Belföld

Nem a kétharmad, hanem 2022 miatt fontos ez a választás

Zavaros múltú jelölttel teszteli vasárnap a kétpólusúvá vált pártrendszerben az összefogást az ellenzék egy olyan választókerületben, amilyeneket sorra kell nyernie másfél év múlva a kormányváltáshoz. Annál is inkább, mert egy elemzés szerint még két százalékpontos ellenzéki szavazattöbblet esetén is újból a Fidesz alakíthatna kormányt. Az országoshoz hasonló erőviszonyokat mutató körzet így a közvélemény-kutatásoknál is fontosabb fokmérője lehet annak, hogyan áll a pártverseny másfél évvel a parlamenti választás előtt.
Korábban a témában:

Holott a Koncz Ferenc halálos motorbalesete után most vasárnapra kiírt Borsod megyei időközi választással kapcsolatban sokan hangsúlyozzák, hogy a parlamenti kétharmad a tét, a kormányoldal alkotmányozó többségét nem fenyegeti valódi veszély. Bár a Fidesz-KDNP-nek jelenleg valóban csak 132 képviselője van a minősített többséghez szükséges 133 helyett, a korábban a budaörsi polgármesteri címért a Fidesz színeiben induló Ritter Imre német nemzetiségi szószóló rendszeresen megszavazza a kormányzati indítványokat, és esetenként a Jobbikból kivált Mi Hazánk független képviselőire is támaszkodhat a kabinet.

A tiszaújvárosi-szerencsi választókerület időközi választását láthatóan mégis komolyan veszi mindkét oldal:

  • a Fidesz az elhunyt képviselő lányát, a Fidelitasból washingtoni állásba ejtőernyőző Koncz Zsófiát indítja (miközben a győzelmi esélyekkel nem kecsegtető dunaújvárosi választáson egy független falusi polgármester mögé állt be),
  • és – amellett, hogy olcsón adja a zöldséget – vehemensen támadja az összellenzéki indulót, Bíró Lászlót, akinek csakugyan erősen kifogásolható, kocsmai nívójú zsidózással tarkított a múltja.
  • Az ellenzék elkötelezettségét az jelzi, hogy miután a Jobbik adminisztratív okokból nem jelölhette saját politikusát, Bírót, a többi ellenzéki párt a DK-tól az LMP-ig a nevére vette, így deklarálva az egységet.
„Tisztázzuk: ki a Fidesz-bérenc?"
Vasárnap időközi képviselő-választást tartanak Tiszaújvárosban, ezért az elmúlt hétvégén a helyszínre vonultak a politikai pártok prominensei. Megmutatjuk, hogyan kampányoltak.

A tét valóban nagy, és nemcsak azért, mert másfél évvel a 2022. tavaszi parlamenti választás előtt senki nem akar vereséggel melegíteni, hanem mert a körzetet azok közé sorolják, amelyekben eldőlhet a következő országgyűlési voksolás. Így tesz a korábbi cikkünkben bemutatott 21 Kutatóközpont is, az intézet létrehozott egy mandátumkalkulátort, amely megmutatja, hogy az ellenzék és a kormány különböző, feltételezett szavazatarányai milyen mandátumeloszlást eredményeznének – sőt azt is, hogyan nézne ki a becslésekhez tartozó választási térkép, vagyis mely körzeteket nyerné nagy valószínűséggel a kormányoldal, és melyeket az ellenzék. A kalkulátor és a térkép itt érhető el.

Módszertan

A mandátumbecslés kiindulópontja a 2019-es EP-választás eredményének országgyűlési választókerületi bontása, kiegészítve az önkormányzati választás eredményeivel. Az intézet feltételezi, hogy a voksok területi mintázata hasonlóan alakul 2022-ben is, illetve hogy a Fidesz 300 ezer határon túli voksot szerez, mandátumhoz jut egy hozzá hű nemzetiségi képviselő, a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk pedig nem jut be a parlamentbe. A modell DK-Momentum-Jobbik-MSZP-Párbeszéd-LMP együttműködést feltételez a körzetekben, és közös lista formájában kéri a felhasználótól a szavazatarányra vonatkozó becsléseket is. Ez utóbbi kérdés még nem dőlt el, ám az elemzés szerint mandátumtechnikai értelemben nincs is jelentősége: az ellenzéki külön indulás a legtöbb esetben ugyanazt a mandátumarányt adná, mint a közös lista.

Az elemzés arra is rámutat, hogy mennyire lejt a pálya a kormányoldal javára: egy országosan 4 százalékpontos Fidesz-fölény 61:39 arányú mandátumtöbblettel járna, ugyanekkora ellenzéki siker viszont minimális (51:49 arányú) törvényhozási többségét hozna az összefogásnak. Ennek az az oka, hogy az ellenzék felé hajló körzetekben átlagosan körülbelül ötezerrel több választásra jogosult él, egy ellenzéki szavazat tehát jellemzően kevesebbet ér, mint egy kormánypárti.

  • Az ellenzéknek ahhoz, hogy többségbe kerüljön, nagyjából 3-4 százalékponttal többet kell szereznie, mint a Fidesznek.
  • Szavazategyenlőség (47-47 százalék) esetén a Fidesz 55:45 arányú parlamenti többségbe kerül.
  • Sőt, még két százalékpontos ellenzéki szavazattöbblet esetén is 52:48 arányú mandátumtöbbségre számíthat a jobboldal.
  • A kormánypárti kétharmadhoz 14 százalékpontos szavazattöbbletre lenne szükség (az eredmények hasonlók Tóka Gábor politológus számításaihoz).

