Belföld
kánikula (Array)

Hőkatlanná válnak a városok: ötven fokos hőség jöhet

Roquentin
Roquentin

2015. 07. 27. 13:42

Most, hogy túl vagyunk az idei nyár eddigi legbrutálisabb hőhullámán, érdemes megnézni, hogy mire számíthatunk a jövőben. Nem sok jóra. Két klímakutatót kérdeztünk a globális felmelegedés, illetve az egyre gyakoribb kánikulák közötti összefüggésekről.

Mi köze van a magyarországi kánikulának az olvadó gleccserekhez és a légkörbe pumpált szén-dioxidhoz? Elég sok. A klímakutatók közvetlenül ugyan nem tudják kimutatni, hogy például múlt csütörtökön azért dőlt meg a melegrekord, mert az ipari forradalom óta elképesztő mennyiségű fosszilis energiahordozót égettünk el, az évtizedes tendenciák azonban egyértelműen mutatják, hogy a döntően emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt fordulnak elő egyre gyakrabban extrém meleg időszakok. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a napokban azt jósolta, hogy a jövőben hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára számíthatunk. Még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy egy hónapnál is hosszabb ideig tartanak majd az extrém meleg időszakok.

Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ klímajelentését készítő Nobel-díjas tudóscsoport tagja egyetért. Az éghajlatkutató szerint a klímaváltozás miatt annyira meghosszabbodhatnak a szélsőségesen meleg időszakok, hogy a nyár lényegében egy egybefüggő hőhullámnak lesz tekinthető. Vannak olyan kutatások, amelyek 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén 12 fokkal magasabb júliusi maximum hőmérsékletet jósolnak Budapesten – mondja a Közép-európai Egyetem professzora.

Fotó: Neményi Márton

Ez azt jelentené, hogy lennének olyan napok a jövőben, amikor 49 fokig emelkedik a hőmérő higanyszála.

Ahhoz még nem elég részletesek az előrejelzések, hogy az országon belüli területi különbségeket pontosan ki lehessen rajzolni – ezt már Mika János, az Eszterházy Károly Főiskola tanára, az MTA doktora mondja. Annyi ugyanakkor biztos, hogy a városokban lesz a legsúlyosabb a helyzet, amelyek a hőhullámok során valódi hőkatlanokká válnak – teszi hozzá Ürge-Vorsatz Diána –, hiszen a zöld területekhez képest ott sokkal több a sötét felület (például a beton), amely nem visszaveri a napsugárzás energiáját, hanem beszívja, és hő formájában sugározza vissza. Ehhez képest a világosabb, zöld területek nemcsak több fényt vernek vissza, de a párologtatás révén még aktívan hűtenek is.

A felmelegedés a sűrűn lakott területeken kívül is nagy gondot okozhat. Mika János szerint a mezőgazdaságra is veszélyes a legalább tíz napig tartó, magas hőmérsékletű, csapadékmentes időszakok gyakoribb előfordulása.

Bár éves szinten a nedves napok számának jelentős csökkenésére Ürge-Vorsatz Diána nem számít Magyarországon, a csapadék eloszlása jelentősen felborulhat. Több klímamodell is azt jósolja, hogy a csapadék nagy része a téli hónapokban hullik majd, a nyarak pedig egyre szárazabbak lesznek. Ez dupla csapás a mezőgazdaságnak, hiszen a téli belvíz tönkreteszi a tavaszi termést, nyáron pedig az aszály ellehetetleníti a gazdákat. Az özönvízszerűen lezúduló csapadékot ráadásul a talaj nem tudja felhasználni, a tápanyagokat elmossa a víz.

A világ egyes részein már ma is súlyos problémákat okoz a rendkívüli szárazság, az amerikai Kalifornia államban például 1200 éve nem látott aszályról beszélnek, sok tó és folyó kiszáradt, jelentős vízkorlátozásokat kellett bevezetni és bozóttüzek is egyre gyakrabban fordulnak elő. Kíváncsiak voltunk, hogy Magyarországon is kialakulhat-e ilyen helyzet a jövőben.

Mika János valószínűnek tartja, hogy a klímaváltozás miatt gyakrabban fordulnak majd elő erdőtüzek hazánkban is, igaz ez gondos erdőben járással, illetve műholdas megfigyeléssel megelőzhető. A Balaton, illetve a Velencei-tó vízszintjének jelentős csökkenésére is volt már példa a 2000-es évek elején, és ennek megismétlődésére lehet számítani a jövőben.

Ürge-Vorsatz Diána szerint a kaliforniai és a magyarországi helyzet a földrajzi adottságok miatt eltér – hiszen hazánknak jelentős földalatti vízkészletei vannak – némi hasonlóság mégis van. Az Alpokban ugyanaz történik, mint Sierra Nevadában: olvadnak a gleccserek, ez pedig már hazánkra is hatással lesz. Az Alpok jege eddig nyáron mindig arányosan olvadt, a Duna ezért volt mindig tele vízzel. Ez megváltozhat, ha néhány évtizeden belül a gleccserek eltűnnek.

A világ országai novemberben, az ENSZ párizsi klímakonferenciáján futnak neki ismét egy globális egyezmény megkötésének. Mika János szerint a tudományos közvélemény egységes abban, hogy a korábbi, Kiotóban elfogadott széndioxid-korlátozásokat meg kell haladni, különben belecsúszunk abba a melegedési tartományba, amely rengeteg ismeretlen veszélyt hordoz.

A tudományos konszenzus tehát megvan, a világ a politikai vezetők elköteleződésére vár. Ürge-Vorsatz Diána szerint már az is áttörés lenne, ha születne egy olyan globális egyezmény, amelyben minden ország számszerű vállalást tesz, még akkor is, ha tudjuk, hogy ezek nem lesznek elegendőek a melegedés 2 Celsius-fok alatt tartásához.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.