Év végén a törvény szerint megszűnik a korkedvezményes nyugdíjazás, amit azok vehettek igénybe, akik éveket dolgoztak veszélyes munkakörben. Ők egészségük védelme érdekében korhatár előtt mehettek nyugdíjba. A Policy Agenda (PA) emlékeztet rá, hogy a kormány a 2010-es ciklus elején kihirdette, megszünteti a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulás lehetőségét, de az általános elv már születése pillanatában megdőlt, hisz választási ígéret volt, hogy 40 éves munkaviszony után a nők korhatár előtt nyugdíjba mehetnek. A látszat kedvéért a nyugdíjkorhatárt be nem töltőknél a nyugdíjat átnevezték ellátássá (szociális támogatássá). Ezt kaphatják azok, akik elég időt (főszabályként a férfiaknál minimum 10, nőknél 8 évet) veszélyes munkakörben dolgoznak.
A korkedvezmény sajátossága, hogy a korábbi nyugdíjba vonulás „költségét” előre kifizeti a munkáltató, mivel a veszélyes munkakörökben dolgozók után 13%-os extra járulékot kell fizetniük. Ez azt jelenti, hogy 2010-2014 között az érintett cégek kb. 85 milliárd forintot fizettek/fizetnek be a költségvetésbe. Ezt a pénzt az állam beforgatta a nyugdíjellátásokba, és például ebből fizette ki a korhatár előtti ellátás egy részét is (idén például 21%-át) – emlékeztet a PA, amely szerint a kormány két éve a költségvetési hatások miatt 2014. december 31-ig meghosszabbította a rendszer működését. Eddig lehet gyűjteni a kedvezmény igénybe vételéhez az éveket, illetve a munkáltatók is gyarapítják extra befizetéssel a központi költségvetést.
A magyar nyugdíjrendszer, benne a nyugdíjnak látszó, de jogilag nem annak minősülő ellátások felosztó-kirovó rendszer alapján működnek. Azaz az állam, ami pénzt beszed adott évben, azt osztja ki a nyugdíjasok, vagy a korhatár előtti ellátást kapók között. Amennyiben ez a forrás nem elég, a költségvetésből kell kipótolni. Ha jövőre megszűnik a korkedvezmény, az államnak el kell köszönnie 18-19 milliárd forinttól, amelyből finanszírozhatta ezen ellátásokat. Ennek hatása természetesen fokozatosan elapad, ahogy az érintettek is elérik a nyugdíjkorhatárt, de az elkövetkező 1-3 évben biztosan érzékenyen érinti a költségvetést.
Amennyiben a rendszer megszűnik, akkor további jogszerző évekre nincs mód. Aki csak 9 évet tudott ledolgozni, az elveszíti a lehetőségét annak, hogy előbb menjen „nyugdíjba”. Becslések szerint ma 45-50 ezer ember után fizetnek extra járulékot a munkáltatók, azaz ők dolgoznak olyan munkakörökben, amelyek korkedvezményre jogosítanak. Ezek között vannak olyan területek, amelyek most érezhetően prioritást élveznek a kormánynál, mint például a vájárok. Ugyanakkor a PA szerint politikai értelemben neuralgikus lehet a közösségi közlekedésben dolgozó járművezetők (köztük mozdonyvezetők) helyzete. Ők sztrájk, vagy legalábbis demonstrációs fenyegetést jelenthetnek. A kormány lépéskényszerben van, vagy vállal egy komoly konfliktust, ahol ismét jelentős érdeksérelmet okozhat több tízezer embernek, vagy megfutamodik, és megint elhalasztja a korkedvezmény intézményének megszüntetését. Az mindenképpen beszédes, hogy az őszi törvényalkotási programban nem szerepel a kérdés – írja a Policy Agenda.
