Gulyás Gergely, Kósa Lajos és Harrach Péter a Jobbik képviselőivel, köztük Volner Jánossal tárgyal a hetedik alkotmánymódosítás tervezetéről a parlamentben 2016 októberében.) és Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezetõ-helyettese a többpárti egyeztetésen az Országházban 2016. október 11-én. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetõje az alaptörvény hetedik módosítása ügyében ötpárti egyeztetést hívott össze, de az MSZP és LMP nem képviseltette magát a megbeszélésén.
Soós Lajos / MTI
Belföld

Végképp közös listára kényszeríti az ellenzéket a Fidesz–Volner-koalíció

Ahogy beszámoltunk róla, a Fidesz-KDNP kedden támogatta az Országgyűlés igazságügyi bizottságában Volner János azon módosító javaslatát, amely tovább szigorítja az országos listaállítás feltételeit a parlamenti választáson. E szerint csak az a párt állíthatna listát, amely – legalább 14 megyében és a fővárosban – minimum 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. (Eddig ehhez elég volt 27 egyéni jelölt, a Fidesz javaslata ezt 50-re emelte volna, kilenc megyében.)

Hogy a korábban a Jobbik frakcióvezetőjeként működő, majd a Mi Hazánkkal kacérkodó, végül az önmagáról elnevezett pártot megalapító Volner alakulata ezt meg tudja-e majd ugrani, vagy a javaslattal a szélsőjobboldali politikus magát is száműzi a választáson indulók közül, azt még nem tudni, az viszont valószínű, hogy az indítvány végképp közös listára kényszeríti az ellenzéki pártokat.

Nehéz azt gondolni, hogy Volner hirtelen ötlete egyszer csak megtetszett a bizottságban ülő kormánypártiaknak – az ellenzék már az indítvány benyújtásakor is arra számított, hogy azon még alakítani fog a kormányoldal. Mindennek ellenére a törvényjavaslat parlamenti vitájában a fideszes Hende Csaba azt hangsúlyozta, hogy a tervezet a valódi ellenzéket semmiben nem akadályozza, a KDNP-s Vejkey Imre pedig azt, „hazugságkampány” folyik arról, hogy a javaslat közös listára kényszerítené a baloldali pártokat, ugyanis azok akár két külön listát is állíthatnak.

Hát, most már aligha tehetik.

A 71 jelölt állításáról szóló kitétel ugyanis – még ha a megyékre vonatkozó szabályt figyelmen kívül hagyjuk is – azt jelenti, hogy két lista esetén a 106-ból legalább 36 egyéni választókerületben egymással szemben kell indulniuk, azaz a körzetek harmadában eleve esélyük sem lenne a Fidesz-KDNP ellen. Természetesen meg lehetne találni azt a 36 körzetet, ahol az ellenzéknek amúgy is a legkisebb az esélye a győzelemre, de ez egyszersmind azt is jelentené, hogy a fennmaradó 70 körzet háromnegyedében az ellenzéki jelöltnek kellene nyernie ahhoz, hogy az egyéni mandátumok többségét ők szerezzék meg. És ha ez nem lenne elég, még ez a matematikai modell is csak úgy működik, hogy ezt a 70 körzetet egyenlően (vagyis 35:35 arányban) osztja el egymás között a két lista, amihez nagyjából azonos támogatottságú szereplők kellenek.

A pálya pedig e nélkül is elég erősen lejt a Fidesz javára, a 21 Kutatóközpont elemzése korábban arra jutott, hogy a választókerületi beosztás aránytalanságai miatt egy országosan 4 százalékpontos Fidesz-fölény 61:39 arányú mandátumtöbblettel járna, ugyanekkora ellenzéki siker viszont minimális (51:49 arányú) törvényhozási többségét hozna az összefogásnak

Más kérdés, hogy számos ellenzéki szereplő – az MSZP és a DK feltétlenül – amúgy is a közös listaállítás mellett foglalt már állást, és a Volner-javaslat valószínűleg eldönti ezt a kérdést a még hezitáló pártok döntéshozóinál is. Arra a kérdésre, hogy miért jó ez a kormányoldalnak, egyelőre nem nagyon kínálkozik más megoldás, mint hogy a Fidesz az ellenzék pártjait összemosó, „Gyurcsány-listája” típusú kampányra készül. Ettől még azonban sokan gondolják azt, hogy a törvényjavaslattal szinte biztosan előálló „egy az egy ellen” forgatókönyv nem kedvez a Fidesznek.

A kamupártokat szűrik ki?

Volner János szerint több milliárd forintot spórolnak meg az adófizetőknek a kamupártok kiiktatásával, 71 választókerületben jelöltet állítani ugyanis csak országos támogatottsággal, szervezettséggel rendelkezők tudnak. Valójában azonban ötszáz ajánlást gyűjteni nem lehetetlen feladat, főleg, hogy a kamupártokat leginkább segítő szabályt, azt, hogy egy választó több pártot is támogathat az ajánlásával, nem szüntették meg – hiába kezdeményezte ezt Volner is, a kormánypártok ebben nem támogatták.

 

Ennek ellenére Volner világosan fogalmazott az MTI tudósítása szerint: „ha valaki egy listán szeretne Gyurcsány Ferenccel elindulni, megtehette eddig is, megteheti ezután is, semmiben nem akadályozzuk meg a baloldali pártokat. (…) Senkit nem kér meg a Volner Párt arra, hogy összegyurcsányozza magát, Jakab Péternek sem mondjuk azt, hogy fogjon össze Gyurcsány Ferenccel, ők azonban mégis így döntöttek, egy listára fog a Jobbiktól a DK-ig terjedő balliberális koalíció kerülni” – mondta, saját szerepét nem említve ebben.

A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is. A pénzosztás akkora feszültséget okozott, hogy a badacsonyi borász felajánlotta lemondását a Balatoni Kör éléről.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.