Feloldották a titkosítást a 2022. évi magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolása című összefoglaló jelentésen, amelyet a Nemzeti Információs Központ készített. A dokumentumot a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának weboldalán tették közzé.
A 52 oldalas dokumentumban – amelynek egyes részei továbbra sem olvashatók a kitakarások miatt – szó esik többek között az Action for Democracy-tól érkező pénzekről, illetve a támogatások felhasználásáról, például a DatAdat-csoport részéről.
A jelentésben szerepel a Karácsony Gergely által 2021 májusában alapított 99 mozgalom is, amivel kapcsolatban megjegyzik, hogy a DatAdattól a mozgalom összesen 616 553 248 forint értékben rendelt szolgáltatást, a megrendelések több mint 90 százaléka pedig Karácsony miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. A fedezetet a megrendeléshez az egyesület saját forrásból biztosította.
A következtetések taglalásánál Kovács Zoltán, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója azt írja: „A jelenleg rendelkezésre álló információk feldolgozása, elemzése és értékelése alapján a 2022. évi magyarországi parlamenti választásokon elindult egységes ellenzék támogatását, egyben a választás eredményének befolyásolását, egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázisépftésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, profitorientált, innovációs ökoszisztéma végezte”.
Kovács szerint
az amerikai pénzügyi források egy részének elosztásában érdekelt, aktuálisan a DatAdat csoporthoz köthető, személyi kör lényegében azonos céllal, de más konstrukcióban már megjelent a 2014-es választások alkalmával és a NED (National Endowment for Democracy – a szerk.) támogatásával.
Végül leszögezi: „Jelen helyzetben a nemzetbiztonsági kockázatot, sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet, az jelenti, ha a Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásokból tehetnek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásoló képességre, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személyek, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással.”
A jelentést – amely a Korányi Dávid, Karácsony Gergely volt városházi tanácsadója által vezetett Action for Democracy, a Datadat-csoport és az ellenzéki propagandalapot 900 millió forinthoz juttató svájci alapítvány pénzügyei mellett több hazai civil szervezettel is foglalkozik – később részletesebben is feldolgozzuk. A korábban a titkosítás alól feloldott titkosszolgálati jelentés furcsaságairól itt írtunk.
Ahogy arról lapunk múlt héten elsőként beszámolt, az Állami Számvevőszék hárommilliárd forintnál is nagyobb büntetést tervez az ellenzéknek a 2024-es kampányok előtt a 2022-es kampányban feltűnt külföldi források miatt. Az ÁSZ szerint mintegy 1,7 milliárd forintra tehető az az összeg, amit külföldi forrásból finanszíroztak Márki-Zay Péter mozgalmán, a Mindenki Magyarországa Mozgalmon (MMM) keresztül, a büntetés pedig ennek a duplája lesz a törvények szerint, azaz közel 3,4 milliárd forint.
A Magyar Nemzet pedig néhány nappal ezelőtt arról írt, hogy az ÁSZ részjelentése szerint az MMM a kampányban külföldi finanszírozásból 860 millió forintot költött SMS-ekre, míg például 365 millió forintot választási plakátokra, szóróanyagokra és egyéb kampányeszközökre.
