Belföld

Kipukkant a Bajnai-lufi

Hamvába holt az elmúlt évtized legreménytelibbnek kikiáltott politikai vállalkozása. A Milla-tüntetéseken indult, az LMP kettészakításával és az össze nem fogás ezernyi bénázásával folytatódott, majd három vesztes választás után a vasárnapi felbomlással zárult az Együtt-PM története. Felskicceltük a Bajnai-projekt hiteles krónikáját.

Egy illúzió vége: vasárnap végleg felbomlott az Együtt-PM szövetség. A Bajnai Gordon nevével fémjelzett és a baloldali értelmiség jelentős része által ellenzéki megmentőként ünnepelt projekt ezzel rövidke tündöklés, sok bénázás és középhosszú agónia után végleg kimúlni látszik.

A Bajnai újbóli miniszterelnöki ambícióit intézményesíteni hivatott formációnak nemhogy a kormányváltás nem jött össze, de egy ütőképes ellenzéki pártot sem sikerült létrehozni. Hiába volt a tekintélyes nyugati támogatás, a civil aktivistahálózat és az aktív internetes jelenlét: a Bajnai-lufi kipukkant.

Az egykori válságkezelő miniszterelnök már idén szeptemberben otthagyta a politikát, hogy egy francia alapkezelőnél legyen ügyvezető igazgató, Szigetvári Viktorék a végjátékban még színre vittek egy tragikomédiát Falus Ferenc főpolgármester-jelölt főszereplésével. Az Együtt-PM eljelentéktelenedését mutatja, hogy a pártszövetség egy novemberi felmérés szerint 1 (egy) százalékon állt a teljes népesség körében. Mármint a kettéválás előtt.

Az utókor okulására felskicceltük az Együtt 2014/Együtt-PM hiteles kronológiáját a csodavárástól az érdektelenségbe fulladásig.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Remény ébred

Bajnai Gordon az épp virágkorát élő Milla Egyesület 2012. október 23-i ünnepi nagygyűlésén bejelenti: Együtt 2014 néven választási mozgalmat indít. Azt mondja, rendkívüli időket élünk, ezért felülbírálta korábbi döntését a visszavonulásról. Bajnai szerint „a kormány leváltása nem elég, a rezsimet is le kell bontani”. Pár nappal később hivatalosan is megalakul az Együtt 2014. A három aláíró: Juhász Péter, Bajnai Gordon és Kónya Péter, sorrendben a Milla, a Haza és Haladás, valamint a Szolidaritás elnökei. Azt mondják: széles együttműködést terveznek és várják a csatlakozni kívánó szervezeteket.

A belépő olyan jól sikerül, hogy két héttel a megalakulásuk után a mókás kedvű Medián közvéleménykutató szerint az Együtt 2014 népszerűsége máris előzi az MSZP-t. Azt hozták ki: a teljes népesség körében a Fidesz 22, Bajnai szövetsége 14, az MSZP pedig 10 százalékon áll. Meglovagolva a konjunktúrát másnap aláírásgyűjtési akcióba kezd az Együtt 2014 saját maga mellett. Az ívet elsőként az elmúlt két évtized “örökös aláírói” szignálták, többek közt Dés László, Ferge Zsuzsa, Fischer Ádám, Parti Nagy Lajos, Rangos Katalin,Vásárhelyi Mária és Závada Pál. Veszélyt orront a Fidesz, ezért bevetik a kommunikációs nehéztüzérséget. Selmeczi Gabriella elkezdi a “Gyurcsány-Bajnai-korszakozást”. Ezt a szókapcsolatot a következő két évben több százszor halljuk fideszes szóvivői szájból.

Zavar az erőtérben

Kezdődik a buli: az LMP-s Jávor Benedek a Bajnaiékkal való együttműködés lehetőségéről beszélt, amit az LMP-s Mile Lajos felelőtlenségnek tart és megdorgálja párttársát. A helyzet fokozódik, november 17-én az LMP kongresszusa szoros, 84-77 arányban úgy dönt: nem csatlakoznak Bajnaiék szövetségéhez. Jávor Benedek és Karácsony Gergő bejelentik lemondásukat tisztségükről.

