Belföld

Ne felejtsük el: a klímakrízis nagyobb veszélyt jelent, mint a koronavírus

Nagy a veszélye annak, hogy a koronavírus-járvány miatt a higiéniával kapcsolatos aggodalmaink annyira felerősödtek, hogy e miatt többet vásárolunk a sok szempontból környezet- és egészségkárosító termékekből, például a fertőtlenítőszerekből, eldobható törlőkendőkből vagy az egyszer használatos műanyagokból. Van ok az aggodalomra.
Korábban a témában:

A járvány kitörésekor sorra jelentek meg idealista hangvételű cikkek arról, hogy az emberek végre észbe kapnak és lelassulnak, megtanulják, mi az igazán fontos. Az értékrendszerünk valóban változott, főleg azzal kapcsolatban, hogy mit tartunk biztonságosnak, de ez a folyamat egyelőre inkább aggasztó, mint előremutató. Mintha a környezeti szempontok sokkal kevésbé számítanának most, mint a vírus megjelenése előtt. A tömegközlekedés helyett sok esetben az autó, a többször használható tárgyak helyett a műanyag, a környezetbarát szerek helyett pedig a fertőtlenítő lett a biztonságos és higiénikus választás. Kíváncsi voltam, hogy igaz-e a feltételezésem, ezért megkérdeztem a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettesét és szóvivőjét, Halász Áront, illetve a környezetbarát termékekkel foglalkozó Zöldbolt munkatársát, Szirmay Katalint és kereskedelmi vezetőjét, Tóth Balázst.

A légszennyezettség magas, de egyre több a biciklis

Márciusban több országban is csökkent a károsanyag-kibocsátás: először a Kínáról készített műholdfelvételeknek lehetett örülni, majd Olaszország vizei tisztultak meg. A légi közlekedés szinte teljes leállása és a lecsökkent autósforgalom meglátszott a levegő minőségén. Ugyanakkor várható volt, hogy a járvány hosszú távon nem tesz jót a környezetvédelemnek, mert a téma óhatatlanul is háttérbe fog szorulni, a vírus legyőzése lesz a legfontosabb cél a kormányok és az egyes emberek számára. Június végére, ahogy nyitni kezdtek az európai országok, a légszennyezettség és a forgalmi dugók is a korábbi szintre tértek vissza a nagyvárosokban. A tömegközlekedést használók aránya mindenhol visszaesett, és bár sokan ültek biciklire, az autót is sokan választják.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Annak ellenére erősödik ez a tendencia, hogy tudjuk, a levegő szennyezése a járványnak kedvez, hiszen a vírusok hozzá tudnak tapadni a szennyező anyagokhoz, így nagyobb eséllyel terjednek. Emellett a szmog bizonyítottan sokféle betegségért, halálesetért felelős önmagában is, és felerősítheti a vírus hatásait. Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy nem kellene elveszíteni az arányérzékünket: a klímaváltozás nagyobb veszélyt jelent, mint a koronavírus, illetve összefüggés van a környezet tönkretétele és a járványok kialakulása között.

Megfigyelhető ugyanakkor egy pozitív tendencia is: világszerte dolgoznak azon, hogy a városok minél inkább kerékpáros- és gyalogosbaráttá váljanak. Budapesten 19 kilométernyi ideiglenes kerékpársávot alakítottak ki az elmúlt hónapokban, amelyek egy része meg is marad. Halász Áron elmondta, hogy a veszélyhelyzet hónapjai alatt növekedett a biciklis forgalom (március végén például a tavaly áprilisi adatokhoz hasonlókat mértek a számlálók), és rengeteg rekord dőlt meg Budapesten. A MÁV-nak idén eddig 30 százalékkal több kerékpáros utasa volt, mint tavaly; a kerékpárüzletekben elfogytak a biciklik, a szervizeknek pedig még most is annyi a munkájuk, hogy alig tudják elvégezni.

Komoly veszélyt jelenthet a kiégés a járvány elmúltával
Azt gondolhatnánk, ha tovább lazulnak vagy megszűnnek majd a járvány miatti korlátozások, az emberek fellélegeznek, és felszabadultan vetik bele magukat a nyárba. E helyett valószínűleg sokunkon a kiégés jelei mutatkoznak majd.

