A napjainkban mintegy 7 milliárd forint éves forgalmú cég Watson Elektromos Könyvelőgépek Kft. néven alakult meg 1936. november 28-án Budapesten. A névmagyarosítási hullám 1947-ben érte el, ekkor keresztelték át IBM Magyarországi Kft.-vé. Bár amerikai tulajdon volt, a háború idején is működhetett. Az adatfeldolgozó gépek bérletével és bér-adatfeldolgozással foglalkozó cég nagy népszerűségre tett szert az ipar és az államigazgatás különböző területein; minden rezsim rászorult a segítségére.
Így volt ez 1945 után is, amikor az IBM tovább erősítette pozícióit: a cég munkatársai közreműködtek a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal adatfeldolgozó gépeinek korszerűsítésében. Visszaemlékezések szerint úgy, hogy az 1949-ig akadozó alkatrész-utánpótlás miatt csempészek hozták-vitték a szükséges kellékeket, s a cég munkatársai maguk javították, szerelgették gépeiket. A cég történetének legsötétebb lapjai 1951-56. között íródtak. A vállalat és dolgozói nyílt állambiztonsági megfigyelés alatt álltak, dr. Sándofi Gyula igazgatót és Meleg Mária titkárnőt pedig bebörtönözték, mondván: a minisztériumokban, nyomdákban és az ipari fellegvárnak számító Diósgyőrben, az intézmények könyvelésén és bérszámfejtésén dolgozó gépek adatait Nyugatra juttatják. 1956-ban szabadultak.
Az 1956-os év fordulópontot hozott a cég életében. Az anyacég munkatársai azzal a megbízással érkeztek Magyarországra, hogy a budapesti irodát bezárják, de végül hatott a hivatalos szervek könyörgése, és a leányvállalat fennmaradt. A látogatás után végre megszűnt a cég szoros megfigyelése.
A hatvanas években az IBM Bécsben létrehozta kelet-európai regionális igazgatóságát; ennek hatókörébe került a magyarországi cég is. 1966-ban Magyarországon ünnepelt az IBM vezérkara: harmincéves a magyar filiálé. A nyolcvanas évekig csendes, ám egyenletes fejlődésnek lehettünk tanúi, a PC-korszak kezdetétől azonban az IBM neve Magyarországon is reflektorfénybe került. Felgyorsult a számítástechnikai eszközök importja. A hazai ipar eleinte a cég nagy- és középkategóriás gépeire, majd a kilencvenes évek elejétől a személyi számítógépekre vetette magát. Az IBM ma erős pozíciókat mondhat magáénak a kormányzati és közigazgatási adatfeldolgozásban, és újabb tendenciaként a gazdaságban és a bankszférában. 1992-1995. között éles versenyt folytatott a székesfehérvári Albacomppal, melyikük értékesíti a legtöbb PC-t. Straub Elek igazgatása alatt (1990-1995.) az IBM a vezető hazai informatikai céggé nőtte ki magát. Straub elérte, hogy az IBM Magyarországra telepítse az adattárológyárat. Szakmai vélemények szerint megérett az idő arra, hogy az IBM Magyarországi Kft. kiszabaduljon a bécsi regionális központ felügyelete alól, és ismét magyar vezető igazgatása alatt újra meglóduljon az elsőség megszerzéséért.
