Élet-Stílus

Íme Nagy-Magyarország világsztárjai

Felvidéki, erdélyi gyökerekkel bíró hírességek, akiknek a nevét a világon mindenhol ismerik. Vajon milyen sors várt volna rájuk, ha felmenőik nem hagyják el még időben az egykori monarchiát?

Olyan világsztárokról lesz szó alább, akiknek az ősei (vagy ők maguk is) a trianoni békeszerződéssel (Cseh)Szlovákiához vagy Romániához csatolt, egykori magyar területen születtek. Olyan emberekről, akiknek a nevét a világ minden pontján ismerik.

Ugyanitt elemezhettük volna a fiumei születésű Czermanik (Csermanek) János életét is, aki később Kádár János néven lett ismert, esetleg a felvidéki gyökerekkel rendelkező kollégáját, Farkas Mihályt, vagy akár a Szálasi-kormány tagjainak jelentős részét is, de úgy gondoltuk, hogy inkább olyanok életében merülünk el, akinek a pályafutása kellemesebb emlékeket idéz.

Mint például Weissmüller János, Neumann Pál és Bernard Schwartz – de mondhatjuk úgy is, hogy Johnny Weissmuller, Paul Newman és Tony Curtis.

A cikkünkben említett személyek sorsában messze nem az az egyetlen közös pont, hogy őseik egykori magyar településekről származnak. Mindhármukra igaz, hogyha családjuk nem vándorol ki Amerikába, nemcsak, hogy nem futottak volna be ilyen fényes karriert, de az is valószínű, hogy nem éltek volna sokáig, vagy legalábbis kényszerből kellett volna elhagyniuk otthonukat – kinek a holokauszt, kinek pedig a svábok kitelepítése miatt.

Ötkarikás Tarzan

Életrajzaikban fellelhető egy olyan hasonlóság is, hogy mindhárman multitalentumok voltak: Weissmuller például olimpiákon diadalmaskodott, Newman autóversenyzőként is eredményes volt, Curtis pedig a színészet után festőként is maradandót alkotott, művei híres galériákban láthatók.

Közülük az ismert foglalkozása mellett a legtöbbre Johnny Weissmuller vitte, aki már a filmes karrierje megkezdése előtt ötszörös olimpiai bajnoknak mondhatta magát, ráadásul nem csak egyetlen sportágban ért el kiváló eredményt: 1924-ben a párizsi ötkarikás játékokon nyert úszásban 100 m gyorson, 400 m gyorson és a 4×200 méteres gyorsváltó tagjaként is a dobogó legmagasabb fokára állhatott, ugyanezen az olimpián az amerikai vízilabdacsapat tagjaként bronzérmes lett. 1928-ban az amszterdami olimpián úszóként újabb két aranyérmet szerezett (100 méter gyors, 4×200 méter gyorsváltó). Az életrajzi adatokból kiderül, hogy a gyerekkorában sokat betegeskedő, légzési problémákkal küszködő cingár kisfiú az orvosok tanácsára kezdett el úszni; hamarosan 190 centis, 95 kilós fiatalemberré cseperedett, és hát nem volt nehéz észrevenni sportolói adottságait. Ő volt az első olyan ember, aki – 1922 júliusában – a 100 méteres gyorsúszás távját egy percen belül teljesítette.

A Wikipedián olvasható érdekesség, hogy Weissmuller az 1924-es párizsi olimpián az öccse, Peter születési bizonyítványát használta (az öcs ugyanis már Amerikában született, így automatikusan állampolgárrá vált.)

János, Pál és Bernard

Ha már az állampolgárságoknál és a születéseknél tartunk, kanyarodjunk vissza hőseink életének kezdetére.

Johnny Weissmuller eredetileg Weissmüller János néven született 1904. június 2-án a Temes vármegyei (Temesvár közelében található) Szabadfaluban (a mai Románia területén); ennek ellenére amikor a család a következő év januárjában az Egyesült Államokba emigrált, egyes adatok szerint az Ellis Islanden kikötött hajó utaslistáján a Vajdaságban, azaz a mai Szerbia területén található Párdány szerepel a kis Jánoska születési helyeként.