Sokat segített, hogy a kijárási korlátozás alatt csökkent az autósforgalom, és a biciklizésen kívül nem sok mindent lehetett csinálni, de Áron kiemelte, hogy hosszú távon a kerékpározáshoz kapcsolódó fejlesztések a legfontosabbak. Az új kerékpársávok bizonyítják, hogy az embereket elsősorban az tudja rávenni a biciklizésre, ha biztonságban érzik magukat. A Nagykörúton április elején (amikor még nem volt biciklisáv) napi 1000–1500-as forgalmat mértek, május végére már háromezreset, június végére pedig négyezreset.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

A legnagyobb rekordok a kijárási korlátozás megszüntetése után születtek, ami arra utalhat, hogy járványmentes időszakokban is egyre több ember fog biciklizni. Halász Áron a Baross utcát is pozitív példaként említette, ahol még nincs teljesen kész a biciklisáv, de már most nagyon sokan használják. A kijárási korlátozás indította el azokat a fejlesztéseket, amelyekkel kapcsolatban a Magyar Kerékpárosklub már januárban a főváros elé tett egy tervezetet, majd márciusban annak rövidített változatát.

Nehezen megválaszolható kérdés, hogy azok az emberek, akik a járvány alatt álltak át a biciklizésre, korábban inkább autót vagy tömegközlekedést használtak-e. Általános tapasztalat volt, és Áron is kiemelte, hogy az ingyenes parkolás bevezetésekor az autósforgalom érezhetően nőtt, egyik napról a másikra tele lettek a parkolóhelyek. De az emberek jelentős része azért még mindig ragaszkodik a tömegközlekedéshez vagy az autóhoz, mert fél a forgalomban biciklizni, ezért a fejlesztések mellett a szemléletformálásnak is nagyon fontos szerepe van. Le kell győznünk az olyan hiedelmeket, melyek szerint a biciklizés nem biztonságos, vagy bizonyos típusú ruházatra van hozzá szükség, hogy még többen választhassák ezt a környezetbarát és egészséges közlekedési formát.

Aki korábban is környezetbarát termékeket használt, az a járvány alatt is ragaszkodik hozzá

A járvány elleni védekezés jól látható káros hatása az egyre nagyobb mennyiségben a tengerekbe, óceánokba kerülő egészségügyi hulladék (főleg szájmaszk és gumikesztyű), ami többek között a bálnák pusztulását is okozhatja. A Covid-19 megjelenése előtt a kormányok komoly intézkedéseket tettek az egyszer használatos műanyagok betiltása, a hulladéktermelés csökkentése érdekében, a járvány viszont visszavetette ezt a pozitív folyamatot. Nálunk Semjén Zsolt többek között azzal indokolta a műanyag zacskók betiltására vonatkozó törvény májusi visszavonását, hogy sok műanyagipari vállalkozás került válságba a vírus miatt, és nekik „lélegzetvételhez” kell jutniuk; később a kormány végül mégis elfogadott egy ezzel kapcsolatos jogszabályt.

Fotó: Marjai János /24.hu

Valószínűleg a félelem miatt is változott a fogyasztók viselkedése, de a műanyaggyártók kommunikációja komoly befolyást jelenthet. Az USA-ban egyértelmű a hatás: a gyártók agresszív kampányt folytatnak annak propagálására, hogy a többször használatos termékek (például a vászon bevásárlótáskák) veszélyesek a járvány idején, mert tele vannak kórokozókkal. Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériumának küldött levelükben a mellett érvelnek, hogy az egyszer használatos műanyag az egészséges és biztonságos választás. Teszik ezt a tudományos bizonyítékok ellenére, hiszen tudni lehet, hogy míg például a kartonpapíron 24 óráig maradhat meg a vírus, addig a műanyag felületen 72 órán keresztül.

