Midőn Szokolai Lajost 1973-ban kirúgták a kunszentmártoni járási tanács műszaki vállalatától, nem hitte volna, hogy egyszer majd a szomszéd falu polgármestere lesz. A tulajdonostársaival együtt ma már egy regionális mini “vállalatbirodalommal” rendelkező vállalkozó futballistaként került Kunszentmártonra 1965-ben, s ezzel párhuzamosan anyagbeszerzőként helyezkedett el a tanácsi vállalatnál. A hetvenes évek elején saját autójával fuvarozott 1500 forintos fizetésért, s látva, hogy mennyire bejött a többieknek az akkortájt elterjedő primőrkertészet, maga is fóliasátrat épített. “Nem volt ez idegen tőlem, hiszen földműves családból származom. Az elején 100 forintból 150-200-at is ki lehetett hozni, bár ehhez rengeteget kellett dolgozni” – emlékszik vissza. A kettős élet, az alkalmazotti lét és a maszekolás, jó fél évig működött, aztán a magántevékenysége miatt elbocsátották.
Néhány év múlva Kunszentmártonról áttelepült Cserkeszőlőre, ahol házat is épített. 1982-ben találkozott egy kecskeméti kisszövetkezet elnökével, aki azt panaszolta, hogy vettek egy műanyag fröccsöntő gépet, de nincs pénzük a csarnok megépítésére. Az egykori focista akkor kapta fel a fejét, amikor kiderült, hogy a berendezést vízzel kell folyamatosan hűteni. A fóliatelep öntözéséhez ugyanis 20 fokos vízre volt szüksége, s naponta 200-300 liter gázolajat tüzelt el, hogy 100 köbméter vizet felmelegítsen. Felépítette hát a csarnokot, s résztulajdonosként belépett a szövetkezetbe. Mivel egy gép kevésnek bizonyult ennyi víz felmelegítésére, vásárolt mellé további négyet. Két évre rá pedig megvette a kisszövetkezetet, s alakított egy gmk.-t.
Akkoriban nagy kereslet mutatkozott az ilyen gépekkel végzett bérmunkára. Szokolai Lajos először egy szarvasi központú játékgyár helyi üzemétől kapta a megrendeléseket. Az üzlet egy ideig jól is ment, de később mind többen láttak benne fantáziát, s egyre nagyobb fröccsöntő-kapacitásokat építettek ki. A vállalkozó így kevesebb munkát kapott, de fantáziája nem hagyta cserben: megkereste a Kontaktát, azt tudakolva, hogy milyen fejlesztéseken dolgoznak, amelyekbe beszállhatna. Elcsodálkoztak a magáncég felajánlkozásán, ám amikor kiderült, hogy szerszámkészítést is vállal, amire a gyárnak óriási szüksége volt, szerződést kötöttek vele. Így lett a Kontakta szentesi gyárának kizárólagos műanyagalkatrész-beszállítója.
CSALÁDI ALAPON. Szokolai Lajos egy másik vállalkozóval összefogva azóta megvásárolt egy a kunszentmártoni üzemet, amelyet Tradeplast néven működtet. (Itt acélsablonokat és földmunkagép-alkatrészeket gyártanak, s a termékek 70 százalékát exportálják, zömében Ausztriába és Németországba.) A Miniplast névre keresztelt eredeti cég azonban megmaradt családi vállalkozásnak, s most fóliákat és különféle polietilén csomagolóanyagokat, többek közt zsákokat gyártanak. (A gépek hűtővizét továbbra is a kertészetben hasznosítják.)
“Piacot szerezni a legnehezebb, s ki kell találni, hogy mivel lehet a vevő kedvében járni. Például ingyenes szállítással, illetve annak felajánlásával, hogy a megrendelő ütemezze a szállítást. Nem véletlen, hogy a fiam, aki már átvette a cég vezetését, munkaidejének 70 százalékát a vevőknél tölti” – mondja Szokolai Lajos, aki nagy erénynek tartja, hogy az összes cégük nyereséges. A Miniplastnak nemcsak laboratóriumot rendeztek be, hogy a termékek minőségét folyamatosan ellenőrizhessék, hanem az ISO és egyéb tanúsítványokat is megszerezték. Ugyanakkor a külcsínre – a park rendezettségére, az épületek esztétikumára – is adnak, mert az alapító szerint erre is szükség van ahhoz, hogy a társaságot komolyan vegyék.
