Támogatja a német szövetségi parlament, hogy az Európai Unió 7,5 milliárd euróval (körülbelól 3000 milliárd forint) kevesebb uniós pénzt folyósítson Magyarországnak korrupciós és jogállamisági problémák miatt, az erre vonatkozó határozatot a Bundestag csütörtök éjjel fogadta el – írta az MTI.
A határozatban a német törvényhozás alsóháza arra szólította fel a szövetségi kormányt, hogy az Európai Tanácsban szavazza meg a Magyarországnak juttatandó támogatások csökkentését abban az esetben, ha nem ítélik elégségesnek a budapesti kormány által vállalt reformokat.
Brüsszel jövő hónapban dönt majd a Magyarországot illető 7,5 milliárd eurós támogatásról. „Komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormánynak van-e politikai akarata arra, hogy a szükséges reformokat ne csak levélben, hanem ténylegesen is végrehajtsa” – áll a három kormánypárt, a Zöldek, a Német Szabaddemokrata Párt és a Németország Szociáldemokrata Párt most elfogadott indítványában.
A magyar támogatások kifizetéséről előbb az Európai Bizottság, majd az Európai Tanács szavazhat várhstóan december 19-én, utóbbi esetben minősített többség kell a kiutaláshoz. Korábban már Hollandia, Belgium és Írország is belengette, hogy esetlegesen nemmel szavaz, és ha ehhez a körhöz Németország is csatlakozna, az megpecsételhetné az uniós pénzek sorsát.
A Bizottság komoly korrupciós kockázatot lát Magyarországon, főleg a közbeszerzésekben. A kondicionalitási (jogállami) mechanizmus során a kormány 17 vállalást tett azért, hogy az Európai Tanács ne szavazza meg a pénzek befagyasztását. Ezek között van az Integrációs Hatóság felállítása, az ehhez rendelt korrupcióellenes munkacsoport létrehozása, a korrupcióellenes keretrendszer erősítése, az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítása, az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése és cselekvési terv elfogadását a közbeszerzési verseny fokozása érdekében.
Ezek nagy részét már el is fogadta az Országgyűlés. Eddig az Integritás Hatóság létrehozása volt a legnagyobb engedmény, ennek a vezetőit nemrég nevezték ki.
Korábban három kohéziós operatív program esetében a Magyarországnak járó források 65 százalékának felfüggesztését javasolta az Európai Bizottság. A 7,5 milliárd eurós, azaz 3000 milliárd forintnak megfelelő összeg a kohéziós pénzek harmada, a helyreállítási alap forrásaival együtt a Magyarország számára elérhető támogatások 20 százaléka.
Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa arról beszélt, hogy arra kérik az Európai Tanácsot, adjon időt a magyar kormánynak, hogy elfogadja a bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként benyújtott törvényjavaslatokat, mielőtt szavaznak az ügyben, és ténylegesen megtörténne a források elvonása a jogállamisági mechanizmus részeként. Eredetileg november 19-ig kapott határidőt az Orbán-kormány arra, hogy bizonyítsa, komolyan gondolja a korrupció elleni harcot, a határidőt azonban meghosszabbították.
