megjelenik a holomozi, amely a sokak számára kényelmetlen szemüveg vagy sisak nélkül is térhatású mozgóképet tud megjeleníteni. A megvalósult technológiák azonban végül megmaradtak a cirkuszi attrakció kategóriájában. Az iMAX jutott a legmesszebb, de egyelőre e cég mozijai számára is nagyon kevés film készült.

KILÁTÁSOK. A fő technikai probléma nem a vetítés, hanem a film felvétele, amely a hagyományos technológiával is meglehetősen drága, a háromdimenziós technológia költsége pedig aligha térülne meg. Ráadásul a mozilátogatók száma a fejlett országokban világszerte csökken, a háromdimenziós házimozit pedig csak a dollármilliomosok engedhetnék meg maguknak. Ezért – bár elméletileg többféle technológia is alkalmas rá – a közeljövőben valószínűtlen a valóban tömeges elterjedésre alkalmas módszer megjelenése.


Papírmentes iroda

Prolongált víziók 5

A JÓSLAT. Az 1990-es évek óta mondják: „Rövidesen papír nélküli irodában dolgozik mindenki.”

FEJLEMÉNYEK. Egy-másfél évtizede merült fel komolyabban, hogy ha az információ a megszületésétől a törléséig elérhető digitális eszközökön, akkor miért kellene azt költségpazarlón kinyomtatni. Kiderült azonban, hogy sokan nem szeretnek hosszú dokumentumokat a képernyőn olvasni. Az iratok hitelesítése pedig még mindig pecséttel és aláírással a legegyszerűbb, a digitális aláírás technológiája eközben lassan terjed. Így paradox módon, a digitális információtárolás előretörésével a kinyomtatott oldalak mennyisége tovább nő: a HP kutatása szerint 2005-ről 2010-re 46 ezer milliárdról 52 ezer milliárd oldalra (beleértve a könyv- és újságoldalakat is).

KILÁTÁSOK. Az új generáció már jobban hozzászokott a képernyőn való olvasáshoz. Ráadásul a képernyők is fejlődnek, illetve digitális papírral is kísérleteznek, így évtizedes távlatban még valóra válhat a jóslat.


Ingyenes telefonálás
A JÓSLAT.
1995 óta mondják: „Ingyenes lesz a telefonos hangtovábbítás.”

FEJLEMÉNYEK. Az adathálózatok a hagyományos telefonhálózatnál sokkal hatékonyabban használják ki a sávszélességet, így ugyanazon a „dróton” nagyságrendekkel többen beszélhetnek egyszerre. Az új technológia megerősödésével olyan tőkeerős gyártók és szolgáltatók tűntek fel, amelyek képesek voltak megtörni a hagyományos telefonmonopóliumban érdekelt cégek egyeduralmát. Mindezek ellenére a telefonálás valódi ingyenessége tömeges méretekben továbbra is illúzió. Aki ma mégis ilyet kínál, az piacnyerési célból teszi ezt a hosszú távon fenntarthatatlan ajánlatot, vagy más, kapcsolt szolgáltatásból szerez bevételt. Az egyre több Skype-felhasználó pedig az internetkapcsolat árával fizet a telefonszolgáltatóknak.

KILÁTÁSOK. Amerikában a helyi „vonalas” hívások után percdíjat általában nem kell fizetni, csak fix havi előfizetési tarifa van. Ezt kihasználva vannak már olyan internetes telefonszolgáltatók, amelyek a körzeten kívüli hívásokat úgy oldják meg, hogy az előfizető helyi, ingyenes számot hív, s onnan internetre (VOIP) kerül a hívás. Más, például mobiltelefonos megoldások sms-ben küldött reklámok fogadásáért cserébe kínálnak hívási lehetőséget. Ameddig azonban a hálózatfenntartásnak lesznek költségei, a tényleges ingyenesség álom marad.


E-gazdaság

Prolongált víziók 8

A JÓSLAT. 1999-ben mondták: „Az e-gazdaság (vagy internet-gazdaság) forradalmasítja az üzletet.”

FEJLEMÉNYEK. A dotcom lufi kipukkadásáig sokan hitték, de inkább hinni akarták, hogy az internet „új gazdaságot” teremt. Az üzleti élet valóban változott, de a gazdaság nem szakadt ketté újra és régire. Az internet egyszerűen csak új technológia, amely hasonlóan a korábbi technikai eszközökhöz (gőzgép, távíró, telefon, polgári repülés, telex, telefax, mobiltelefon és társaik) tovább gyorsított számos üzleti folyamatot, ám a bizalom, a személyes ismeretség és jelenlét ma is elsődleges fontosságú. Egymást nem ismerő cégek és emberek továbbra sem üzletelnek túl gyakran egymással.

KILÁTÁSOK. A kiskereskedelemben az internetes piacterek vagy boltok (eBay, Amazon és társaik) hatalmas üzleti sikert tudhatnak magukénak, s létjogosultságuk ma már megkérdőjelezhetetlen. Fogyasztói szempontból egyik fő pozitívumuk, hogy alaposan kiélezték a kiskereskedők közti árversenyt, hiszen a standardizált termékek (például elektronikai cikkek) árfekvése pillanatok alatt összevethető, így sok esetben összezsugorodott az árrés. Számos, semmiből feltörő új cég is született (elég például a keresőmarketing és a Google sikerét említeni), s ilyenek megjelenésére továbbra is lehet számítani.


E-oktatás
A JÓSLAT.
1999 óta mondják: „Eltűnnek a hagyományos osztálytermek, a legtöbben otthoni számítógépről, e-learning módszerekkel tanulnak majd.”

FEJLEMÉNYEK. A marketingesek a számítógéppel segített tanulás megítélésében alaposan túllőttek a célon. Sokan virtuális osztályokról vizionáltak, ahol a tanár video-
konferencián keresztül tartja a kapcsolatot az egymástól elválasztott diákokkal. Ám a tanulás nem egyszerűen információátadás, hanem pszichológiai fejlődési folyamat is, különösen gyerekkorban. Felnőtteknél az e-learning egyszerű módja lehet a továbbképzésnek, de szintén inkább csak a hagyományos tantermi oktatás kiegészítéseként. Az is kiderült, hogy a jó minőségű e-learning tananyag kifejlesztése nem olcsó, az oktatáshoz megbízható, magas színvonalú számítógépek kellenek.

KILÁTÁSOK. Nagy távolságok és alacsony hallgatói létszám mellett van költségelőnye a hagyományos képzéssel szemben az e-learningnek. A tanárok és diákok újszerű, interaktív tananyaggal feltöltött honlapokat (is) használhatnak az órákon és otthon. A házi feladatok egy részét számos gyerek ma az internet segítségével oldja meg.


Százdolláros laptop

Prolongált víziók 11

A JÓSLAT. 2004 óta beszédtéma: „Százdolláros noteszgépet kap minden fejlődő országbeli kisiskolás.”

FEJLEMÉNYEK. Az ötletét Nicholas Negroponte 2005 januárjában vetette fel először (Kiütés pehelysúlyban – Figyelő, 2007/50. szám). A felfokozott médiafigyelemből a projekthez csatlakozó IT-cégek is bőven profitáltak. A fél éves csúszással elkészült első gépek költsége 130-140 dollárra jött ki, ezért a One Laptop per Child rövidítése alapján OLPC-re keresztelték át a projektet, amely jó eséllyel indulhatna „Az évszázad informatikai marketingfogása” címért. Az a kisebbik baj, hogy a végül elkészült gép műszaki paramétereiben sokkal gyengébb a tervezettnél. A nagyobb az, hogy azoknak az országoknak, ahová szánták őket, valójában nem nagyon van rá szükségük.

KILÁTÁSOK. Az Asus pár hete piacra lépett a 200 dolláros, de relatíve teljes értékű masinával (Eee PC), de a Microsoft és az AMD is dolgozik az 500 dollár körüli, indiai diákoknak szánt változaton (IQ PC). A fejlődő országok szegény gyerekei helyett azonban inkább a felzárkózó országok szerény jövedelmű, tanult rétegei számára elérhetőek e gépek.


HIBERNÁLT ÖTLETEK
Hangvezérelt számítógép
A JÓSLAT.
1990-óta várjuk: „Hanggal vezérelhetjük a számítógépet és diktálhatunk egyenest a szövegszerkesztőbe.”

FEJLEMÉNYEK. Ma már elvben számos mobilról indíthatunk hívást a név bemondásával, ám kevesen ismerik és használják ezt a lehetőséget. Egy-két évtizede beharangozták, hogy rövidesen szóbeli utasításokkal irányíthatjuk a PC-t. Valahogy így: „Nyisd meg azt a tegnap szerkesztett dokumentumot, amelyben az új partnernek való szállításról van szó.” Ettől még nagyon messze vagyunk. Pedig óriási piacot nyitna, ha hasonló módon leveleket diktálhatnánk a számítógépnek, amelyet azután a géppel visszaolvastatva szerkeszthetnénk, javíthatnánk. Egyszerű műveletekre, például egy alkalmazás elindítására több mint tíz éve utasíthatjuk a PC-t, ezért sokan gondolták úgy, innen már csak néhány lépés a teljes mondatokkal való irányítás.

