A Demokratikus Koalíció törvényjavaslatot nyújtott be „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról” címmel. Az előterjesztés szerint a jövőben egyebek mellett a végleges foglalkozástól eltiltás arra is kiterjedne, aki a pedofil bűncselekményhez bűnsegédként másnak szándékosan segítséget nyújt.
A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés nem terjedne ki a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt, illetve a gyermekpornográfiát elkövető személyre, illetve arra sem, aki ezen bűncselekményhez bűnsegédként másnak szándékosan segítséget nyújt.
A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt 18 éven aluli sérelmére követte el, illetve a gyermekpornográfia elkövetőjével szemben, valamint ezen bűncselekményekhez bűnsegédként másnak szándékosan segítséget nyújtóval szemben kegyelmi kérelem nem nyújtható be, illetve hivatalból kegyelmi eljárás nem kezdeményezhető.
A jövőben a köztársasági elnöknek kegyelmi döntéseit meg kellene indokolni és ezekről a határozatait a Magyar Közlönyben – a személyes adatok védelmére vonatkozó általános szabályok figyelembe vételével – közzétennie.
A Demokratikus Koalíció indoklása szerint azzal, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, K. Endrének,
megsértette az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt a gyermekek jogainak védelmével kapcsolatos alkotmányos szabályokat, továbbá a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény 34. cikkében foglalt a gyermekek nemi kizsákmányolás és nemi erőszak minden formájától történő megvédésének kötelezettségét.
Az ellenzéki párt szerint az államfői döntés közvetlenül veszélyezteti a gyermekek testi, szellemi, és erkölcsi fejlődését, sérti a büntetőjog generális prevenció alapelvét, azt a célt, hogy a tettes megbüntetésével mást/másokat hasonló tettek elkövetésétől elrettentsenek, ezzel bátorítva a hasonló cselekmények elkövetőit.
A DK idézi a Kúria Büntetőkollégiumát, amely K. Endréről is kimondta, egy gyermekekotthon második számú vezetőjeként ő is éppen ellenkezőjét tette, mint ami a törvényi és erkölcsi kötelezettsége lett volna. A neki adott kegyelemmel Novák Katalin a pedofil bűncselekményeket és az azokhoz nyújtott segítséget relativizálta.
Ha a köztársasági elnökben nem működnek a morális, erkölcsi gátak, akkor törvénymódosítással kell azt elérni, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő.
Dúró Dóra is átírná a törvényt
A pedofil bűncselekményekkel kapcsolatos kegyelem kizártságáról címmel nyújtott be törvényjavaslatot a Mi Hazánk politikusa is. Dúró Dóra a magyar gyermekek fokozott védelmét biztosítaná azzal, hogy a tizennyolcadik életévüket még be nem töltött sértettek terhére elkövetett bűncselekményeknél kizárja a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát.
A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény V. Fejezetét (amely a büntethetőséget megszüntető okokat részletezi), kiegészítené.
Nincs helye kegyelemnek – ideértve a kegyelmi mentesítést is – olyan bűncselekmény esetén, amelynek sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.
Dúró Dóra célja, hogy a kegyelem semmilyen formája se legyen adható az ilyen bűncselekmények elkövetőinek.
Tordai Bence átláthatóbb kegyelmezési gyakorlatot akar
A Párbeszéd politikusa olyan határozati javaslatot nyújtott be, amely május 1-ig adna az Orbán-kormánynak időt arra, hogy módosítsa az Alaptörvényt és a vonatkozó jogszabályokat az alábbiak szerint.
A köztársasági elnök minden esetben legyen köteles megindokolni kegyelmi döntéseit. Az indokolásnak tartalmaznia kell az elkövető nevét, a kegyelemmel érintett büntetést és azon bűncselekmény megnevezését, amelyben a terheltet bűnösnek találták, valamint mindazokat az erkölcsi, politikai indokokat, amelyekre tekintettel a köztársasági elnök kegyelmet ad a terheltnek.
A köztársasági elnök kegyelemre vonatkozó döntéseit és azok indokolását a miniszteri ellenjegyzést követően minden esetben nyilvánosságra kellene hozni a Magyar Közlönyben.
Hack Péter alkotmányjogász szerint a kegyelmi jog eltörlésével az objektív igazságnak megfelelőbb helyzet jönne létre, de az egyéni körülmények mérlegelésére kevésbé lenne lehetőség. Ha a szexuális bűncselekmények elkövetőit kivennék a kegyelem lehetséges alanyai közül, akkor joggal követelheti bárki, hogy az élet elleni bűncselekmények elkövetői, vagy éppen a terroristák is kerüljenek ki a kegyelem lehetősége alól.