Paul Newman ugyan már az Egyesült Államokban, az Ohio állambeli Shaker Heightsben látta meg a napvilágot (1925. január 26-án), ám édesanyja, Theresa Fetzko a mai Szlovákia területén, Eperjestől 70 kilométerre, a Laborc folyó partján található Homonna (szlovákul: Humenné) városában született. Paul Newman egyik életrajzi könyvében azt írják, a születési anyakönyvben a színész még Pálként szerepel.

Fotó: Hulton Archive /Getty Images

A férfi, akit később Tony Curtisként ismert meg a világ, eredetileg Bernard Schwartz néven született New Yorkban, 1925. június 3-án; apja, Schwartz Manó (Emanuel Schwartz) azonban Mátészalkáról származott, anyja, Klein Ilona (Helen Schwartz) pedig a mai Szlovákia területén található Nagymihályon született (később viszont azt állította, hogy a szintén felvidéki Válykón látta meg a napvilágot).

Tony Curtis és Paul Newman életrajzi adataiban tehát nemcsak az a közös pont, hogy magyar és részben zsidó származásúak, de egy évben is születtek, továbbá Newman anyja és Curtis anyja egymástól nagyjából 25 kilométerre jött a világra.

Fetzer, Fetzko, Fetsko és Fecková: problémás nevek és adatok

Amint az látható, akad néhány kérdőjel a születési helyek és más adatok tekintetében. Megkérdeztük állandó szakértőnket, Katona Csaba történészt, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársát, mi okozhatja az ellentmondásos információkat az életrajzokban. A probléma részben onnan ered, mondja Katona Csaba, hogy hőseink felnőtt fejjel váltak híressé:

Egy walesi herceg életét a kezdetektől fogva dokumentálják, onnantól kezdve, hogy hány dekával született. Ha azonban egy alulról jött ember mondjuk 25 évesen válik híressé, akkor utólag próbálják feltárni az életrajzát, és ilyenkor sokszor az a helyzet, hogy nincs adat vagy nincs pontos adat. Főleg, ha valaki szegénysorból jött.

A történész szerint sokszor maguk az érintettek sem tudták pontosan, hogy szüleik, nagyszüleik élete hol kezdődött, és honnan indultak neki a nagyvilágnak, hiszen ők – jelen esetben Newman és Curtis – már Amerikában születtek.

A nem éppen megbízható, egymásnak sokszor ellentmondó adatok mellett feltűnőek – és a különleges történelmi-földrajzi helyzetet jól tükrözik – a nevek írásmódjában felfedezhető változatosságok/következetlenségek is. Paul Newman édesanyjának neve például a következőképp olvasható az angol nyelvű Wikipedia-szócikkben: Theresa Garth (született: Fetzer, Fetzko vagy Fetsko; szlovákul: Terézia Fecková). A Pittsburghi Egyetem szlovák tanszékének kutatója említi, hogy az amerikai nyilvántartási adatokban az anya Teresa vagy Theresa Fetsko néven szerepel, míg Newman egyik biográfiájában a Fetzer név olvasható. Születési helyeként pedig a Homonna közelében található Peticse (Ptičie) van feltüntetve (mint ahogy a település szlovák Wiki-oldalán is szerepel a híres szülött).

Katona Csaba szerint sok tényező bonyolítja az adatok rekonstruálását, kezdve onnan, hogy a hivatalos helységnevek sokszor csak a 20. század elején alakulnak ki; egészen odáig, hogy számos település nevét időközben magyarosították. A történész elmondta, hogy családnév körülbelül a 18. századtól létezik sztenderden, sokáig úgy írják le maguk a viselői – vagy például az összeírások készítői –, ahogy éppen eszükbe jut (már ha tudnak írni), vagy ahogy hallják. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az adatokat hogyan írják le később Amerikában.

