A Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére adott válaszunkban jogi érvekkel cáfoltuk, hogy válaszadási kötelezettségünk lenne az általuk feltett kérdésekre – írja honlapján az Átlátszó.
Az oknyomozó portált Pálvölgyi Ákos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal igazgatója június 25-én hivatalos levélben tájékoztatta arról, hogy a hivatal a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, tavaly elfogadott törvény felhatalmazása alapján „vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak”. És a hivatal szerint az Átlátszó ilyen, a portál azonban ezt cáfolja, mert a „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet.
A portál ezek után 11 kérdést kapott:
- Ezek egy része bárki számára megismerhető adatokra vonatkozik (társasági szerződés, pénzügyi beszámolók és közhasznúsági mellékletek)
- más része a könyveléssel kapcsolatos információkat kér (főkönyvi kivonatok, bankszámla-kartonok),
- harmadik része pedig a pénzügyi beszámolóink kiegészítő mellékleteiben szerepeltetett nemzetközi donor szervezetektől kapott támogatásokkal kapcsolatos , így például a támogatási szerződéseket kérik több évre visszamenőleg.
Az Átlátszó jogi érvekkel cáfolja, miszerint nekik válaszadási kötelezettségünk lenne a feltett kérdésekre. „Válaszunkban felhívtuk a Szuverenitásvédelmi Hivatal figyelmét arra, hogy az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. társasági szerződése és pénzügyi beszámolói közhiteles nyilvántartásokban bárki számára hozzáférhetőek” – írja a portál.
Nemcsak az Átlátszót keresték meg
Transparency International Magyarország hétfő délutáni közleményében azt írja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal, 2024. június 18-án hat oldalon 62 kérdést tett fel a ellenük indított átfogó vizsgálat részeként.
Ugyanakkor a Transparency International Magyarország meggyőződése szerint a szuverenitásvédelmi törvény számos rendelkezése ellentétes az Alaptörvénnyel.
A tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz, valamint a szólas és véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapvető jogok sérelme miatt 2024. június 19-én az Alkotmánybírósághoz fordultunk, és kértük a szuverenitásvédelmi törvény érintett rendelkezéseinek a megsemmisítését
– írják.
A TI azt írja, hogy válaszukban felhívtuk a Szuverenitásvédelmi Hivatal figyelmét arra, „hogy a működésünkre és az eredményeinkre vonatozó minden információ megtalálható a honlapunkon, illetve az éves beszámolóinkban. Arra is rámutattunk, hogy a szerződéseinket, az elszámolásainkat és különösen az ügyfeleinkre vonatkozó adatokat az érintetteken kívül kizárólag a törvények által erre feljogosított hatóságok ismerhetik meg. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem rendelkezik ilyen felhatalmazással. Számos esetben pedig arra voltunk kénytelenek rámutatni arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal hozzánk intézett kérdései teljességgel értelmezhetetlenek.”
Az Európai Bizottság már februárban bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvénycsomag uniós jogba ütközése miatt.
Pár napja írtuk meg, hogy egyre több pénz vándorol a Lánczi Tamás-féle hivatalhoz, miközben épp azért indítottak eljárást ellenük, mert nem kellően átláthatóak a szerződéseik:
