Óriási felháborodást váltott ki a kutyatulajdonosok, számos civil szervezet és a sajtó körében is az állatvédelmi törvény Semjén Zsolt által benyújtott módosítása. A biztosítékot elsősorban az verte ki, hogy ebben ebrendészeti hozzájárulás címen “új adóval” sújtanák az ebtartókat:
Az ebrendészeti hozzájárulás ebenként nem haladhatja meg a hatezer, veszélyes eb esetében a húszezer forintot.
Ez ugye egyrészt kiadás a gazdiknak, de állatvédelmi szempontból is aggályos, hiszen nyilvánvalóan sok honfitársunk dönthet úgy, hogy nem fizet, hanem inkább megszabadul az állattól.
Az adó már öt éves
Csakhogy van itt egy óriási félreértés. Az 1998. évi XXVII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről már tartalmazza ugyanezt az ebrendészeti hozzájárulást, az “ebadó” egy 2012-es módosítással került a szövegbe, azóta érvényes. Itt a hatályos törvény szövege és itt a miniszterelnök-helyettes módosítója, tessék összehasonlítani – előbbinél a 42/C §, utóbbinál a 42. §.
Épp azért, mert sok kutyatartónak aránytalan terhet jelentene, és jó eséllyel a kóbor, kidobott állatok számát növelné, amelyek szabályos elhelyezésére az önkormányzatoknak nincs kapacitása – mondta el megkeresésünkre Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért politikusa.
Sok sebből vérzik
A törvény módosításával mégis nagyon sok a probléma. Mindjárt az elején például az, hogy a 2016 februárjában rendezett nagy állatvédelmi tüntetés után az Igazságügyi Minisztérium egyeztetéseket kezdett civilekkel, fél éves munka után meg is született egy javaslatcsomag. Amiből a jelen módosítóba egy betű sem került be.
Nemcsak az a baj, hogy “feleslegesen” dolgoztak, hanem hogy az állatvédelem helyzete nemhogy javulna, inkább romlik. A civilek részvétele tovább csökken az állatvédelmi eljárásokban, és bár a gazdátlan állat az új szabályok szerint 16 nap után állami tulajdonba kerül, de a törvény továbbra is lehetővé teszi elpusztítását csupán a helyhiányra hivatkozva – sorolja Szabó Rebeka.
Ami pozitívumként említhető, az nem a magyar törvényalkotók és Semjén fővadász érdeme, hanem uniós jogharmonizáció, vagyis kötelező – teszi hozzá. A politikus úgy véli, egyrészt az állatvédő civil szervezetekkel valóban egyeztetett jogszabály módosításra van szükség, másrészt pénzre és gyakorlati tettekre.
Anyagi források kellenének ahhoz, hogy egész Magyarországon európai szintű, emberséges ebrendészeti telepek hálózatát hozzák létre állami és civil segítséggel. Olyan helyeket, ahol semmilyen körülmények között nem pusztítanak el egészséges állatokat. Emellett természetesen a szemléletformálásra, az ivartalanítás támogatására is forrást kell elkülöníteni – emeli ki Szabó Rebeka.
Elég volt!
Időközben pedig megjelent Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete elnökének állásfoglalása is, amiről az Állatportál.hu írt. A háromoldalas dokumentum teljes egészében itt olvasható. Néhány fontosabb megállapítás:
- A jogszabálytervezetben alapdefiníciók vannak tévesen rögzítve.
- Az ebrendészeti telepen lévő állatok továbbra sem tartoznak az állatvédelmi törvény hatálya alá.
- Az előterjesztés gyakorlatilag alkotmányos alapjogot sért, amennyiben a civilektől elveszi a perindítás jogát.
- Nagyon kevés az a 16 nap, ami után az elkóborolt kutya állami tulajdonba kerül.
A jogalkotó szándékosan elkerüli a gyökérkérdéseket és nem törekszik a probléma megoldására. Ez viszont ártatlan állatok tízezreinek szenvedésébe és halálába kerül. Rendszerszintű átalakításra és új nemzeti ebrendészeti stratégiára van szükség. Végpont közeli krízisállapot van a mai magyar állatvédelemben. ELÉG volt !
– nyilatkozta az elnök az Állatportál.hu-nak. A jelenleg megfogalmazható végszó pedig: állatvédő szervezetek és támogatóik, szimpatizánsaik tüntetésre készülnek.
