Tudomány

Rövid távon áldás, hosszú távon átok a Földnek a koronavírus

Ahogy a világ bezárkózik a koronavírus miatt, úgy lélegzik fel a Föld: gyakorlatilag most élünk olyan életmódot, ami ahhoz kellett volna, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon megállítsuk. A bolygónkat szennyező, életmódunkból fakadó károsanyag-kibocsátások most jelentősen lecsökkentek.

Kínában megtisztult a levegő

Amikor Kínában kezdett elharapódzni a helyzet, és először Vuhan városát, majd egész Hupej tartományt lezárták, az autók nagy része lekerült az utakról, és leállt a repülőforgalom is. Nem kellett hozzá sok, hogy az egész ország károsanyag-kibocsátásában meglátszódjon a változás: a NASA és az ESA által készített műholdképeken jól látszik, hogy a nitrogén-dioxid szintje év eleje óta jelentősen lecsökkent, ami szakértők szerint legalább részben a koronavírus miatt bevezetett intézkedések miatt volt. Nagyjából 500 millió embert érintettek a közlekedési szabályozások. A nitrogén-dioxidot járművek, erőművek, ipari létesítmények bocsátják ki, szintjének csökkenése először Vuhanban volt kimutatható, majd szétterjedt az egész országra.

Január elseje és február huszonötödike közötti különbségek. Kép: NASA

Mivel a betegség először Kínában jelent meg, jelenleg környezetvédelmi kutatások és modellek csak innen állnak rendelkezésünkre. Egy stanfordi kutató például matematikai modellt készített arra, hogy a kibocsátáscsökkenés milyen egészségügyi hatásokkal jár majd a kínaiakra nézve: kiderült, hogy akár 77 ezer ember életét is megmentheti. A légszennyezés ugyanis az országban olyan mértékeket ölt, hogy milliók idő előtti elhalálozásához vezet. Az, ha valaki hosszú távon erősen szennyezett levegőben él, keringési és légúti betegségekkel, korábban öregedő tüdővel, magasabb rákkockázattal, asztmával és korai kognitív hanyatlással járhat.

Kép: Joshua Stevens / NASA/ ESA

A Stanford Egyetem kutatója, Marshall Burke négy kínai nagyvárosból gyűjtötte össze a PM2,5-es szennyezés adatait, vagyis az olyan szálló porról és más szennyezőrészecskékről szóló méréseket, amelyek olyan, 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok, amelyek belélegzés után sehogy, vagy legalább is nagyon nehezen ürülnek ki a tüdőből és a légutakból. A szakértő összehasonlította a 2020 januárjában és februárjában mért értékeket, és megnézte, hogy 2016-ban és 2019-ben ezekhez képest mit mértek. Ezután összevetette mindezt a megjósolt korai halálozásokkal.

Grafikon: Marshall Burke / Stanford Egyetem

Burke szerint a különbség akkora, hogy több ember élete menekült meg a légszennyezés csökkenése által, mint ahányan meghaltak a járványban.

Persze ezzel nem a koronavírust szeretné pozitív színben feltüntetni, sokkal inkább felhívja a figyelmet arra, hogy a légszennyezés mekkora probléma Kínában, és egyébként az egész világon is.

Kitisztultak Velence kanálisai

Nemcsak Kínában követhető azonban nyomon a kényszerkarantén hatása a környezetre: már Olaszországban is mérik, hogy mennyi kibocsátáscsökkenéssel járt a kijárási tilalom. Európában az olaszokat sújtotta egyelőre a legjobban a koronavírus okozta járvány, ezért egy ideje a nem létszükségletű boltok zárva tartanak, és csak külön engedéllyel lehet kimozdulni az utcára. Az Európai Unió Copernicus Sentinel-5P műholdjának adatai alapján az elmúlt időszakban látványosan csökkent a légszennyezés Európában, főként Olaszország északi területein.

Az ESA animációján az látható, hogy miként alakult a nitrogén-dioxid-kibocsátás Európában január 1. és március 11. között. Claus Zehner, a misszió vezetője szerint egyértelmű, hogy a Pó-völgyben tapasztalt visszaesés a járvánnyal magyarázható.

Érdekes egyébként, hogy friss kutatások szerint Magyarországon nem tapasztalható ilyen levegőtisztulás: az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján a főbb légszennyező anyagok koncentrációja hétfő óta folyamatosan emelkedik az ország különböző pontjain, több esetben pedig már megközelíti a szmogriadó tájékoztatási fokozatát.

