Élet-Stílus

Neandervölgyiek DNS-ét vizsgálják

admin
admin

2006. 11. 16. 17:30

Sikerült rekonstruálni egy DNS darabot egy 38 000 éve élt neandervölgyi ember genomjából. Az áttörés segíthet felfedni legközelebbi evolúciós rokonaink titkait.

A genetikai információt a kaliforniai Walnut Creekben működő Joint Genome Institute kutatói nyerték ki egy horvátországi ásatásból származó combcsontból. Az Edward Rubin által vezetett csapat eddig több mint egymillió bázispárt, a DNS építőelemeit azonosított be egy új szekvenáló technikának köszönhetően. Ilyen számot még egyetlen kihalt fajnál sem sikerült elérni. Ugyanezen a mintán dolgozott egy német csapat is másik módszerrel Svante Paabo professzor szárnyai alatt.

A DNS egyfajta időgépként szolgál, egyben olyan biológiai aspektusokat is feltár, amiket a cson­tok­ból és a kapcsolódó leletekből soha nem tud­nánk meg. Génjeik tanulmányozása fényt derít azokra a változásokra, melyek a neandervölgyiek és a modern ember szétválása után azzá tettek min­ket, amik ma vagyunk. Emellett olyan részleteket is el fog árulni, mint a faj domináns haj, szem és bőr színe, képesek voltak-e a modern beszédre, bepillantást kaphatunk az agy­funkció­ik­ba, illetve arra a sokat vitatott kérdésre is választ adhat, hogy a neandervölgyi ember hozzájárult-e a modern ember génállományához.

Eddig kizárólag mitochondriális DNS-t (mtDNS) szekvenáltak – ezek a sejtek energiaforrásainak DNS-ei, melyek anyai ágon öröklődnek. A 12 különböző egyedből kinyert mtDNS megerősítette azt az elméletet, hogy a neandervölgyiek különböztek tőlünk, azonban a belőle nyerhető információk erősen korlátozottak ahhoz, hogy ennél sokkal mélyebbre ható kérdésekre is választ adjanak. A mostani kutatás a sejtmagból nyerte ki a DNS-t, ugyanis ez kódolja egy-egy organizmus genetikai felépítésének döntő többségét.

Paabo professzor, a lipcsei Max Planck Intézet tudósa a BBC-nek elmondta, elsődleges tervei között szerepel a nyelvi képességek kifejlődéséért felelős emberi FOXP2 gén megfelelőjének vizsgálata a neandervölgyiek esetében. Ez a gén a modern embernél jelentős evolúciós pályát futott be, miután különváltunk a csimpánzoktól.

A két kutatócsoport egyetért abban, hogy a neandervölgyiek és a modern ember evolúciós vonala valamikor 600 000 évvel ezelőtt vált ketté. Ez gyakorlatilag megfelel az mtDNS vizsgálatok alapján levont korábbi becsléseknek. A Max Planck csapata azt is megállapította, hogy a neandevölgyiek és a modern emberek közös ősei nagyon kis populációval rendelkeztek, ami legfeljebb 3000 főt számlált.

Virágkorukban a neandervölgyiek igen nagy területet uraltak, ami nyugati irányból a brit szigetektől és Ibériától délre egészen a mai Izraelig, illetve keleti irányba Üzbegisztánig terjedt. Ez a zömök, izmos humán faj volt a legközelebbi evolúciós rokonunk. A modern ember körülbelül 40 000 éve vetette meg a lábát Európában, 10 000 év leforgása alatt a neandervölgyiek szinte teljesen kipusztultak a kontinensről. Az utolsó példányok 24 000 éve tűntek el az Ibériai-félszigetről.

Keveredett-e a két faj

Azt a kérdést, hogy vajon a két faj párosodott-e a közös évezredek során igen éles viták kísérik. A Rubin-féle kutatás nem talált bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyiek hozzájárultak volna a modern ember génállományához, Paabo professzor elemzése azonban nem zárja ki a párosodást, csak éppen a hatás fordított lehetett. Az amerikaiak a mi génjeinkben keresték a neandervölgyi behatást, ellenkező irányba nem vizsgálták meg a lehetőséget. Nem úgy a németek, akik utalásokat észleltek arra az eshetőségre, hogy a modern ember hozzájárult a neandervölgyiek génjeihez. Ennek leszögezéséhez jóval kiterjedtebb szekvenáló munkára lesz szükség, így a kérdésben továbbra sem sikerült pálcát törni.

Mivel a két csapatnak így is csupán a teljes genom egy kis töredékét sikerült rekonstruálnia, a kutatók elsődleges célja a teljes neandervölgyi géntérkép elkészítése, ami elvileg két évet venne igénybe, ez viszont már teljes betekintést engedne a rokon faj jellemvonásaiba, a közös múltba.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.