Egy magyar fiú, Blanár Imre, később királyi törvényszéki hites angol tolmács például 1914-ben dobbantott, bemondta az Ellis Island-i hatóságoknak, hogy Gyöngyöspatáról érkezett, ezt nyilván úgy írta be a hivatalnok, ahogy hallotta, aztán a mai adatbázisokba kerüléskor még valaki átgépelte, így nem véletlen, hogy végül Gyorgyospata szerepel az utas neve mellett. De említhetném Rigó Jancsit is, akinek a nevében szereplő „cs” betű okozott komoly nehézséget; például Amerikában, sokszor Jansci formában írják le, az sc betűkapcsolatot könnyebben tudták értelmezni, mint a cs-t. A New York Times azt írta róla, hogy Pakso városában született Samogi vármegyében, amivel nemcsak az a gond, hogy elírták mindkét tulajdonnevet, hanem hogy az ismert cigányprímás amúgy nem Pakson született, hanem Pákozdon, továbbá Paks nem Somogyban van, hanem Tolnában. És persze aztán a cikkben szereplő téves információt átvette egy csomó másik lap is, például a Le Figaro. Ezekben az esetekben számolni kell a felületességgel, ami sajnos most is gyakori jelenség.

Kitántorgási hullám

Hőseink életében közös pont a kivándorlás is; Weissmullerék 1905-ben hagyták el az országot, Curtis anyja és nagyanyja 1921-ben távoztak az Egyesült Államokba, Paul Newman anyja pedig még gyerekkorában hagyta el felvidéki otthonát.

Tony Curtis szüleivel és öccsével. Fotó: Universal Pictures /Getty Images

Részben tehát a 19–20. század fordulójának tömeges kivándorlási hullámáról beszélünk, amikor is emberek milliói (csak a magyar területekről másfél millióan) indultak neki, hogy boldogulásukat az óceánon túl keressék. Katona Csabától megtudtuk, hogy a népvándorlást elősegítették a már elérhető modern közlekedési eszközök (mármint a hajók), és hogy Amerika befogadó ország volt, jobban működhetett a társadalmi mobilitás. A self made man-nek nevezett emberek érvényesülése az 1870-től az 1900-as évek elejéig tartó nagy felívelés, a Guilded Age-nek nevezett időszak amerikai legendáriumának egyik alaptoposza (más kérdés, hogy ez a szabadság a feketék és az indiánok számára korántsem adatott meg, és egyéb korlátokkal is számolni kellett).

Rengeteg magyarországi ember, tehát nemcsak magyar, hanem sok nemzetiségi is elhagyja az országot. Sokan úgy indulnak neki, hogy csak egy ideig szeretnének kint tartózkodni, akár egy, akár több évig, míg mások végleg maguk mögött hagyják Magyarországot. Mivel borzasztóan sok emberről beszélünk, nem meglepő, hogy akad köztük jó néhány tehetséges is – Weissmullertől George Cukorig.

A történész azt mondja, a nagy migrációs hullám rengeteg kudarcot és sok sikertörténetet is hozott: az amerikai magyarok többsége természetesen nem csinált nagy ívű, ismertséget hozó karriert, a legtöbben boltosként, munkásként helyezkedtek el. Jellemző volt, hogy sokszor nem maga a kivándorló vitte többre, hanem inkább a gyereke, ez esetben intergenerációs társadalmi mobilitásról beszélhetünk, a felemelkedés lehetőségét a szülők gyermeküknek tudták biztosítani.

Érdekes belegondolni, mi lett volna, ha Weissmuller, Curtis, Newman ősei nem hagyják el a hazájukat – már azon kívül, hogy valószínűleg most nem világsztárként emlegetnénk a három színészt. A Wikipedia szerint Tony Curtis anyjának szülőhelyén, Nagymihály városában 1944-ben 3500 zsidó lakost deportáltak, így a (Schwartz) család számára az 1921-ös emigrálás vélhetően ahhoz is hozzájárult, hogy életben maradtak. Szintén nem sok jóra számíthattak volna Paul Newman családtagjai, ha szülőföldjükön maradnak, hiszen a színész apja, Arthur S. Newman is zsidó származású volt: magyar zsidó apa (Neumann Simon) és lengyel zsidó anya (Hannah Cohn) fiaként született.

