Míg a kilencvenes években – elsősorban a Holló Színháznak köszönhetően – népszerűnek és menőnek számított az abszurd humor Magyarországon – ma a L’art pour l’art társulaton kívül kevés ismert előadót és szerzőt tud megnevezni az átlagpolgár a műfajban. Ezért is kaptuk fel a fejünket, amikor figyelmünkbe ajánlottak egy eléggé szokatlan humort képviselő kiadványt. Az abszurd verseket és novellákat tartalmazó Krákogjatok, varjak! című versesköpet szerzőjével, egy igazi kistérségi polihisztorral, az újságíró-író-költő-mulatós sztár-punkzenész Kirsch Andrással beszélgettünk.
* * *
Könyve előszavában ugyan említi első műveként az Egy kravátli sirámai című alkotást, de feltételezem, hogy ez csak vicc. Mi volt valójában az első vers vagy novella, amit alkotott? Tudna idézni belőle szalonképes sort?
A vers címére sajnos nem emlékszem, de idézni tudok belőle: „Sej, az oposszumnak nem derogál”.
Mikor és milyen körülmények között született meg az alkotás?
Valamikor a nyolcvanas években az Operettszínházban üldögéltünk, akkor vetettem papírra. Emlékeim szerint Bilicsi Tivadar is jelen volt.
Az első versek megszületése után azonnal felfele ívelt a költői karrierje?
Erős kifejezés a karrier felívelése, mindenesetre akkoriban indult ez a blogolás nevű hóbort, és én is belefogtam, így tettem közzé az első verseket, köztük az idézett oposszumos művet. Volt egy hölgy, aki nagyon bátorított az írásra, neki sokat köszönhetek. Piroskának hívták, ha jól emlékszem.
Mondhatni, csajozásra is használta a művészetet?
Megpróbáltam, bár eleinte elég siralmas módon ment. Aztán egyszer egy lány megengedte, hogy megfogjam a kezét A csaj nem jár egyedül című ritka szar film közben. De többé nem találkoztunk, és az iwiw-en is letiltott.
Eddig hány költői korszaka volt?
Egyetlen, és ez életem végéig tart majd. Viszont témából nagy a merítés, a legutóbbi két versem például gasztronómiai témájú: az egyik a Pékségbeesés címet viseli, és arról szól, hogy mennyire hülye fantázianevei vannak a péksüteményeknek. A másik versem az emulgeálószerről szól, amiről nem tudom, hogy micsoda. Az a tippem, hogy a tértivevény gasztronómiai megfelelője lehet.
Gasztrociklus kibontakozóban?
Úgy tűnik. A könyvemben is említek néhány korábbi ciklust a munkásságomból: volt már hangyászsün-, orrpolip- és kenőmájas-ciklus is.
„Nagy költők versein nevelkedtem én / Szopósmalac vagyok a poézis begyén”– írja egyik művében. Kik azok a költők, írók, vagy teljesen más foglalkozású emberek, akik hatottak költészetére?
Petőfi Sándor nagy hatással volt rám: képtelen voltam megtanulni az Anyám tyúkja című versét, és ez az élmény majdnem megutáltatta velem az irodalmat. Akik viszont tényleg hatottak a költészetemre: a Mikroszkóp színpad művészei, az Országos Katasztrófavédelem zenekara, Kris Kristofferson, a Village People együttes, azon belül is leginkább az indián.
A kötetben meglepődve láttam, hogy saját maga is írt egy Tóth Árpád-verset és egy Edgar Allen Poe-művet. Miért?
Írtam már Slayer-dalt és Gryllus Vilmos-számot is. Így tisztelgek a művészek előtt.
A Gryllus Vilmos-dalból tudna idézni?
Egy súlyos betegségben szenvedő mókusról szól, idézni most hirtelen nem tudok, viszont van egy friss, és ráadásul igaz történetem Gryllus Vilmosról: nemrég voltam tetováltatni, egy snájdig Misfits-koponyát varrattam magamra, és közben a tetoválómester megkérdezte, tudom-e, ki járt ott előttem. Nem, válaszoltam – hát kiderült, hogy Gryllus Vilmos. Mondom: „micsoda?!”, erre ő: „Esküszöm. Egy tücsköt tetováltatott magára”.