Nagy a veszélye annak, hogy „az új normalitás” része a higiéniával kapcsolatos aggodalmak felerősödése, ami több fertőtlenítőszer, eldobható törlőkendő vagy egyszer használatos műanyag vásárlását jelenti. A járvány nyomán felerősödött az ilyen, sok szempontból környezet- és egészségkárosító termékekbe vetett bizalom. Tóth Balázs szerint az átlagember talán több környezetre ártalmas szert használ a vírus megjelenése óta, ám ők nem ezt tapasztalták a vásárlóknál. Mosószódából, szódabikarbónából, öko-mosószerből ugyanannyit adtak el, mint korábban; inkább a vásárlói kosár alakult át. Kevesebben vettek például üvegkulacsot a kijárási korlátozás ideje alatt, mert nem jártak el otthonról vagy nem volt pénzük rá. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy speciális, elhivatott rétegről van szó, és azok, akik a járvány előtt is ilyen termékeket használtak, nagyobb eséllyel maradtak meg mellettük.

Szirmay Katalin megfigyelése szerint a veszélyhelyzet elején megnőtt az igény az újratöltésre, mert az emberek mosó- és mosogatószerekből is raktározni akartak. Mosható szájmaszkra pedig azért is lehetett nagy a kereslet, mert sokan rájöttek, hogy ez praktikusabb, mint az eldobható: tehát a kényelmi szempont szerencsésen találkozott a környezetvédelemmel. Bizonyos termékeket (például mosható betétet) többen vásároltak, hiszen home office-ban sokkal könnyebb ezek használatát megoldani, mint amikor rohanni kell a munkába. Visszaesést a bevásárlótáskák esetében tapasztalt, ami érthető, mivel ezekre inkább akkor van szükség, ha gyakran járunk piacra; de ez a tendencia már kezd visszafordulni. Szerencsére a műanyagmentes július hatása is érződik, de például fémszívószálat nem vesznek annyian, mint korábban: ez inkább státusszimbólum, mint valós szükséglet.

Fotó: Marjai János /24.hu

A járvány kezdetétől hatalmas szerep jutott a fertőtlenítésnek és Tóth Balázs szerint nagyon érezhető az az elvárás, hogy minden takarító- mosó-, mosogató- vagy tisztálkodószerünk fertőtlenítő hatású is legyen. Igaz, hogy ökotermékekkel nem lesz minden baktérium- és vírusmentes, de azok az erős vegyszerek, amelyek megfelelnek az ilyen követelményeknek, nagyon ártalmasak a környezetre és az egészségre is. Szirmay Katalin szerencsére pozitív példát is hozott: voltak olyan vásárlóik, akik csak azért mentek a Zöldboltba, mert Domestost kerestek, és egy részük végül megvette a környezetbarát tisztítószert. A Zöldboltban egyébként is nagyon fontosnak tartják az ismeretterjesztő munkát, a vírus kapcsán pedig arról is írtak egy cikket, hogy a szappanos kézmosásnak több értelme van, mint az állandó kézfertőtlenítésnek.

Koronavírus: Vajon mit élnek át most azok, akik kényszeresen mosnak kezet?
A koronavírus terjedésétől való félelem, a veszélyhelyzet, a karantén komoly pszichés terhet jelent mindenki számára. A már eleve súlyosabb pszichés zavarokkal küzdőket viszont az átlagosnál is jobban megviselheti ez az állapot.

Egyértelmű negatív tendencia, hogy azok az éttermek, amelyek korábban csökkentették a műanyag használatát, most visszaálltak az eldobható termékekre, mert azokat tartják biztonságosnak. Szirmay Katalin tapasztalatai szerint sok vendéglátóhelyen megtorpant egy évek óta tartó pozitív folyamat, és már nem fogadják el a saját bögrét, tárolóedényt. Ehhez a változáshoz kellett, hogy vége legyen a járványnak: egyre többen járnak újra munkába, kocsmába vagy nyaralni, és vesznek kávét vagy ételt elvitelre környezetszennyező csomagolásban.

Nem feltétlenül tépázta meg tehát a járvány azokat az eredményeket, amiket környezetvédelem terén a korábbi években elértünk. Ahhoz viszont, hogy a közlekedéshez és a háztartásban a környezetbarát alternatívát válasszuk a biztonságosnak hitt, de klímagyilkos autók, tisztítószerek és műanyagok helyett, a jól átgondolt egyéni döntések mellett továbbra is szükség van a komoly szemléletformálásra és a rendszerszintű változásokra is.

Kiemelt kép: Sebnem Coskun /Anadolu Agency /Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.