Meghökkenést és szórványos nevetést váltott ki Orbán Viktor szerda esti brüsszeli sajtótájékoztatóján, amikor a néppárti tagság felfüggesztéséről beszélve a miniszterelnök egyszer csak kijelentette:
Soha nem kampányoltunk Juncker ellen!
Mindez azután hangzott el, hogy az Európai Néppárt a Fidesz bennmaradásának feltételéül szabta a Jean-Claude Junckert – Soros György társaságában – kifigurázó plakátkampány leállítását. A hitetlenkedő reakciók miatt Orbán magyarázkodásba kezdett, azt próbálta megértetni a hallgatósággal, hogy ha valaki ellen kampányolni akarna a kormány, az egészen máshogy nézne ki, amit pedig végül Manfred Weber néppárti csúcsjelölt kérésére leállítottak, az egy „információs kampány” volt csupán, az EP-választást megelőzően pártkampányok nem is futhatnak még, csak áprilistól.
Tény, hogy az Orbán-kormánynak mostanra sikerült úgy átalakítania a választási jogszabályokat, hogy ő maga direktben kampányolhat belpolitikai, azaz a Fidesznek kedvező érdekei szerint, és ezért senki sem vonhatja felelősségre.
- Hiába mondta maga a miniszterelnök a külföldi sajtónak, hogy a Soros-Juncker plakátok egy kampány részei,
- hiába volt tele az ország a kék hátterű óriásplakátokkal, hiába töltötték meg ugyanazok a hirdetések az országos és megyei lapokat, rádiókat, tévéket,
- hiába időzítette az akciót a kormány az európai parlamenti választás előtti hónapokra,
- hiába egyértelmű, hogy az „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” mottójú kampány a Fidesznek készítette elő a terepet a májusi EP-választás előtt,
a választási eljárásról szóló törvény alapján jogilag mindez nem minősül kampánynak.
A hivatalos kampányidőszak előtti politikai kampány ugyanis – ha nem pártok csinálják – nem minősül kampánynak. Ezt az összes eljövendő választásra és népszavazásra érvényes helyzetet világította meg újra a nemzetközi botrányt okozó Soros-Juncker-hirdetések ügye.
A kormányzati plakátokat a Demokratikus Koalíció jelentette fel a Nemzeti Választási Bizottságnál. Molnár Csaba, a párt alelnöke és jogi képviselője, a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda úgy ment neki a kormányzati kampánynak, hogy a fenti érveket felsorakoztatta beadványában. Molnárék arra is hivatkoztak, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a BBC-nek adott februári interjújában az uniós választási kampány részének nevezte a plakátokat. A miniszter a Hard Talk riporterének úgy fogalmazott:
Először is ez egy választási kampány, szóval nem kellene meglepődnie azon, hogy plakátok jelennek meg nyilvános területeken.
A DK erre hivatkozva úgy érvelt az NVB előtt, hogy a törvény a választás napját megelőző 50 napra korlátozza a kampányidőszakot, és mivel a plakátolás megkezdésekor még messze nem volt kampányidőszak, a kormány sem folytathatna kampánytevékenységet.
A pártokra nézve az ilyen akciók súlyos következményekkel járhatnak: egyetlen politikai üzenetet rejtő plakátért akár 150 ezer forint büntetés is kiszabható, ha azt a törvényben meghatározott időszakon kívül helyezik ki közterületre. Orbán Viktor 2017-ben nagyon zokon vette, hogy Simicska Lajos plakátcége több mint kétezer olyan jobbikos posztert tett ki hirdetőoszlopaira, amelyeken minden korábbinál egyszerűbb üzenettel támadta őt és a Fidesz vezetőit. A „Ti dolgoztok – Ők lopnak” feliratú ragaszok miatt először kétharmados törvényeket próbáltak átírni, de miután ez nem sikerült, az egyszerű többséget igénylő városképvédelmi szabályokba építették bele a plakátolás szigorítását.
Ám miközben betiltották minden más politikai üzenet megjelentetését, a kormány a legkevésbé sem zavartatta magát. Az első sorosozó plakátdömping a 2016-os népszavazás előtt jelent meg a köztereken, de a kampány jóformán azóta sem állt le, legfeljebb annyi a változás, hogy a kormány a közelgő választások előtt rátesz egy lapáttal.
A DK szerint ha
valaki a törvényi szabályozást semmibe véve kampánytevékenységet végez (…) az Európai Parlament tagjainak választása vonatkozásában, akkor ez eljárási kötelezettséget ró a választási bizottságra.
Az NVB azonban nem így gondolta.
A kormányoldali többségű választási bizottság egyrészt arra jutott, hogy a kormány továbbra is csak „tájékoztató tevékenységet” folytat, másrészt a törvények értelmezésével arra jutott, hogy a kampányidőszakon kívül egyszerűen nem lehetséges a kampánytevékenység.
A kampányidőszak előtt megjelent plakátok tekintetében egyetlen választási bizottság, így az NVB sem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy azokat vizsgálat tárgyává tegye, hogy alkalmasak-e a választói akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére.
Az NVB ezért érdemi vizsgálat nélkül utasíthatta el a beadványt. A döntést a múlt héten a Kúria is helyben hagyta. Sőt, a bíróság kimondta azt is, hogy az ügy megítélésében egyáltalán nem számít, miket mondanak a politikusok. Tehát hiába ismerik el a kormány tagjai a nemzetközi közvélemény előtt, hogy az EP-választásra kampányolnak, attól még jogilag a kampányidőszak előtti kampány nem lesz kampány.
A plakátokat végül a múlt héten Weber feltételeinek eleget téve mégis eltüntették, de ez kizárólag a Brüsszel-ellenes hangvétel és Juncker betámadása miatt kialakult botránynak volt köszönhető, a hirdetéseket pedig lecserélték a kormány családpolitikai terveit népszerűsítőkre. A plakátkampány miatt egyénként Szél Bernadett független országgyűlési képviselő hűtlen kezelés miatt büntető feljelentést tett a rendőrségen, ahol mintegy másfél órát meg is hallgatták a múlt héten. Beszámolója szerint egyebek mellett azt is megkérdezték tőle, mennyibe került a kampány, noha erről Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője biztosan többet tudna mondani.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