Talán nem kellene feltennem ezt a kérdést, de milyen irodalmi irányzatok állnak közel önhöz?
Nem tudom, milyen irányzatok léteznek egyáltalán, mert Dömötör Emma néni mindig kiküldött irodalom órán. Mondana néhányat?
Barokk. Romantika. Szentimentalizmus.
Akkor szentimentalizmus. Egyébként Dömötör Emma néni az énekórákról is többször kiküldött, mert amikor a Bolerót vettük, röhögőgörcsöt kaptam, ahogy kopogni kellett, hogy „Egy paripa, két paripa vágtat”.
Dömötör Emma néni magyar- és énektanár is volt egy személyben?
Pontosan. Mint Vágási Jutka.
Nyilván nem kis életműből válogatta ki a kötetbe kerülő alkotásokat. Mi alapján szortírozta a műveket, hogy bekerülhetnek-e a kötetbe?
Mindegyik alkotásom bekerült, egy kivételével: a Madáretető című vers kimaradt. Arról szól, hogy míg mások kenyérmorzsát dobálnak be a tőkés récéknek, én inkább Rácz Jenő-féle fine dining fogásokkal kényeztetem őket.
Miért maradt ki ez az egy?
Korábban, amikor publikáltam a blogon, valamiért nem szerették az olvasók. De persze ez olyan dolog, hogy Woody Allennek is a Csillagporos emlékek az egyik kedvenc saját filmje, amit mindenki utált. Én, mondjuk, imádtam.
Van kedvenc saját verse vagy novellája?
A közönséges denevér című vers. Egy denevérről szól, akit nem érdekel a magaskultúra, viszont köpköd a gangon és bazmegel.
Azért a kötetben a humor mögé rejtve megjelenik komoly mondanivaló is. Például, hogy mit gondol a szerző a fényevőkről, a horoszkópról, a fociról. Fontosnak tartja, hogy ezek az üzenetek eljussanak az olvasókhoz?
A felsoroltakat mind utálom. És fontosnak tartom, hogy ebben mindenki értsen egyet velem. Szeretem, ha egyetértenek velem, ez bizonyára gyerekkori komplexusból fakad. De akinek nincs ilyen komplexusa, az ritkán kezd el költészettel foglalkozni.
A komoly üzenetre visszatérve: vegán blogot is ír évek óta, ám érdekes módon ez a fontos mondanivaló mégsem köszön vissza a könyvben. Miért?
Valóban. Valamiért kihagytam, nem is értem. Talán azért, mert a versek régebben íródtak, és akkor még kevésbé foglalkoztatott ez a téma.
Tehát nem az van mögötte, hogy a húsmentesség megjelenítése miatt esetleg valaki nyilvánosan ledarálná könyvet?
Nem. Sőt: kifejezetten örülnék, ha egy ilyen akció megtörténne, jót tenne a reklámkampánynak.
Milyen eddig a kötet fogadtatása? Például mit szólt az édesanyja, hogy kacsacsőrű emlősként és huncut vadászmenyétként hivatkozik rá az egyik versben?
Olvasta a könyvet, de gyanítom, felületesen, mert az említett költemény felett valahogy átsiklott – legalábbis még nem említette a dolgot.
Hogyhogy most jött el a pillanat, hogy kötettel rukkoljon elő?
Baromi lusta szivar vagyok, és sokan nógattak, hogy most már kezdjek valamit az életemmel. Ezt sikerült kezdenem.
Már a kötet olvasásakor is volt egy ilyen benyomásom, de most, hogy egy mondaton belül említette a nógatni és a szivar szavakat, egyre biztosabb vagyok benne, hogy vonzódik a hülye szavakhoz. Melyek az aktív a szókincsében a leghülyébb szavak?
Talán a papundekli és a hajcihő.
Jellemzően mely napszakban és milyen pózban szokott írni?