KILÁTÁSOK. A legnagyobb probléma a háttérzaj kiszűrése és az utasítást adó hangjának a felismerése. Az üzleti életben elfogadhatatlan, ha a gép azért nem engedelmeskedik nekünk, mert megfáztunk vagy kissé berekedtünk. A hardver számítási teljesítményének a növekedésével és a szoftvertechnológia fejlődésével azonban komoly esély van a megvalósulásra, az időpontot azonban nem lehet előre látni.


Bivalyerős laptop-akkuk
A JÓSLAT.
2000-óta várjuk:” Egész napos működést biztosító, mindenütt kapható üzemanyagcellák készülnek majd a noteszgépekhez.”

FEJLEMÉNYEK. Hiába fejlesztenek egyre energiatakarékosabb processzorokat a gyártók, a noteszgépekbe épített szolgáltatások (vezeték nélküli hálózat, hangrendszer, webkamera), illetve a meghajtók és a nagy színes kijelzők miatt az akkumulátorról való működés ideje a legjobb gépeknél sem közelíti meg a 8 órát, azaz egy munkanapot nem tudunk vele mobil módon dolgozni.

KILÁTÁSOK. Az elegendő elektromos energiát szolgáltató hagyományos üzemanyagcella egyelőre túlságosan drága és veszélyes ahhoz, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön. A Nasdaqon jegyzett Medis Technologies fél éve próbálkozik egy hordozható változat forgalmazásával, de a tömeggyártás a mai napig nem indult el; a kilátások változatlanul bizonytalanok.


Multimédia mindenütt
A JÓSLAT.
1995-óta várjuk: „A multimédia CD-k és DVD-k ugyanolyan elterjedtek lesznek, mint a könyvek.”

FEJLEMÉNYEK. Elvben minden a CD mellett szól: e hordozó kisebb és olcsóbban előállítható, mint a könyv, és nemcsak szöveget és képeket, hanem hangot és mozgóképet is tud tárolni. Így a kilencvenes évek közepén világszerte számos könyvkiadó vágott bele a multimédia CD-k kiadásába, ezek azonban távolról sem fogytak a várt mennyiségben, aminek csak részben volt oka az illegális másolás.

KILÁTÁSOK. Az alapvető gond a képernyőről való olvasás kellemetlensége. E mellett a technológia nyújtotta lehetőségeket tényleg kihasználó multimédia tartalom elkészítése jóval drágább egy könyv nyomdakész állapotba hozásánál. Gyenge tartalommal viszont az olcsó CD-t se veszi meg senki. Kompromisszumként a kiadók egy időben a könyvek mellé adtak lemezt, amelyre azok a mellékletek, képek kerültek, amelyek a terjedelmi korlátok miatt kimaradtak a kötetből. Mára azonban visszaszorult ez a gyakorlat, s az önálló multimédia tartalomfejlesztés sem futott fel. Érdemi változást az e-papír megjelenése és elterjedése hozhat.


E-papír
A JÓSLAT.
2000 óta várjuk: „Az újságok és a könyvek lapjai elektronikusan írhatók és törölhetők lesznek.”

FEJLEMÉNYEK. A hagyományos papírhoz hasonló tulajdonságú, de elektronikusan írható/törölhető, sokszor felhasználható e-papír iránt óriási lenne a kereslet, hiszen segítségével a digitálisan tárolt dokumentumokat nem kellene kinyomtatni a szemkímélő olvasáshoz. Sajnos a fejlesztés során korábban bejelentett eredmények nem bizonyultak elegendőnek, a megvalósításához további, meglehetősen drága nanotechnológiai kutatások szükségesek.

KILÁTÁSOK. Piaci potenciáljának köszönhetően előre láthatóan lesz pénz a további fejlesztésekre. A Sony 2005-ben debütált, nem túl sikeres e-könyve után Amazon.com pár hete rukkolt elő a Kindle névre keresztelt eszközével, egy szürke alapon fekete betűkkel operáló, így kiválóan olvasható e-megjelenítővel. Kérdés, a kezdeti sikert követi-e valaha széles körű elterjedés. A készülék és a rá feltölthető tartalom sem olcsó egyelőre, de sok ezer tonnányi papír előállításához szükséges fa és energia lenne megspórolható, így talán a környezettudatos vásárlók megmentik az ideát.

Címkék: Hetilap: Infotech

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.