Nem mindegy, hogy milyen jelölés szerepel az ünnepi asztalra szánt sonkán – írja húsvéti közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A hivatal arra figyelmeztet, hogy különbség van a “füstölt” és “füstölt ízű” húskészítmények között. Előbbit hagyományos füstöléssel készítik, utóbbinál azonban csak aromát juttatnak a sonkába, ezért
Arra is érdemes odafigyelni, hogy a sonka ne legyen túl kemény, vagy beszáradt, és nyomás nélkül ne engedjen levet. Csak legális helyről vásároljunk, ha pedig csomagolatlan, azaz lédig termékről van szó, kérjünk tájékoztatást a forgalmazótól – hangsúlyozza a NÉBIH.
A húsvéti sonka elmaradhatatlan kísérője a tojás, amelyet csak akkor vásároljunk meg, ha az friss, ép és tiszta. Az ellenőrzéshez a tojásokon, illetve a csomagoláson található számkód nyújt segítséget. A tojásokon szereplő kód első számjele a tartási technológiára utal (0 – biotartás,1 – szabad tartás, 2 – mélyalmos és 3 – ketreces technológiából származik), ezt követi a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma. A tojás dobozán találjuk a lejárati dátumot.
Amennyiben a tojást tálcáról árusítják, az üzletben akkor is jól látható módon fel kell tüntetni a a tojáscsomagoló központ azonosító számát, a minőség-megőrzési idő lejáratának dátumát, valamint a megfelelő tárolásra vonatkozó ajánlásokat. A kistermelők jelölés nélkül árusíthatnak tojást a helyi piacokon, ezért tőlük szóban kérhetünk tájékoztatást.