Johnny Weissmuller családja nem zsidó származású volt, hiszen János bánsági sváb szülők (Petrus Weißmüller földművelő és Elisabeth Kersch dohánygyári munkás) gyermekeként látta meg a napvilágot, de néhány évtizeddel később rájuk sem várt volna jó világ, ha Temesvár környékén maradnak, hiszen a második világháború háború után innen is kitelepítették a svábokat. „Jó eséllyel bajba kerültek volna Weissmullerék is, de minimum jelentős hátrányt kényszerültek volna elszenvedni” – mondja Katona.

Johnny Weissmuller ukulelén játszik a parton a körülötte lévő gyerekeknek 1924-ben. Fotó: FPG /Getty Images

Hollywood–Mátészalka–Temesvár

Jelentett-e bármit a színészlegendáknak, hogy honnan jöttek (őseik), foglalkoztatták-e őket a származásukkal, a családjuk múltjával kapcsolatos kérdések? Ami biztos: egyiküknek sem lehetnek magyarországi emlékei, hiszen Newman és Curtis eleve Amerikában született, Weissmuller pedig féléves volt, amikor családja a migrációs hullámokon kihajózott az Államokba.

„A Trianon körüli totális szétesés olyan, mint a Walking Dead”
Interjú Katona Csaba történésszel arról, hogyan jelenik meg Trianon és az összeomlás élménye az átlagpolgárok korabeli naplóiban és emlékirataiban.

Ami biztos: Tony Curtis büszke volt zsidó–magyar gyökereire. A Magyar Nemzeti Levéltár honlapján elérhetők azok a dokumentumok, amelyek a színész egyik (1988. évi) magyarországi látogatásakor keletkeztek – az okiratokból kitűnik, milyen fontosnak tartotta a magyarországi zsidóság identitásának erősítését. Curtis először 1985-ben járt Magyarországon; 1987-ben hozta létre az Emanuel Alapítványt, a szervezet egyik célja, hogy ápolja a holokauszt magyarországi áldozatainak emlékét; támogatta – többek között – a Dohány utcai zsinagóga felújítását.

Curtis a látogatásai során egyszer sem hagyta ki azokat a magyarországi helyszíneket, amelyek legközelebb álltak hozzá – elsősorban szülei volt otthonát, Mátészalkát. A család, az ősök története iránt lánya, a szintén színész Jamie Lee Curtis is élénk érdeklődést mutatott.

Paul Newman apja családjának vallását nem gyakorolta ugyan, de zsidónak tartotta magát, mert – ahogy állítólag mondta – „az nagyobb kihívás”.

Johnny Weissmuller e tekintetben kivétel: sem magyar, sem zsidó gyökerekkel nem rendelkezik, hiszen, mint említettük, erdélyi sváb család sarja volt. Katona Csaba elmondása szerint Temesvár környéke még a két háború között is tele volt akár négy nyelven beszélő emberekkel.

Érdemes egyszer megnézni az első román fociválogatott összeállítását – abban román játékost alig találni: jobbára svábok, magyarok meg zsidók voltak benne: Ritter Béla, Szilágyi Alajos, Hirsch Elemér, Jakab Dezső, Hönigsberg Miklós, Zimmermann Ferenc,  Aurel Guga,  Frech Károly, Schiller Pál, Rónay Ferenc és Auer János

– meséli a történész, majd egy történettel mutatja be, milyen hátránnyal járt a többes identitás:

Volt egy idős aradi ismerősöm, Jenő bácsi, elmondása szerint negyedrészben román, negyedrészben magyar, negyedrészben zsidó, negyedrészben sváb. Egyszer elmesélte: »a két háború között azt hallgattam, hogy magyar senki vagyok; aztán amikor virággal köszöntöttem a honvédokat, pofán vágtak puskatussal, és azt mondták, hallgass, zsidó; negyvenöt után fasiszta németnek tituláltak, ha pedig Magyarországra jövök, azt mondják, takarodj haza, román. Csendes cinizmussal így összegzett: »Alakulhatott volna úgy a történelem, hogy mind a négy kultúrából jól jövök ki, de úgy alakult, hogy mind a négyből rosszul jöttem ki«.

Kiemelt kép: Archives du 7eme Art /Photo12 /AFP, John Kobal Foundation /Getty Images, Paramount /Getty Images

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.