TÖRŐDÉSSEL. Az üzletember mindemellett nagyon fontosnak tartja az alkalmazottakkal való törődést. Állítja: a környéken náluk a legmagasabbak a fizetések, s a foglalkoztatottak ingyen kapnak kétfogásos ebédet. Így meg tudják tartani a munkaerőt, élvezik a dolgozók lojalitását, egyúttal követelhetnek is tőlük.
Túl a hatodik ikszen, Szokolai Lajosnak már nincsenek ambiciózus tervei a vállalkozásokat illetően, polgármesterként viszont nagyszabású fejlesztéseken gondolkodik. Két évvel ezelőtt sokan megkeresték, hogy induljon a választásokon, s végül kötélnek állt. Az önkormányzatot is megpróbálja vállalkozói mentalitással vezetni, s ennek meg is van a látszatja. A település kevés hasznot hozó földjeit eladták, s a pénzt jövedelmezőbb befektetésekbe tették, emellett pályázatok útján jelentős támogatásokat szereztek. A strand termálvizét például gyógyvízzé minősíttették, s egészségügyi szolgáltatásokat vezettek be, továbbá kiépítettek egy 900 négyzetméteres vízfelületű élménymedencét is. Nemrég a fürdő téliesítésére nyújtottak be pályázatot, s a polgármester abban bízik, hogy amennyiben sikerrel járnak, a jelenlegi három hónap helyett egész évre ki tudják tolni az idényt. A település népszerűsítésének egyik eszköze az is, hogy világbajnokságot rendeztek a Föld legerősebb embereinek, s arról az Eurosport eddig háromszor adott összefoglalót. Különleges akciójuk volt az is, hogy a “jövedelempótlékosoknak” fóliasátrat építettek, ahol minimális bérleti díj fejében termelhetnek, s megkapják az árbevételt.
“Tavaly pályázatot írt ki az önkormányzat egy üzletházra a stranddal szemben, s bár másokhoz hasonlóan magam sem hittem benne, jelentkeztem rá. Tudtam ugyanis, hogy az ötlet a polgármestertől származik, s neki jó érzéke van a pénzcsináláshoz” – meséli Gácsi Zoltán, a cserkeszőlői Piackezelő Kft. tulajdonosa. “Volt a cégünknek befektetni való pénze, s egyedüli pályázóként végül nyertünk, de aztán az építkezés során százszor megbántam hogy belefogtunk. Most azonban működés közben már látom, hogy igencsak életképes ez a kis kereskedelmi központ” – teszi hozzá, kiemelve, hogy amióta Szokolai a polgármester, nemcsak a község külsejében történt arculatváltás, de a lakosok szemlélete is átalakult.
Pedig kezdetben sokan támadták a polgármestert, akadt olyan barátja, aki jó ideig nem is köszönt neki, amikor lebontatta a stranddal szemközt lévő, a környéket elcsúfító ócska bódésort. Később mindenki elismerte, hogy ezt meg kellett tennie. Megvádolták azzal is, hogy elkótyavetyélte a község vagyonát, ám az elszámoltatáskor kiderült, hogy polgármestersége alatt mintegy 100 millió forinttal gazdagabbá vált a 2400 lakost számláló település.
SZOKOLAI LAJOS 63 éves, a Szolnok megyei Kunmadarason született, s az ottani gépállomáson volt mezőgazdasági gépész ipari tanuló. Futballozott és anyagbeszerzőként dolgozott.
1973-ban önállósította magát. Családi vállalkozása, a Miniplast Kft. mellett további kft.-k – a Tradeplast, az Uniplast, a kereskedelemmel foglalkozó Solarker és a Kontaszett – társtulajdonosa.
Két éve Cserkeszőlő polgármestere.
