2015 és 2019 között évente átlagosan 131 800 ember halt meg Magyarországon, tavaly viszont 141 ezren hunytak el – a növekedés mögött többnyire a koronavírus, illetve az általa okozott leterheltségből adódó kórházi ellátáshiány áll. Míg a Központi Statisztikai Hivatal heti bontásban csak az elhunytak nemét és életkorcsoportját közli (azokat részletesen itt dolgozzuk fel), addig az Eurostat adatbázisában megtalálhatók a területi szintű adatok is, így megnézhetjük, mely megyékben voltak magasabbak a halálozási adatok tavaly az előző öt év átlagához képest.
Az alábbi térképen 2020 ötvenhárom hetét (azaz a 2019. december 30-tól 2021. január 3-ig tartó időszakot) láthatjuk animálva: a fejlécben található háromszögre kattintva megnézhetjük, hogy az egyes hetekben hogyan alakultak a tizenkilenc megyében, illetve a fővárosban a halálozási számok. A halvány citromsárga értékek jelentik a negatív számokat (azaz kevesebb haláleset történt, mint korábban), a narancs és vörös találkozása viszont már az elhunytak számának duplázódását jelenti. A területi adatoknak nem csak statisztikai szerepük van, a közéletet is tematizálta ugyanis az elmúlt hónapokban az, hogy a kormány szerint Budapest nem készült fel eléggé a koronavírus elleni védelemre. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere emiatt pár hete arról posztolt a Facebookon, hogy a főváros adatai messze jobbak, mint a megyéké.
Az adatok elég nagy szórást mutatnak: a legkisebb érték -47 százalék (ez azt jelenti, hogy adott területen egy héten feleannyian haltak meg, mint az előző öt évben átlagosan), a legmagasabb pedig 145 volt (tehát volt olyan megye, ahol két és félszer annyian haltak meg 2020-ban, mint előtte). Egy héten belül is előfordulnak extrémitások, elég például a karácsony előtti hetet nézni, amikor a fővárosban 2,5 százalékkal kevesebben haltak meg, Tolnában pedig kétszer annyian, mint a korábbi időszakokban.
Az animációt nézve szembe tűnik, hogy egészen az augusztus 31-gyel kezdődő 36. hétig semmi kiugró nem történik, utána viszont (kevés esetet leszámítva Pest, Fejér megyéket és Budapestet kivéve) különböző csoportokban elkezdenek sötétülni a megyék. Országosan hét százalékkal nőtt az elhunytak száma, a legkedvezőbb adatokat Budapest és Tolna megye hozta: ott csak négy százalékkal nőtt a halálozás. A legfeketébb megyék nem is lehetnének távolabb egymástól: tizenhárom százalékkal többen haltak meg tavaly Győr-Moson-Sopronban, illetve Szabolcs-Szatmár-Beregben.
Készítettünk egy ábrát azoknak is, akik egyben szeretnék látni az elmúlt év adatait: itt minden sor egy területet jelöl, az oszlopokban pedig az év heteit tüntettük fel. Minél sötétebb egy cella, annál többen haltak meg az adott területen és héten az előző öt év átlagához képest. Egy kis emlékeztető, mert régen volt: az első hullámban nem érte el a húszat a koronavírus-halottak napi száma, a második hullámban viszont több olyan nap is volt, amikor alulról súrolta a kétszázat. A legfrissebb adatok alapján úgy tűnik, platófázisban vagyunk, ugyanis a halottak száma beállt napi száz alá.
