Rájár a rúd a siófok-töreki lómenhelyre. Ahogy korábban megírtuk, hiába kötöttek együttműködési megállapodást az agrártárcával, és fogadtak be kérésükre tucatjával az állatvédelmi törvény megsértése miatt az állam által elkobzott jószágokat, az ígéretek ellenére egy fillér támogatás sem kaptak. A múlt héten pedig beszámoltunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) rendkívül szűk határidővel árverésre bocsátotta azt az épületet, amely a lómenhely központjául szolgált, és amit korábban ingyenes használatra ígért nekik az agrártárca.
Egy dologban eddig biztosak voltak, abban, hogy a földjeiket nem tudják elvenni, mert azok a lómenhelyet fenntartó Dharma Ló Menedék Alapítvány tagjainak a tulajdonában vannak. A lovak, kecskék és birkák ugyanis egy közel negyvenhektáros, festői helyen levő, panorámás birtokon legelészhetnek a Balaton szomszédságában. Most azonban ez is veszélybe került: az egyik korábban kiszállt alapítványi tag volt a legtöbb földnek a tulajdonosa, és ő egy régebbi előszerződés alapján eladta egy aktív alapítványi tagnak, Berecz Gabriellának, aki maga is a birtokon lakik, ott gondozza az állatokat a férjével, Czinkóczky Csabával, a lómenhely vezetőjével. A földtörvény alapján az adásvételi szerződéseket ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, hogy az esetleges elővásárlásra jogosultak élhessenek az elővásárlási jogukkal.
A lómenhelyesek az adásvételi szerződést megszerkesztő ügyvéddel egyetemben azt gondolták, hogy senki sem előzheti meg az elővásárlási jogával őket, mert földművesként, helyben lakóként vásárolnák meg a területet. Azonban egy siófoki férfi jelentkezésével, aki belépne az eredeti vevő helyére, borulni látszik minden, miután az adásvételi szerződésben megállapított 60 millió forintot kifizetné a 31,8 hektáros területért. Az elfogadói nyilatkozatában „őstermelők családi gazdaságának tagja” minősítés is szerepel, ami az elővásárlási jogosultsági sorrendben előrébb áll, mint ami az eredeti adásvételi szerződésben szerepelt a vevőnél, és a kormányhivatal a papírok alapján terjeszti elő a javaslatát az agrárkamarának.
A férfit Barna Györgynek hívják és a Plázs Siófok vezetőjeként lehet ismerni. Édesapja, Barna Sándor birtoka szomszédos a lómenhellyel, ő alapította a kilencvenes években a Flört és a Palace diszkót, később pedig Budapesten a Symbol nevű szórakozóhelyet. Most a Plázs Siófok tartozik az érdekeltségi körébe, amit társaival együtt a fia működtet.
Barna György állítása szerint szereti az állatokat, és meghagyná legelőnek a területet. „Húsz éve élek Siófokon, vannak állataim, diót is termesztek, ezért döntöttem úgy, hogy élek az elővásárlási jogommal” – mondta a 24.hu érdeklődésére. Elmondása szerint a területet meghagyná legelőnek, nem tervez változtatásokat, sőt szerinte az állatok is maradhatnak. Arra a kérdésre, hogy miként gondozná, azt felelte, vannak lovai és csacsijai, és meg lehet nézni, milyen jó dolguk van nála. Megkérdeztük, hogy a Plázs vezetőjeként hogyan tud a földműveléssel is foglalkozni, mire azt felelte, hogy lehet két dolgot is csinálni. Szóba hoztuk azt is, hogy az MNV éppen most értékesíti a birtok melletti épületet, amit tanyaközpontként használt eddig a lómenhely. „Én nem indultam az árverésen, csak a napokban értesültem erről” – jelentette ki.
A lómenhely vezetőjét sokként érte, hogy egy harmadik személy miatt elveszthetik a legelőiket.
A kormányhivatalnál azt a tájékoztatást kaptam, hogy az előttük levő dokumentumok szerint hajszálnyival Barna György elővásárlási joga erősebb, ezért őt javasolják a megyei agrárkamarának, hogy ő szerezhessen tulajdonjogot. Nagyon morbid, hogy egy siófoki szórakozóhely Budapesten élő ügyvezetője helyi őstermelőként kitúrhat egy ott élő, valódi földművest, aki éjjel-nappal az állatokkal foglalkozik
– mondta Czinkóczky Csaba, aki hozzátette: nem fogják hagyni, ha kell, a bíróságon támadják meg a döntést, hogy ne fals papírok, hanem tények alapján hozzanak döntést.
Amennyiben elvesztik a szóban forgó földeket, akkor alig öthektárnyi terület maradna az állatmenhely birtokában, ami nem tudna ellátni ennyi állatot. „Olyan nagytestű, bántalmazásból és állatkínzásból mentett állatok vannak nálunk, amelyek lelki és fizikai sérüléseik vagy gyógyíthatatlan betegségeik miatt senkinek nem kellettek. El nem tudom elképzelni, mi lesz velük, ha elveszítjük a táplálékot adó területünket” – tette hozzá.