A járvány még Olaszország vizeire is hatással volt: Velencében például, ahol óriási problémává kezdett válni a turizmus, olyannyira, hogy a városnak még szabályozó intézkedéseket is be kellett vetnie, megtisztultak a csatornák, látszanak a halak bennük, és arról is szóltak hírek, hogy még a delfinek is visszatértek a külső területekre – bár erről később kiderült, hogy szicíliai felvételekről van szó, nem velenceiekről.

Most élünk úgy, ahogy kellene – kibocsátás szempontjából

Egyáltalán nem csoda azonban, hogy ennyire megtisztul a levegőnk (és a vizeink) az önkéntes vagy állami otthoni karantén következtében: a mindennapi életből fakadó kibocsátások 75 százalékát érinti az önkéntes bezártság és a pánikvásárlás, ami ilyenkor jellemzően megjelenik. A Treehugger szerint a három legfontosabb, emberi mindennapi tevékenységhez köthető kibocsátáscsökkentésnek a közlekedéshez, az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásához és az otthoni energiahasználathoz kell kapcsolódnia, ebből kettő a bolygó számára pozitív, míg egy negatív irányba változik.

A járvány hatására a közlekedésben nagy változások zajlanak: egyrészt Európa nagy részén részben, vagy teljesen leállt a légi közlekedés, ami az egyik legfontosabb károsanyag-forrás. A házi karanténok miatt autókat sem használunk annyit, így ezeknek a kibocsátását is megspóroljuk. Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása is csökkenhet némileg, hiszen az emberek ilyenkor jellemzően tartósabb élelmiszert halmoznak fel, a hús ára pedig növekszik, ahogy nő rá a kereslet is. Az otthoni energiahasználat azonban szintén megnő, ennek jó részét itthon még mindig környezetszennyező fosszilis energiahordozók égetésével nyerjük. Persze az arányok országonként és régiónként változhatnak, Európában pedig egyelőre csak becslésekről beszélhetünk, hiszen kutatások még nem készültek a témában.

Jót teszünk a bolygóval, de milyen áron?

Mindez nagyon jól hangzik, és biztos, hogy a bolygó fellélegzik egy időre, amíg mi a járvánnyal vagyunk elfoglalva – csakhogy hosszú távon a COVID-19 inkább árt a környezetvédelmi törekvéseinknek, mint használ.

A Politico elemzése szerint az óriásvállalatok vezetői egy hónappal ezelőtt még a környezetvédelmi törekvéseikre koncentráltak, és nagyobb pénzösszegeket tettek félre arra, hogy a márkájuk zöldebbé váljon, addig a járvány után ilyesmire nem lesz tőkéjük, és mindent a fennmaradás érdekében fognak felhasználni. Egyértelmű, hogy egy ilyen szituációban a környezetvédelem az utolsó helyre szorul. Arról nem is beszélve, hogy

az Európai Parlament elhalasztja a környezetvédelmi vitáit, az iskolások nem vonulnak ki az utcára tüntetni.

A Politico azt is megjegyzi, hogy érdemes fejben tartani: a kínai emissziók sem azért csökkentek, mert az országban az emberek jókedvükből otthon maradtak, hanem azért, mert a gazdaság megállt, a helyiek pedig betegek és haldokolnak. A washingtoni World Resources Institute szakembere, Helen Mountford szerint a nagy recessziók után mindig van egy ugrás a kibocsátásban is, a 2008-as világválság után például 2010-re 5,9 százalékkal nőttek a fosszilis energiahordozók égetése és a cementgyártás következtében, ami sokkal rosszabbat tett a környezetnek, mint a 2009-re mért 1,4 százalékos csökkenés.

Ugyanakkor a járvány mégis hozzájárulhat egy környezettudatosabb világ felállításához: azon túl, hogy a légminőség javul, a gyárak és nagyvállalatok leállása miatt az olajigény is csökkenhet, ráadásul a szén-dioxid kibocsátása is lejjebb ment Kínában 25 százalékkal. Egy ilyen méretű járvány után a döntéshozók és összességében az emberek is nyitottabbak lehetnek strukturális változásokra, még olyanokra is, amelyek egy környezettudatosabb élethez vezetnek.

Kiemelt kép: Valentin Flauraud / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.