Belföld
Budapest, 2018. május 4.
Grbavac Rita történelemtanár a táblára ír a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga kezdete elõtt a XIV. kerületi Horvát Gimnáziumban 2018. május 4-én. A horvát, a német, a román, a szerb és a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival megkezdõdik a 2017/2018-as tanév május-júniusi érettségi idõszaka. A vizsgákat május 4. és június 29. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTA: változások kellenek az oktatásban

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 05. 07. 17:04

Korábban a témában:

Az oktatásügyet az MTA Közgyűlése a magyar állam legfontosabb feladatai között tartja számon

– nyilvánította ki több mint 80 százalékos többséggel meghozott határozatában az Akadémia döntéshozó testülete.

Az oktatás költségvetési forrásokból való részesülésének – oktatási szintenként is – minél előbb és tartósan el kell érnie legalább az EU28 országok átlagát, de az érzékelhető javuláshoz azt meg is kellene haladnia – szerepel a 189. közgyűlés első napjának délutánján elfogadott határozatban.

Az oktatásügyben olyan változásoknak kell bekövetkezniük, amelyek egyrészt hatékonyan javítják a jövő kihívásaival való szembenézés lehetőségét, fejlesztve a hajlékony tanulási készségeket, másrészt hathatósan növelik az esélyegyenlőséget, csökkentve a családi és regionális helyzetből adódó hátrányokat. Az MTA köztestülete és kutatóhálózata ehhez kész minden segítséget megadni

– szögezi le a határozat.

A határozathoz csatolt indoklás szerint a Magyar Tudományos Akadémia eddigi tevékenysége során is kiemelten foglalkozott az oktatás kérdéseivel, mert tudatában volt annak, hogy az oktatásügy a magyar társadalom számára rendkívüli jelentőségű: a jövő nemzedékek felkészítése az új kihívásokkal való szembenézésre a fontossági sorrend szerinti lakossági felmérésekben rendre az elsők között szerepel. A terület részesedése az állami költségvetésből és a ráfordítások eloszlása azonban nem felel meg sem a szükségesnek, sem a társadalom elvárásainak.

Az oktatásügyben a 2013-ig tartó radikális forráskivonást követően sem konszolidálódott a helyzet

– hívja fel a figyelmet az oktatás egyik legfontosabb problémájára az MTA Közgyűlése. A GDP-arányos kiadások 2016-ra Magyarországon ugyan elérték az EU28 országok átlagát, ugyanakkor az óvodai és alapfokú oktatásra 2016-ban Magyarország a GDP 1,3 százalékát fordította az EU28 országok 1,5 százalékos átlagával szemben, középfokú oktatásra pedig a GDP 1,5 százalékát szemben az EU28 országok 1,9 százalékos átlagával.

Az indoklás szerint a további problémák a következők:

  • növekszik a korai iskolaelhagyók aránya,
  • jelentősen torzult az oktatás szerkezete,
  • a megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala,
  • a családi háttér egyre jobban meghatározza a tanulók kilátásait,
  • növekedtek a régiók, illetve az iskolák közötti különbségek.

A pedagógusok bére az egyéb szakmákban dolgozó felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva az elmúlt évek béremelései ellenére még mindig az utolsók között van az EU28 országok között.

Az indoklás továbbá kitér arra is, hogy a felsőfokú végzettséget szerzők aránya 2015 óta csökken. Komoly problémát fog okozni a négy-öt éven belül előálló tanárhiány, különösen a már ma is feltűnően ellátatlan élet- és természettudományi területeken. A felsőoktatási szférát súlyosan érinti a koncepciózus fejlesztések elmaradása, és az ennek következtében tapasztalható növekvő lemaradás a nemzetközi versenyben – szerepel a dokumentumban.

Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.