A volt egészségügyi miniszter unokaöccse az az egykori kórházigazgató, akit azzal vádolnak, hogy szeretője nemi szervére savat öntött. A Demokratikus Koalíció korábban nyugtalanítónak tartotta, hogy a támadót szabadon engedték, ezért Varju László képviselő Polt Péter legfőbb ügyészt kérdezte
„Családban” marad
címmel a három évvel ezelőtti támadásról. A vád szerint az orvos megtámadta volt szeretőjét, megkötözte, majd miután altatóinjekcióval elkábította, lúgot öntött a nő nemi szervére.
A gyanúsított négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd a terhelő bizonyítékok dacára szabadlábra helyezték. Egy év múlva az ügyészség a nyomozás megszüntetéséről, a bizonyítékok kiadásáról, megsemmisítéséről határozott – írta Varju László. Szerinte a furcsa ügyészségi döntés magyarázata az lehet, hogy
A sértett ügyvédje panaszt nyújtott be a nyomozást megszüntető határozat ellen, így a nyomozás folytatódott és elkészült a vádirat is. 2016 januárjában elkezdődött a büntetőper, a májusi perbeszédek után megszülethet az elsőfokú ítélet, de az ellenzéki politikus szerint az eljárással kapcsolatban óhatatlanul felvetődnek kérdések.
1. Vajon ez a rokoni szál segített abban, hogy minden egzakt bizonyíték ellenére az ügyészség előbb szabadon engedte, majd később megszüntette a nyomozást Mikola István unokaöccse ellen?
2. Adott-e utasítást Mikola István, vagy más magas rangú fideszes politikus az ügyészségnek arra vonatkozóan, hogy le kell állítani a rokon elleni nyomozást?
3. Az ügyészség miért hallgatta el a Mikola-rokon hazugságvizsgálatának eredményét a nyomozást megszüntető határozatában?
4. Az ügyészség miután megállapította, hogy a bűncselekmény elkövetésével nem Mikola rokona gyanúsítható, miért nem rendelt el további nyomozást, miért nem kereste tovább a tettest?
5. Rendszerszintű-e a bűncselekmény bizonyítékainak megsemmisítése, vagy csak a „Család”, a rokonok, a haverok esetében történik így?
Polt: nem is tudták, hogy Mikola-rokon
A legfőbb ügyész szerint a Fővárosi Főügyészség a nyomozás megszüntetése előtt nem is tudta, hogy a büntetőügy terheltje Mikola István államtitkár hozzátartozója, erre az eljárásnál ő sem hivatkozott, így a hozzátartozói viszony az ügy érdemi megítélését nem befolyásolta.
A nyomozás megszüntetésére azért került sor, mert az addigi nyomozás a terhelt büntetőjogi felelősségét alátámasztó, és annak ellentmondó bizonyítékokat egyaránt feltárt, az ügyészi döntés mérlegelés eredménye volt.
Polt Péter azt is pontosította, hogy a terhelt előzetes letartóztatását nem az ügyészség, hanem a másodfokú bíróság szüntette meg, mivel az ügyészség kényszerintézkedés meghosszabbítására irányuló indítványával és az első fokú bíróság azzal egyező álláspontjával szemben úgy ítélte meg, a kényszerintézkedés feltételei már nem állnak fenn.
Az ügyészség a tevékenységére irányadó törvényi szabályozás szerint befolyástól mentesen jár el.
A Be. 76. §-ának (1) bekezdése tételesen felsorolja a bizonyítás eszközeit. A terhelt szavahihetőségének ellenőrzésére szolgáló poligráfos vizsgálat eredménye nem tartozik e körbe, következésképpen az ügy érdemére vonatkozó határozat sem hivatkozhat rá a bizonyítékok értékelésénél.
A Fővárosi Főügyészség a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozatában nem azt állapította meg, hogy a bűncselekményt nem a gyanúsított követte el, hanem azt, hogy ez nem bizonyítható kétséget kizáróan.
Erre figyelemmel az irányadó joggyakorlat szerint a nyomozás ismeretlen tettessel szemben történő folytatásának nem volt helye.
Az ügyészség bizonyítékokat megsemmisítő gyakorlatot sem „rendszer szinten”, sem hozzátartozói kapcsolatra tekintettel nem folytat. Polt Péter szerint a konkrét büntetőügyben összegyűjtött bizonyítékok sem semmisültek meg, azok a bíróság rendelkezésére állnak, miután a nyomozást megszüntető határozatot a felettes ügyész hatályon kívül helyezte, a nyomozás folytatását rendelte el.
Lapunk korábbi megkeresésére a Fővárosi Főügyészség közölte: az ügy terheltjével szemben életveszélyt okozó testi sértés és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a Fővárosi Törvényszéken.
A Google is segített
A megtámadott nő ügyvédje, Regász Mária szerint igen sok munkába került, hogy nyomozás megszüntetése után a vizsgálat újrainduljon. Pár nappal a megszüntető határozat után olvasott egy cikket arról, hogyan követ minket a Google. Új bizonyítást indítványozott. Az eljárást újraindították, vádat emeltek, mert az orvos vallomásai és a telefon tárolt adatai között túl sok volt az ellentmondás.
„Nem ismertem ezt a technikát, de a nagyobb baj, hogy a rendőrség sem. Ahhoz hogy a Google tudja, hol vagyok, GPS kapcsolatban kell állnom vele. Értelemszerűen ha nincs GPS kapcsolat, nem tudja, hol vagyok. Ha berakom a telefont az autóba, akkor mindenki azt hiszi, hogy ott vagyok a kocsiban, pedig nem biztos. Vagy ha azt állítom, hogy a telefon végig nálam volt, miközben ide-oda mentem, és aztán a tárolt adatokból kiderül, hogy a készülék végig egy helyben volt, akkor az azért jelzés értékű” – mondta az ügyvéd.
A vádlottat képviselő Bánáti János ugyanakkor azt mondta, a sértett által indított „példátlan, agresszív és abszurd médiakampányról” van szó. Védence rokoni kapcsolatait nem akarta kommentálni.
