Újabb fordulat történt az agglomerációs közlekedés és a Budapest-bérletek tavaly év vége óta húzódó ügyében, tudta meg a 24.hu. Lapunk megkeresésére a Budapesti Közlekedési Központ azt írta, hogy a BKK, a Volánbusz Zrt. és a MÁV-HÉV Zrt. 2024. január 17-én módosította a három társaság által 2023. december 29-én megkötött átmeneti megállapodást.
A legfontosabb változás az, hogy
A decemberi szerződés ugyanis kimondta, hogy „a közszolgáltatók szolgáltatás-megrendelésére vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárának elérését követően a szolgáltató a vonatkozó szolgáltatás nyújtását a továbbiakban minden további jogi aktus nélkül megszünteti.” A néhány tízmilliós közbeszerzési értékhatár elérését a BKK akkor „rövid időn belül” várta, de a módosított szerződés értelmében ennek már nincsen jelentősége, ez nem lesz akadálya a jelenlegi munkamegosztás és a szolgáltatások fenntartásának.
A BKK válaszából az is kiderül, hogy a jelenleg is érvényes szerződésben nincs nyoma annak, amit az utóbbi időben tényként kezelt a nyilvánosság – leginkább a MÁV december 31-ei, az Építési és Közlekedési Minisztérium döntésére hivatkozó közleménye alapján –, nevezetesen hogy az átmeneti megoldás legfeljebb március 1-jéig, az új tarifarendszer bevezetéséig lesz érvényben.
„A tavaly december 29-én megkötött, 2024. január 17-én módosított megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg azt a felek közös megegyezéssel nem szüntetik meg, vagy azt bármelyik fél 30 napos határidővel nem mondja fel.
Ilyen felmondásra sem a Volánbusz Zrt., sem a MÁV-HÉV Zrt. részéről nem került sor. A megállapodás lehetővé teszi, hogy mindaddig változatlan maradjon a szolgáltatás, amíg az Építési és Közlekedési Minisztérium és Budapest Főváros Önkormányzata – minden remény szerint a közeli jövőben – meg nem állapodik az agglomerációs együttműködés hosszú távú rendezését illetően
– közölte lapunkkal a BKK.
Magyarán a szerződés nem tartalmaz konkrét határidőt az új egyezség megkötésére, az csak a kormány és a főváros közötti tárgyalások eredményétől függ. Más megközelítésben: ahhoz, hogy március 1-je után valóban ne legyen érvényes az agglomerációs megállapodás, a MÁV-nak, illetve a Volánbusznak fel kellene mondania a BKK-val kötött szerződést (a fővárosi cég ezt biztosan nem teszi meg), méghozzá – a 30 napos határidő miatt – napokon belül. Erről az olvasatról egyébként az év elején az RTL Híradó is beszámolt, de akkor a közbeszerzési értékhatár alkalmazása miatt még félő volt, hogy így is hamar, akár heteken belül ellehetetlenül a közösségi közlekedés az agglomerációban a főváros és a kormányzat közötti megállapodás híján. Ez a veszély a január 17-ei, eddig nem „reklámozott” szerződésmódosítással elhárult.
Az ügyben kerestük a MÁV-ot is, ahonnan ugyanakkor ezúttal is csak azt a választ kaptunk, hogy március 1-jéig nincs változás sem a „díjtermékek felhasználhatóságában”, sem az agglomerációs közlekedés rendjében, így a Budapest-bérlet is a korábbi gyakorlat szerint vehető igénybe, a szolgáltatók közötti elszámolás pedig a december végén kötött technikai megállapodás szerint történik meg. Mint írták, „a március 1-jét követő időszakban – a kormány és a főváros közötti tárgyalás nyomán létrejövő – új megállapodás határozza majd meg a bérletek és menetjegyek elfogadását, illetve a szolgáltatók közötti együttműködés kereteit. Ezek a tárgyalások jelenleg is zajlanak.” Az államvasút tehát nem tért ki arra, hogy mi történik március 1-je után akkor, ha addig nem születik megállapodás a kormány és a főváros között.
A Budapest-bérlet ügye ennél is bonyolultabb. A BKK azt írta, hogy a felek között érvényben van egy másik, még 2010-ben kötött megállapodás is, melynek értelmében a MÁV és a Volán egyes járatain elfogadják a Budapest-bérletet. Ez a szerződés pedig csak 90 napos rendes felmondással szüntethető meg bármelyik fél részéről, vagyis a Budapest-bérletet még a szerződés felmondása esetén is további három hónapig el kell fogadni az érintett járatok fővárosi szakaszán.
Ám – hogy még komplikáltabb legyen a helyzet – ez a megállapodás a HÉV-ekre nem terjed ki, hiszen azok működtetését csak 2016-ban, Tarlós István idején adta át a főváros a MÁV-nak. Vagyis ott a 30 napos felmondási idő az irányadó.
Probléma ezen kívül is akad, hiszen a fővárosnak már nincs érdemi beleszólása a HÉV-ek üzemeltetésébe, a járműhiány miatt január elejétől a szentendrei és a ráckevei vonalon ritkult is a menetrend, ami ellen a fővárosi vezetés tiltakozott (még az előtt, hogy számos BKK-járaton ugyancsak megnyirbálták volna a hétfői és a pénteki csúcsidőben közlekedő járművek számát).
Lázár János építési és közlekedési miniszter január 9-én olyan ajánlatot tett a fővárosnak, melynek lényege, hogy továbbra is elfogadják a Volán, a MÁV és a HÉV járatain a Budapest-bérletet, a főváros pedig cserébe fogadja el az ország- és vármegyebérleteket az általa üzemeltett tömegközlekedési eszközökön. Karácsony Gergely főpolgármester ezután arról beszélt, hogy az irány jó, de meg kell egyezni a részletekben, vagyis a bevételek elosztásában, amiről Lázár egyáltalán nem tett említést.
Ez mostanáig nem történt meg, de a MÁV szerint a a szerződések felmondásával a budapesti utasok mellett az állam is rosszul járna.
