Lázár János építési és közlekedési miniszter Facebook-oldalán jelentette be, az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlékvédelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgálták, ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogják újrarendszerezni.
Talán meglepő, hogy már a törvénytervezet koncepcióját is társadalmi egyeztetésre bocsátjuk, de – miután a szakma véleményét már kikértük – szeretnénk, ha minél nagyobb társadalmi egyetértés támogatná az új szabályrendszert
– tette hozzá.
A miniszter szerint a minőségi építészetet akarják ösztönözni a bürokratikus építésügy helyett, ami a szabályok szigorítását, azt jelenti, hogy ne épülhessen olyan épület, amely léptékében, stílusában nem illeszkedik a településképbe.
A műemlékvédelmet is átíró törvény részletes koncepcióját a kormány honlapján valóban közzétették, de közben megjelent a friss Magyar Közlönyben Lázár János rendelete, amellyel több ingatlan műemléki védettségét megszüntette, módosította. A rendelet egy hét múlva lép hatályba.
Frissítünk!
Mi lesz az önkormányzati beruházásokkal?
A szocialista Szabó Sándor (MSZP) arról kérdezte a minisztert, mi szükség van a törvényre, amely alapján megszűnhet az önkormányzati beruházás fogalma. Szerinte az Alaptörvény céljaival ellentétes lenne a szabályozás, ha az önkormányzati építési beruházások előkészítését, lebonyolítását minisztériumi szervezetrendszer látná el, és az sem bizonyított, hogy az építkezések hatékonyabbá, gyorsabbá válnának azzal, ha az előkészítés és döntéshozatal a beruházás helyszínéről országos szintre kerül. Az ellenzéki politikus arról kérdezte Lázár Jánost:
1. Hogyan lesz jobb az önkormányzati beruházások rendszere, ha abban éppen az önkormányzatokat szorítják háttérbe?
2. Mi a garancia arra, hogy az állami szint közbeiktatása nem fogja rontani a helyi beruházások hatékonyságát?
3. Mi lesz a sorsa az önkormányzati uniós beruházások lebonyolítására létrehozott és hatékonyan működő cégek dolgozóinak?
4. Mennyiben veszik figyelembe a törvény benyújtása előtt megfogalmazott önkormányzati
érdekképviseleti szervek aggályait?
A miniszter helyett államtitkára, Csepreghy Nándor válaszolt. Azt írta, a cél, növelni az állami építési beruházások hatékonyságát, hogy e téren Magyarország 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön. Jelezte, hosszú távon számottevő átrendeződés figyelhető meg az állami beruházások gazdálkodási forma szerinti
szerkezetében. Ez abban mutatkozik meg, hogy a központi költségvetés aránya emelkedő, míg a helyi önkormányzatok súlya csökkenő tendenciát mutat.
Az államtitkár szerint a törvény az önkormányzati beruházások közül csak azokat érinti, amelyek több mint 50 százalékban állami forrásból valósulnak meg, így azokért az államnak kell felelősséget viselnie. Azt is kiemelte, hogy az elmúlt években a helyi beruházási gyakorlatot több kritika is érte heterogén volta miatt. Ezt is orvosolná a projektek egységes menedzsmentje, kormányzati felelősséggel.
Az állam és az önkormányzat együttműködése nem módosul, a szabályozás továbbra is lehetővé teszi, hogy a megyei önkormányzatoknál kialakított helyi kapacitások, projektirodák részt vegyenek a beruházások megvalósításában. A törvény biztosítja a kivitelezési költségek kontroll alatt tartását, a nyilvánosság és megalapozottság jegyében teljesen új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét.