A modell szerint az ellenzéknek a 106-ból 55-58 egyéni körzetet kell megnyernie a parlamenti többséghez. És mivel az intézet szerint az ellenzék csak 30, a kormányoldal viszont 42 választókerületben indul magabiztos előnnyel, a versengés 34 billegő körzetben dől el. Ezek közé tartozik a tiszaújvárosi is. Az ellenzéknek közülük 25-28-ban kellene győznie a parlamenti többség megszerzéséhez.

Ez a szerencsi körzetben sem ígérkezik könnyűnek. Koncz Ferenc 2018 áprilisában 49,3 százalékot szerzett, Bíró László 31,6 százalékkal végzett mögötte a második helyen úgy, hogy még két komolyan vehető ellenzéki induló volt: az MSZP-Párbeszéd szövetségé 14,9 százalékot, az LMP-é 2,3 százalékot szerzett. Ez valamelyest magyarázza Bíró újbóli indítását, de az látszik, hogy a 2018-ashoz hasonló pártszimpátiák mellett az ellenzéki indulónak minden nem fideszes voksra szüksége lenne, miközben a vasárnapi választáson hatan állnak rajthoz, a négy független egyikeként az MSZP-ből az év elején kilépő Szanyi Tibor mikropártja által támogatott jelölt.

Borsodi időközi: a jobbikos jelölt beleesett a gyűlölet mocsarába, de szeretettel fogadja a DK-sokat
A BAZ megyei 6. választókörzet időközin képviselőt választ a motorbalesetben meghalt Koncz Ferenc helyére. Riport.

Nem maradéktalanul biztató az önkormányzati választás eredménye sem az ellenzékre nézve: igaz, egy évvel ezelőtt Szerencsen a független Nyiri Tibor 64:30 arányban legyőzte a Fidesz jelöltjét, az ellenzék nem őt támogatta, hanem a most is induló Bírót, aki a Jobbik-MSZP-Momentum összefogás színeiben mindössze 5 százalékot ért el. Tiszaújvárosban viszont fölényesen (68:29 arányban) nyert tavaly októberben a helyi lokálpatrióták és az MSZP által támogatott Fülöp György a kormánypárti indulóval szemben.

Ami a 2022-es esélyeket illeti, a 21 Kutatóközpont választási térképe és kiinduló feltételezései alapján a körzetek jelentős részében nem várható szoros verseny. A 2019-ben kialakult kétpólusú rendszerben a főváros és az agglomeráció jó része, illetve néhány megyei jogú város (Szeged, Pécs, Miskolc, Dunaújváros, Tatabánya) ellenzéki fellegvár lett – Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Tolna, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megye főként kistelepülések alkotta körzetei ellenben továbbra is kormánypárti felségterületnek számítanak. Eközben 15 százalékpontos kormánypárti fölény kellene országosan ahhoz, hogy a 18-ból akár csak egy fővárosi választókerületet is megnyerjen a Fidesz.

A csatatérkörzetek jó része olyan választókerület, amelyek népességének nagy részét megyei jogú város (Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Debrecen, Eger, Salgótarján, Kaposvár, Nyíregyháza, Szombathely, Veszprém, Nagykanizsa, illletve az egyik szegedi körzet) alkotja, de ezek közül is többnél jelentős a kistelepülési lakosság aránya. Még több olyan billegő körzet van azonban, amelynél a választókerület székhelyének népessége a 75-80 ezer választópolgárnak csak kis részét teszi ki. (Ez a helyzet a borsodi 6. számú választókerületben is, amelynek teljes lakosságából csak 18 százalék tiszaújvárosi.) Magyarán

az ellenzéknek csak akkor lesz esélye, ha a kistelepülésen élők között számottevően javítani tud jelenlegi támogatottságán.

A most időközi választásra készülő körzetben

  • a Fidesz 2018-as listás országgyűlési választáson 47,5 százalékot kapott, a Jobbik 27-et, a többi ellenzék párt együtt pedig 23 százalékot.
  • A 2019. májusi EP-választáson (kisebb részvétel mellett) a Fidesz 53, a Jobbik 11 százalékon végzett, a baloldali ellenzéki pártok összeadva 29 százalékot értek el.
  • 2019 októberében, az önkormányzati választáson a kormánypárt a megyei listán 56 százalékos támogatottságnak örülhetett, a külön listát állító Demokratikus Koalíció 12 százalékot kapott, a Jobbik, az MSZP, a Momentum és a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom pedig közösen 30,5 százalékot.

A 21 Kutatóközpont arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyiek jó része még nem találkozott egységes ellenzéki kínálattal. Vasárnap így az is ki fog derülni, hogy a baloldali és liberális választók mennyire hajlandóak egy – nem éppen feddhetetlen múltú – jobbikos jelöltre szavazni, másrészt az, hogy a Jobbik 2018-as szavazóit mennyire lehet becsalogatni egy összellenzéki jelölt mögé.

A papírforma inkább a Fidesz sikerét ígéri, egy ellenzéki győzelem intő jel lenne a kormányoldal számára, annál is inkább, mert 2018 áprilisában ebben a körzetben szinte pontosan ugyanannyi listás szavazatot kapott, mint az országos listás választáson, amelyet – a határon túli voksok nélkül – 47,4 százalékon zárt. Egy könnyed fideszes mandátumszerzés viszont az ellenzéki oldal az önkormányzati választás miatt megugró lelkesedését foghatja vissza.

Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a „beszoktatást” a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. A miniszterelnök szerint januárban a krónikus betegeknek és a legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.