Amíg otthon ültünk karanténban, addig vajmi kevés esélyünk volt a megfertőződésre, de most elindul a mozgás az országban, ami azzal jár potenciálisan, hogy a vírus is új erőre kaphat. Tehát nem pezsgőt kell most bontani, hanem felkészülni arra, nehogy gond legyen
– erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára.
A kutatási akciócsoport vezetője elmondta, nem igazán tudják, hogy ez a vírus hogy reagál még a melegre. Bizonyos tanulmányok arra utalnak, hogy semmilyen hatása nincs. Azt gondolja, hogy talán a terjedés sebességét, hasonlóan az influenzavírushoz, csökkenteni képes, de a járvány, a vírus teljes eltűnését nem ez fogja jelenteni.
Jakab Ferenc közölte, a vakcinakísérleteknél jelen pillanatban a gyógyszertesztek ígéretesebbek, előbb hozhatnak jó eredményt.
Folyamatosan érkeznek újabb és újabb ígéretes gyógyszerek. Hármat lehet kiemelni, ami jobban forog, a tudományban is meg a hétköznapokban is. Az egyik klorokinin vagy annak hidroxiklorokinin-származéka, ez egy maláriaellenes szer volt. A másik favipiravirir, ami szintén egy antivirális készítmény, a harmadik pedig remdesivirir. Persze vannak még más gyógyszerek is, amiről hallunk, de az az igazság, hogy egyértelműen egyikről sem lehet megállapítani, hogy jók-e. Vannak klinikai tanulmányok, amelyek azt mondják, hogy tényleg meggyógyultak tőle a betegek, és vannak tanulmányok, amelyek azt mondták, hogy az alkalmazása életveszélyes
– magyarázta.
A vírus elleni oltásról szólva azt mondta, bár a vírusról nagyjából mindent tudnak, de nem ez a lényeges.
Ami, mondjuk, a laboratóriumban működik, lehet, hogy még az állatkísérleteknél is működni fog, de számtalan olyan eset volt, amikor elindultak a humán kísérletek, és azt látták, hogy hoppá, az emberi szervezet nem így reagál rá. Jelen pillanatban 10-12 ígéretes vakcinafejlesztés van, ezek közül már három-négy, talán öt is klinikai vizsgálati szakaszban van. Meglátjuk, hogy ezek hogyan fognak muzsikálni, amikor ténylegesen a humán szervezetbe adják őket
– mondta.
A virológus szerint az is kérdés, ha valaki elsőként kijön egy hatékony vakcinával, mit fog tenni. Odaadja-e a receptúrát más országoknak is, vagy megtartja magának a jogot a gyártásra és a terjesztésre.
Kijelentette, ennél a vírusnál már egyértelműen látszik, hogy nyájimmunitás kialakulásának nagyon kicsi az esélye.
Olaszországban, ahol a legnagyobb baj volt Európában, az igazolt fertőzöttek száma a lakosság 0,3-0,4 százaléka. Ha azt mondjuk, hogy az olaszok is csak minden századik beteget találták meg, akkor is csak a lakosság 30-40 százaléka esett át a fertőzésen, és van védettsége. Ez a nyájimmunitáshoz szükséges limitnek körülbelül a fele. Tehát ahhoz, hogy a nyájimmunitást természetes úton elérjük, teljesen el kellene szabadítani a vírust, és még akkor sem biztos a siker
– közölte.
Elmondta azt is, vannak változások a vírus genomjában. Mindenki nagyon fél a mutációktól, de alapvetően ez egy természetes folyamat minden élő szervezetben, tehát nem kell ettől félni.
A nagy kérdés az, hogy a mutációk milyen funkcionális változásokat okoznak egy vírusban. Jelen pillanatban úgy látjuk, hogy számtalan kis, egy-egy nukleotidot, egy-egy kis építőelemet érő mutáció előfordul a vírus genomjában, de ezek funkcionális, működési következményekkel még nem járnak, vagy még nem igazolták.
Az interjút teljes egészében ide kattintva olvashatja el.
Kiemelt kép: MTI/kormany.hu/Árvai Károly
