Belföld

Letartóztatták a Till Tamást agyonverő F. Jánost

police.hu
police.hu

Letartóztatta a Kecskeméti Járásbíróság azt az F. Jánost, aki huszonnégy évvel ezelőtt brutálisan agyonverte Till Tamást – tudta meg a 24.hu

Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy az ügyben eljáró nyomozási bíró szökés-elrejtőzés veszélye miatt elrendelte a bűncselekménnyel gyanúsított férfi letartóztatását.

Szerettük volna megtudni, hogy mit mondott F. János azt követően, hogy most már minősített emberöléssel gyanúsítják, de a bíróság  szóvivőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ebben a nyomozást felügyelő ügyészség adhat felvilágosítást.

Kerestük az ügyben a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészséget is, Kövecs Máté helyettes szóvivőtől azt a választ kaptuk, hogy a nyomozás érdekei miatt nem kommunikálnak erről.

Ahogy arról korábban beszámoltunk csütörtök délután óta őrizetben volt a 11 éves bajai kisfiú megölését korábban tanúként beismerő F. János. A negyven éves budapesti vállalkozót különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével gyanúsították meg, az ügyészség pedig az eljárásban való jelenléte miatt pénteken indítványozta is a letartóztatását.

A nyomozást korábban is felügyelő ügyészség ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy mind az elkövetéskori, mind a jelenleg hatályos Btk. kizárja a büntethetőség elévülését minősített emberölés esetében. Úgy fogalmaztak, hogy az elévülés kizártsága tehát a bűncselekményhez kapcsolódik – a hatályos törvényben az életfogytiglani szabadságvesztéssel fenyegetettsége miatt –, nem pedig az elkövetőhöz.

Álláspontjuk szerint az, hogy a gyanúsítás szerint F. János 16 éves korában, azaz fiatalkorúként követte el a bűncselekményt, a büntethetőség elévülése szempontjából nem bír jelentőséggel. A fiatalkorúakra vonatkozó kedvezőbb szabályokat kizárólag a kiszabható büntetés mértékének meghatározása során kell figyelembe venni. Ebből adódóan a vállalkozó legfeljebb 15 év börtönbüntetést kaphat a 16 éves korában elkövetett emberölésért.

Till Tamás édesapja az ügyészség álláspontjával kapcsolatban lapunknak azt mondta, hogy ez egy jó hír, de majd meglátja a következményeit. Úgy fogalmazott, hogy a kisfia gyilkosa megkapja az élettől, amit érdemel, ha börtönbe kerül.

A tényekhez tartozik, hogy F. János büntethetőségéről jogi vita zajlik. Hack Péter egyetemi tanár, az ELTE büntető eljárásjogi tanszékének vezetője például nem osztja az ügyészség álláspontját arról, hogy a 16 éves korában gyilkoló F. János ma is felelősségre vonható.

Mert bár az elkövetéskor még a régi Btk. volt a hatályban, mely alapján az emberölés minősített esete nem évül el, a fő szabály az, hogy az új Btk. vonatkozik az elkövetőre, ha az számára kedvezőbb, és jelen esetben ez a helyzet, mivel már nem a minősített emberöléshez, hanem az életfogytig tartó szabadságvesztéshez kötik az el nem évülést.

Ugyanerre hívta fel a figyelmet Magyar György is, aki a Magyar Hangnak azt mondta, hogy kapkodónak és erőltetettnek érzi a hatóság fellépését. Az ügyvéd úgy látja, az ügyészség a saját felelősségét is igyekszik elkendőzni a Till-gyilkosságban folytatott nyomozati munka eredménytelensége miatt. Másrészt, súlyos társadalmi nyomást jelenthet számukra az óriási felháborodás, hogy a férfi a beismerő vallomás ellenére is szabadlábon kisétálhatott először a rendőrségről. A több mint két és fél órásra nyúló meghallgatás végén a nyomozási bíró elrendelte F. János letartóztatását.

Frissítünk!

Sárközy Szabolcs,  Kecskeméti Törvényszék a később  kiadott közleményében azt írta, hogy a bírság  elévüléssel kapcsolatban a következő álláspontra helyezkedett:

Az eljárás vádemelés előtti szakaszában a nyomozási bíró kizárólag a letartóztatás tárgyában dönthet (a cselekményt nem bírálhatja el), ezért az elkövetéskori és a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv normáinak összevetésére nincs lehetőség.

Erre a perbíró jogosult a vádemelést követően. Ezzel összefüggésben osztotta a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség jogi álláspontját, miszerint jelen eljárásban az ügy elbírálására még nem került sor. Ezért az elévülés vizsgálata során az elkövetéskor hatályban volt Büntető Törvénykönyv vonatkozó szabályait tekintette irányadónak, ami szerint az emberölés súlyosabban minősülő esetei nem évülnek el

– közölte a szóvivő.

A döntés nem végleges, azzal szemben a gyanúsított és a védő is fellebbezett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik