Belföld koronavírus

MOK: etikusan kell választani emberéletek között

A Magyar Orvosi Kamara közzétette, milyen etikai megfontolások alapján kellene dönteni az erőforrásokról pandémia idején.

Az egészségügy dolgozókat az erőforrások szűkössége kihívások, etikai dilemmák sorozata elé állítja egyébként is, a koronavírus-járvány idején pedig ezek a döntési helyzetek sokasodhatnak. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kollégiuma ezért kidolgozott egy dokumentumot, amely fő célja, hogy

a konszenzusos etikai irányelvek mellett meghozott döntésekkel életeket lehessen menteni, és a tiszta és egyértelmű elvekkel, gyakorlati útmutatásokkal csökkentse az egyes orvosokra háruló erkölcsi terheket.

A MOK fontos célja az is, hogy a társadalom lássa: széles körben elfogadott, tudományosan megalapozott etikai, szakmai szempontok mentén történik a betegek ellátása. Ez segíti, hogy az emberek bízzanak a kórházakban történő kríziskezelésekben.

A dokumentum követi a MOK mindenkor hatályos Etikai Kódexének alapelveit:

1. Az élet és az emberi méltóság tisztelete.
2. Mindig jót tenni a betegeknek és nem ártani.
3. Az egyenjogúság és kölcsönös bizalom az orvos-beteg
és az orvos-orvos kapcsolatban.
4. A beteg autonómiájának (önrendelkezésének) tisztelete.
5. Az igazságosság.
6. A betegek fokozott védelme.

A dokumentum etikai irányelveinek célja ugyanakkor jelentősen különbözik az orvosi etika hagyományos fókuszától, ami az egyes betegek jólétének előmozdítása. Mint írták, alkotmányos okokból emberéletet emberélettel összemérni nem lehet,

minden ember élete, méltósága azonos értékű.

A COVID-19 terjedésének hatása még nem megjósolható, de az valószínű, hogy az egészségügyi infrastruktúra túlterhelését eredményező számú fertőzött lesz, ami szükségessé teszi a korlátozott számban rendelkezésre álló egészségügyi erőforrások, beavatkozási lehetőségek elosztását.

Amikor már nem lehet minden kritikus állapotú beteget intenzív osztályon elhelyezni, a katasztrófa-orvostanból ismert triázs rendszerhez hasonlóan kell a korlátozottan elérhető erőforrások elosztásáról dönteni.

A szükséges rangsor felállítása transzparens, orvosszakmailag és etikailag is jól megalapozott kritériumrendszert igényel, amely összhangban van a jogszabályi előírásokkal, különös tekintettel az egyenlő bánásmód követelményére.

A betegeket olyan kritériumok szerint kell rangsorolni, amely a kezelés sikerének esélyét méri fel.

Erőforrások szűkében azoknál a betegeknél mondanak le a kezelésről, akiknél nem látható, vagy nagyon alacsony a sikeres kezelés esélye. Elsődlegesen azok kapjanak sürgősségi, illetve intenzív terápiás ellátást, akik magasabb túlélési eséllyel bírnak, illetve általánosságban (és a továbbiakban is) jobb prognózisúak. A gyógykezelés sikerének valószínűségét minden egyes betegnél a lehető legnagyobb gondossággal kell felmérni.

A legtöbb embernek a legtöbb jót!

Nem lehet egyetlen adat, érték alapján eldönteni, hogy melyik páciensnek jusson a szűkös erőforrásokból. Az igazságos elosztáshoz összetett, többtényezős értékítélet szükséges, amelyet az adott helyzet és erőforrások függvényében kell alkalmazni. A MOK ajánlása szerint a legtöbb életet megmenteni elv.

A jogellenes diszkrimináció tilalmát figyelembe véve a gyógyulást követően még várható élettartam prioritásként nem vehető figyelembe, csak a gyógyulás, túlélés esélye játszhat szerepet. A lehető legtöbb életet kell megőrini. Az aktuálisan rendelkezésre álló erőforrások hiánya esetén is az összes intézkedésnek arra kell irányulnia, hogy a halálesetek számát minimalizálják. A legtöbb élet megmentéséhez priorizálni kell azokat a betegeket, akiknek kezeléssel van esélyük a túlélésre, azokkal a betegekkel szemben, akik kezelve sem valószínű, hogy túlélnek és azokkal
szemben is, akik kezelés nélkül is feltételezhetően rendbe jönnek.

A dokumentum külön kitér arra, hogy a kor önmagában nem lehet kritérium, ez kevesebbre értékelné az idősebbeket, mint a fiatalabbakat, sértve ezzel a hátrányos megkülönböztetés Alaptörvényben foglalt tilalmát. Ráadásul az életkor csak statisztikai átlagként jelzi a várható élettartamot, az egyéni tényezők (egészségi állapot, életmód) ezt érdemben módosítják. Az egészségügyi ellátásban az intenzív osztályos eszközök életmentő vagy életfenntartó kezelésre szolgálnak.

Célszerű azt a beteget előnyben részesíteni tehát, aki az intenzív terápia hatására nagyobb eséllyel élheti túl a betegséget, gyógyulhat ki abból ahhoz képest, akinek a kórállapota ezt kevésbé valószínűsíti. Nem a várhatóan még leélhető életévek képezhetik tehát a priorizálás alapját, hanem a túlélési esély.

Dr. Kincses Gyula szerint a dokumentum nemzetközi tapasztalatok alapján, a szakértők széles körének bevonásával készült. A munkában a MOK Etikai Kollégiuma, elnöksége, sürgősségi, intenzív terápiás, orvosetikai és jogi szakemberek, betegszervezetek és betegjogi szempontokat is képviselő szakértők mellett a két legnagyobb magyarországi történelmi egyház etikai szakemberei és tudósai is részt vettek. Az ajánlás további részletei itt. 

Kiemelt kép: Marjai János/24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.