Jellemzően éjszaka, hason fekve, meztelenül, összekulcsolt lábakkal egy kiterített medvebőrön, amit még jugóból kaptam. Közben vakargatom a mackó füle tövét.
A kiterített medvebőr és a vegánság kompatibilisek egymással?
Ezt most ne forszírozzuk.
Egy időben vicces apróhirdetéseket is írt, amik a mai napig felbukkannak az interneten. Ezek meg is jelentek annak idején?
Megjelentek, aztán évekkel később egyszer csak újra előkerültek és elszabadultak, mint a Szalacsi-videó. Egy évtizeddel később láttam viszont őket az interneten, nyilván sehol nem volt feltüntetve, hogy én írtam őket, úgyhogy akkor sem sikerült hírnevet szereznem. Már csak ezért is ideje volt megjelentetni ezt a könyvet.
Hol tudott közreadni ilyen hirdetést?
A Pesti Estben. Ott dolgoztam tizenhárom évig.
Sutyiban beszerkesztette a többi apró közé?
Nem, ezt emberek felelősségük teljes tudatában jelentették meg, a mai napig nem értem, hogyan történhetett.
Igaz a pletyka, hogy van egy titkos élete? Hogy álnéven a mulatós zene egyik reménysége, saját dalokkal és igényes videoklippel?
Igaz. Kerecskei Lajos vagyok. Úgy indult az egész, hogy egy időben minden hétvégén a barátnőmnél néztük a Fásy-mulatót. Akkoriban még nem nagyon hasított a Budapest TV, csak a Fásy műsora volt az igazi trash. Az Asbóth utcában volt a barátnőm lakása, és ott forgatta Steven Spielberg a München című filmet. A forgatás miatt nem lehetett kijárni, nekünk viszont elfogyott a sörünk, így a barátnőm borzasztó szatmári szilva házipálinkáját ittuk kólával. Ez oda vezetett, hogy egy forgatási szünetben azonnal beszélni akartam Spielberggel. Sikerült is: megjelent az utcán a kis sapkájában, én meg üvöltöttem le az erkélyről, hogy „Zirci vagyok, Spielberg úr, tehetséges vagyok, szerepelni akarok”. A forgatáson dolgozó segédemberek pisszegtek le.
Ez érdekes sztori volt, de attól tartok, a Kerecskei Lajos-jelenséghez nem jutottunk közelebb.
Ja, tényleg, bocsánat. Vérszemet kaptam a Fásy-mulatóban fellépő művészek láttán, és rájöttem, hogy nekem is kell egy ilyen alterego. Olyanok vagyunk Lajossal, mint Jekyll és Hyde, csak nem tudom, melyikünk melyik. Mindketten erősen kistérségi karakterek vagyunk.
Ön zircinek vallja magát, Kerecskei melyik régió kiválósága?
Nem releváns, ő az egész mulatóslétet összefoglaló esszencia. Azt kell róla tudni, hogy ritkán feszeget sablonos témákat – a harkályról például előtte igen kevesen írtak mulatós dalt; Lajos érezte, hogy ez tarthatatlan állapot. A videoklipet a helyi művházban forgattuk, szerencsére Tarr Béla csak egy puttony meggyet kért a rendezésért.
Mennyiben egyeztethető össze a mulatós zenei tevékenység azzal, hogy nemrégiben punkzenekart alapított?
Nehéz erre választ adni. Valahol szerintem ugyanazok a gyökerei a két műfajnak, csak a punk egymás utálatáról szól, a mulatós pedig az összekapaszkodásról.
Mi az üzenete ennek a stílusnak 2020-ban? Punk a vírus ellen? Négyakkordos lejárató slágerek a konteóhívőkről?
A Bloody Holly and the RicketZ horrorpunkot játszik, ez a punknak az a speciális ága, amit a Misfits hozott be a köztudatba. A témák pedig: belezés, zombik, vér. Rengeteg koncertünk lenne, csak épp gitárosnőt keresünk.
Ön igazi reneszánsz ember, polihisztor. Minek tartja magát? Költőnek, mulatós sztárnak, punkzenésznek?
Elsősorban suszternek.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
