Végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai szerint történik az öröklés – a törvényes örökös ilyenkor elsősorban az örökhagyó gyermeke. Amennyiben az örökhagyónak egy vagy több gyermeke és túlélő házastársa is van, akkor a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően a házastársat a leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az elhunyttal közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész illeti meg a túlélő házastársat. Ez azt jelenti, hogy annak a lakásnak az állaga, amiben az örökhagyó a túlélő házastárssal közösen lakott, a gyermeket vagy gyermekeket illeti, de a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten. Ha azonban olyan ingatlanról van szó, amelyben az örökhagyó és a túlélő házastárs nem lakott együtt, akkor a túlélő házastárs is egy gyermekrészt örököl. Ugyancsak egy gyermekrészt kap a túlélő házastárs a hagyaték többi részéből.
Amennyiben az örökhagyó után leszármazó nem maradt, akkor a túlélő házastárs és az elhunyt szülei örökölnek. Ebben az esetben a házastárs örökli az elhunyttal közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, a hagyaték többi részén pedig a házastárs és az elhunyt szülei akként osztoznak, hogy a hagyaték felét az elhunyt házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik. Ha az elhunytat csak egy szülő élte túl, akkor az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az elhunyt házastársa örököl. Amennyiben az elhunytnak se leszármazója nem volt, se szülő nincs már életben, akkor az elhunyt házastársa egyedül örököl. Abban az esetben, ha az elhunytnak leszármazója és házastársa nincs, akkor az örökhagyó szülei örökölnek.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára is alkalmazni kell. Bejegyzett élettársi kapcsolatban élők esetében tehát ugyanazokat az öröklési szabályokat kell alkalmazni, mint a házastársak esetében.
Amennyiben az örökhagyó után érvényes és hatályos végrendelet maradt, úgy az öröklés rendjét az határozza meg. A végintézkedési szabadság azt jelenti, hogy az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Ha az örökhagyó a végrendeletében csak a hagyatékának meghatározott részéről rendelkezik, akkor a hagyaték többi részére a törvényes öröklés szabályai alkalmazandóak.
