A Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és a DÖB-68 Zrt. a vonatkozó magyar jogszabályokkal teljes mértékben összhangban aláírta a Fő utca 1. sz. alatt található Lánchíd Palota ikonikus épületének Bank általi megvásárlásával kapcsolatos dokumentumokat 2020. március 24-én – közölte az mfor.hu-val az IIB.
A roppant szövevényes ingatlansztorit nemrég részletesen feldolgoztuk. A lényeg röviden: állami hátszéllel kaszáltak nagyot rajta egyesek.
Kormányzati segítséggel bombaüzlet, az adófizetőknek óriási bukás a Lánchíd Palota
Nobilis Kristóf érdekeltsége legalább 5,5 milliárd forint haszonra tehet szert, kormányzati segítséggel.
Bővebben pedig erről van szó:
- Közép-Európa egyik legdrágább irodaépületét 2013-ban szerezte meg a Nobilis Kristóf és fia tulajdonában álló Döb-68 Zrt. A vételár 10 millió euró, azaz körülbelül hárommilliárd forint volt.
- A Lánchíd budai lábánál fekvő patinás ingatlan megvásárlását teljes egészében hitelből finanszírozták, még a kölcsön önrészét is a két, állami résztulajdonban álló banktól felvett összegből állták, hogy aztán egy harmadik – 100 százalékban állami tulajdonú – pénzintézet, az Eximbank tíz évre kibérelje azt, és ezzel lényegében ki is fizesse a hitelt.
- A konstrukció lényege tehát az volt, hogy állami bankok két oldalról is megfinanszírozzák az ingatlant Nobilis Kristóf érdekeltségének, amihez a vállalkozónak csupán ingatlanfedezeteket kellett biztosítania, hogy tíz év alatt tehermentesen cégük tulajdona legyen a Duna-parti ingatlan.
- A műemléki épületet az állam is megvásárolhatta volna az Eximbanknak, ugyanis elővásárlási joga volt rá, ám arról már az előtt lemondott a Döb-68 Zrt. javára, hogy a társaságot bejegyezte volna a cégbíróság.
- A Lánchíd Palotát hamarosan az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank veheti meg majdnem 9 milliárd forintért, amihez az Orbán-kormány is bőkezűen hozzájárul több mint hárommilliárd forint közpénzzel.
- Nobilis Kristóf érdekeltsége így több mint 5,5 milliárd forint haszonra tehet szert, nem számítva az Eximbanktól eddig megkapott bérleti díjakat, és a későbbi esetleges kártérítést vagy kötbért, ami összességében további milliárdokat vehet ki az adófizetők zsebéből.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
