A depressziós betegség valóban nem egyenlő múló napi rosszkedvvel, egy-két napig tartó lehangoltsággal. Azonban az a jelenség, hogy egyre gyakrabban hallunk a depresszióról, nem véletlen. Amíg a testi megbetegedések kezelésében és a halálozás csökkentésében jelentős eredményeket ért el az orvostudomány, addig a mentális (lelki) betegségek ma világszerte egyre komolyabb népegészségügyi problémát jelentenek. Ezek közül is leggyakoribbak a hangulat- és a szorongásos zavarok, melyek a lakosság több mint egyharmadát érintik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései alapján 2020-ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés, megelőzve a szív- és érrendszeri betegségeket!
Milyen gyakori a depresszió?
A depressziós zavarok sokféle formában megjelenhetnek, és minden életkorban előfordulnak, gyermekektől az idősekig. A nők között kétszer olyan gyakori a depresszió, mint a férfiak között. A kezelést igénylő úgynevezett major depresszió a lakosság mintegy 5-7%-át érinti, illetve ha a teljes élettartamot nézzük, akkor ez az arány eléri a 10-15%-ot, azaz megközelítőleg minden negyedik nő és minden nyolcadik férfi élete folyamán legalább egyszer major depresszióban szenved. Azoknak a személyeknek a száma, akiknek a tünetei nem érik el a klinikai szintet, de jelentősen befolyásolják a személy közérzetét, rontják a mindennapi teljesítőképességét, ennél is több, eléri a lakosság egyharmadát. Hazánkban az elmúlt években jelentősen nőtt a kezelésre szoruló depressziós személyek aránya. A depressziós betegség nemcsak gyakori, de az esetek felében a tünetek visszatérnek vagy krónikussá válnak.
Miért nehéz diagnosztizálni? Miért alakul ki? Kattintson ide, ha kíváncsi rá.
