Már gyerekkorban azt halljuk, hogy nem szép dolog kibeszélni a másikat a háta mögött. De vajon ki állja meg, hogy ne találgasson: például arról, hogy mitől ment tönkre a főnök házassága, vagy ki az a pasi, akivel a kolléganőnk a fénymásoló mögött órákon át beszél, esetleg arról, hogy a szomszéd esténként súlyzózik vagy az asszonyt veri? Egy felmérés szerint, amelyet az egyik brit kozmetikai cég rendelt meg, a megkérdezett nők 85 százaléka örömmel hallgatja meg a szaftos részleteket, és tízből egynek nehezére esik megtartani a titkokat.
Ám a pletykásokról lehet rossz vélemény, de tudni kell azt is, hogy a szóbeszéd igen csak jót tesz az egészségnek, mert erősíti a társadalmi összetartozást, valamint biztosítja azt az érzést, hogy nekünk milyen jó. „A pletykálkodás növeli az olyan pozitív hatású hormonok szintjét, mint a szerotonin, ugyanakkor csökkenti a stresszt és a szorongást – árulta el Colin Gill, pszichológus. – Ez azért van, mert amikor pletykálunk, akkor odafigyelünk arra, hogy mit kell másoknak mondaniuk és fordítva. Ráadásul az, hogy kapcsolatba kerülünk másokkal, boldogabbá tesz, és felszabadulnak a jóérzést okozó hormonok is.”
Az pedig, hogy kedvező színben látjuk magunkat azzal szemben, akit épp kitárgyalunk, szintén hasonlóan üdítő hatással van ránk. Ehhez még hozzájön a nevetés, ami gyakori kísérője az ilyen fecsegéseknek.
Összehoz bennünket…
Amennyiben mindezt az evolúciós gondolkodás nyelvére akarjuk fordítani, azt mondhatjuk, hogy a pletyka képessé tesz arra, hogy összegyűjtsük a hasznos információkat az embertársaink jelleméről és viselkedéséről, a Harvard Egyetem kutatóinak a megállapítása szerint. Megóv a hazugok és csalók társaságától, valamint képessé tesz a nagy csoportban való együttélésre – ez az egész tulajdonképpen a kurkászás emberi megfelelője.