 Fotó: Neményi Márton

Három nappal később a szakadárok Párbeszéd Magyarországért néven új, bajnaista platformot alakítanak. A PM februárban kiválik az LMP-ből, önálló párttá alakul, márciusban pedig szövetséget köt az Együtt 2014 mozgalommal, amely közben – a választási szabályok miatt – szintén párttá alakul. “Álbaloldaliakkal nem szövetkezünk” mondta az LMP-s Szél Bernadett arról, miért nem hajlandóak összefogni az Együtt 2014-gyel.

Az összefogás elviselhetetlen nehézsége

2013 tavaszára, egy évvel a választások előtt egyre időszerűbbé válik körvonalazni valamiféle együttműködést, mivel az egyfordulós rendszer erre kényszeríti a Fidesszel szemben álló ellenzéki tömböt. Bajnai kapkodásnak tartja és elutasítja Mesterházy Attila tárgyalásra szólító javaslatát, Mesterházy nem érti Bajnai időhúzását. Végül április végén konkrétumok nélkül abban egyeznek meg: közös egyéni jelölteket állítanak a választásokon, önálló politikai akcióikkal nem gyengítik a másikat, nem egymás rovására építik a szervezetüket.

Augusztus végéig kell várni az első egzakt megállapodásra. Hosszú huzavona után ekkor alkuszik meg Bajnai és Mesterházy abban: a 106 választókerületből 75-ben az MSZP, 31-ben az Együtt-PM állíthat jelöltet. Az egyezségből kihagyott Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc szerint az összefogók átejtették az országot. Újabb kínos epizód következik: szeptember 29-én, az ellenzék Clark Ádám téri tüntetésén rituálisan ledöntik Orbán Viktor hungarocellből készített “bronzszobrát”, melynek leszakított fejét Dopeman megrugdossa, majd a magasba emeli a felajzott tömeg előtt. A megmozduláson jelen lévő Bajnai Gordon utóbb elítéli a történteket


Fotó: Berecz Valter

Egy héttel később Felcsuti Péter otthagyja az Együttet. A Bankszövetség egykori elnöke nem ért egyet azzal, hogy Gyurcsány Ferencet kihagyták az összefogásból. A balliberális oldal közben hatalmas összellenzéki megemlékezésre készül október 23-ára, ám itt is becsúszik egy malőr: Kulka János és Csákányi Eszter, a két korábbi tüntetés-moderátor kikosarazza az Együtt-et. Azt mondják, a Milla egy civil szervezet volt, de ellenzéki pártok tüntetésén nem vezetnek műsort.

Október 23-án végül összejön a megemlékezés a Műegyetemnél. Impozáns tömeg előtt szólal fel Juhász Péter, Bajnai Gordon, Kuncze Gábor, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor, Szabó Tímea és Mesterházy Attila. Utóbbi beszéde alatt a tömeg az “Összefogást, összefogást!” jelszót skandálta, jelezve: oké, hogy Mesterházy és Bajnai lepaktáltak, de mi lesz a többiekkel? Két nappal később Gyurcsány Ferenc azt javasolja: Bajnai és Mesterházy lépjenek hátra, utat nyitva egy közös miniszterelnök-jelölt előtt. Ez nem természetesen történik meg.

2014. január 6-án újrakezdődnek az ellenzéki tárgyalások. Rájönnek, hogy mégis bevennék az összefogásba a Demokratikus Koalíciót. Újabb egy hónapos alkudozás után február közepére véglegesül az Összefogás listája. Az első öt helyen Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor és Szabó Tímea állnak. Még egy kínos malőr: egy hónappal a választások előtt Kormányváltásra cseréli nevét az Összefogás. Szeretnék elkerülni ugyanis, hogy Szepessy Zsolt hasonló nevű kamupártjával tévesszék össze őket a választók. 

Bukás bukás hátán

Április 6-án vereséget szenved a baloldali Kormányváltás/Összefogás a parlamenti választásokon. A megjelentek 45%-a a Fideszre, 25,5%-a az összefogott baloldalra, 20%-uk a Jobbikra, 5,3% pedig az LMP-re szavazott listán. A módosított választási rendszernek köszönhetően az eredmény kétharmados parlamenti többséget ért a Fidesz-KDNP-nek. Két nappal később megszűnik a Milla. “A létezés mellett nem szólnak érvek” – írják holnapjukon. Az egyesület ekkor már közel egy éve nem folytat mozgalmi tevékenységet. Április 9-én Bajnai felajánlja lemondását, valamint közli: a parlamentbe sem ül be a megnyert mandátumával. Másnap azt mondja: szépíteni szeretne a májusi európai parlamenti választásokon. Juhász Péter számot is mond: legalább 10 százalékos eredményt vár, miután most „önálló arcot fognak mutatni”, bármit is jelentsen ez.


Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Május 25-én aztán ismét győz a papírforma, azaz a Fidesz: a megnyerhető 21 EP-mandátumból 12-t ők visznek, míg a Jobbik 3, az MSZP és a DK 2-2, az LMP valamint az Együtt-PM 1-1 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.
“Balfaszok voltunk” – mondja Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke egy Index-interjúban. Szerinte a gyenge választási eredmény annak köszönhető, hogy Mesterházy csőbe húzta őket.

És a végjáték

Készül a harmadik választási bukta. Július elején az Együtt kihátrált a közös miskolci polgármesterjelölt mögül. Szigetvári közölte: nem tartják elfogadhatónak Pásztor Albert egykori rendőrkapitányt. Július végén az is kiderül: hitelből vág neki az önkormányzati választásoknak az Együtt, miután a tavaszi parlamenti választások után kiürült a pártkassza. 2014. augusztus 25. egy kultikus dátum: a jegesvödrös videóval ekkor kezdi meg rövid, ám emlékezetes közéleti ámokfutását Falus Ferenc, az Együtt által javasolt főpolgármester-jelölt.

Egy hét múlva kiderül: új állást kapott Bajnai Gordon. Egy francia hátterű alapkezelőnél, a Meridiam-csoportnál lett ügyvezető igazgató.Szeptember 28-án, egy hónap permanens bénázás után visszalép Falus Ferenc, az új ellenzéki favorit innentől Bokros Lajos lesz. Megtudjuk azt is: hatmillió forintot költött az Együtt-PM Falus kampányára. Köszönjük a felhőtlen szórakozást, megérte.


Fotó: Neményi Márton

Október 12-én a baloldali pártok, köztük az Együtt-PM megsemmisítő vereségével zárul az önkormányzati választás. A fővárosban egyedül Zuglóban, vidéken sehol nem nyer Együtt-PM-es jelölt. November 9-én Karácsony Gergely, a PM társelnöke bejelenti, hogy megszűnik az Együtt-PM szövetség. Szigetvári Viktor az Együtt részéről sajnálja és hibás lépésnek tartja, hogy a PM egyoldalúan felmondta a szövetséget, de elfogadja a döntést. Függöny.

Hogyan tovább?

Bajnai sorsa már a választások előtt megpecsételődött – mondja a Hír24-nek Ceglédi Zoltán. A Republikon Intézet elemzője szerint a hanyatlás akkor kezdődött, amikor dugába dőlt Bajnai eredeti terve a civileket és pártokat összefogó ernyőszervezet létrehozásáról.

A szakértő a most bejelentett szétválást egy logikus lépésnek tartja, amellyel a PM-esek megkísérlik leválasztani magukat az elmúlt időszak sikertelen összefogásairól és előnyre fordítani a különállásukat. A PM várhatóan egy baloldalibb, zöldebb irányba indul el, a végleges eltűnéstől pedig megmenthetik őket az ismertebb arcaik (Karácsony Gergő, Szabó Tímea, Szabó Rebeka).

Még nehezebb helyzetben van az Együtt, amely mára jószerivel a Haza és Haladás Alapítványból származó szereplőkre szűkült. Kérdés, nekik sikerül-e egy piacpárti, jobboldali liberális pártot építeniük vagy itt véget ér a történetük.

Arra a kérdésre, hogy várhatók-e átszivárgások az Együtt-PM romjaiból a konkurens pártokba, Ceglédi azt mondta: bármi elképzelhető, de hozzátette: nehezebb dolga van annak, aki a mostani MSZP-hez szeretne csatlakozni. Míg a korábbi szocialista párt megengedőbb volt ideológiai kompromisszumokban, addig Tóbiás deklaráltan egy hagyományosan baloldali, szociáldemokrata pártot akar építeni. 

Wirsching Viktória, a DK kommunikációs igazgatója a Hír24-nek elmondta: nem számítanak jelentősebb átigazolásokra a most felbomlott pártszövetségből. Leszögezte: nem hívnak és nem csábítanak senkit és minden jelentkezni vágyót továbbra is egyedileg bírálnak el. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik