Gazdaság

Százezerrel több ember az árokszélen

Nincstelen tömegek sodródtak az árokszélre – vonja meg az elmúlt 4 év mérlegét a Policy Agenda elemzése.

A 2010-es kormányváltáskor még 556 ezer fő szerepelt a munkaügyi központok nyilvántartásában – áll a Policy Agenda elemzésében. Sokan közülük azért regisztráltatták magukat, hogy jogosultak legyenek a munkanélkülieknek járó támogatásokra, rendszeres szociális segélyre, vagy akár csak bekapcsolódhassanak a közmunkába.

Az elmúlt négy évben jelentősen hullámzott a regisztráltak száma, és év elején általában elérte a 650-680 ezret, majd a szezonális munkák (köztük a közmunka) hatására 520 ezer főig is csökkent. A munkaügyi központok regisztrációjában lévő létszám szoros összefüggésben van a közmunkások számával. Ahogy az alábbi ábrán is látható, amikor a közmunka mértéke csökkent, azonnal megugrott a nyilvántartásban lévők száma.

Kétmillió magyar leszakadóban

Közmunkások hada

Nyilvánvalóan ezt a politikai problémát ismerte fel a Fidesz, és a választások előtti visszaesést igyekezett megfordítani azzal, hogy minden eddiginél több közmunkást, a választások előtti hónapokban havi átlagban 200 ezret is foglalkoztatott. Ez pedig nem csak a foglalkoztatotti létszám növekedését vonta maga után, hanem azt is, hogy csökkent a munkaügyi központok ügyfeleinek száma.

Nem véletlen tehát az, hogy 410 ezer fő körüli létszámra csökkent a regisztráltak száma. Ugyanakkor, ahogy korábban a Policy Agenda is felhívta a figyelmet, ez a mértékű közfoglalkoztatás pénzügyileg nem lesz tartható. A kormány ugyan határozatot hozott arról, hogy 2014-ben az évi 200 ezer fő átlagos havi létszámot tartani kell, de az előzetes adatok ezt nem támasztják alá. A májusi adatok szerint egy hónap alatt 100 ezer fővel nőtt a munkaügyi központokban regisztráltak száma.

Ennek pedig magyarázata lehet. Vagy jelentős leépítések voltak a magyar gazdaságban, vagy a közfoglalkoztatotti létszám ekkora mértékben csökkent. Miután sem a versenyszférában, sem a közszférában nem látszik annak jele, hogy tömeges elbocsátások történnének, ezért a közmunkások számának csökkenését jelezhetik az adatok.

Tömegek nincstelenül

A munkaügyi központokban nyilvántartásba lévők 12 százaléka munkanélküliként a korábbi munkaviszonya után álláskeresési támogatást kap. Ez az arány 2010-ben még 31 százalék volt. Jelentős csoportot alkotnak azok, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek (ők élethelyzetük, egészségi állapotuk miatt közmunkára nem kötelezhetőek), vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak (azok tartoznak ebbe a körbe, akik szociális helyzetük miatt kaphatják a támogatást addig, amíg nincsen kötelező közmunka számukra).

Ők a regisztrációban lévők 31 százalékát teszik ki, amely arány lényegében megegyezik a négy évvel ezelőtti 29 százalékkal. A legnagyobb szegmenset azok alkotják, akik semmilyen ellátást sem kapnak az államtól. Csak azért vannak a munkaügyi központ regisztrációjában, hogy közmunkában dolgozhassanak, vagy képzéseken, átképzéseken részt vehessenek. Az ő létszámuk idén májusban 294 ezer fő volt, és ez 40 ezer fővel több, mint négy évvel ezelőtt, valamint 65 ezerrel több, mint egy hónappal ezelőtt. Azaz mintegy 65 ezer azok száma, akiknek véget ért a választásokra időzített közmunka, és ezt követően semmit sem kapnak az államtól.

Az állam egyre fukarabb

A kormány nem tűzte ugyan a zászlójára, de az elmúlt négy évben az „eredményét” tekintve az egyik legnagyobb átalakítását a munkanélküli ellátórendszerben vitte véghez. Három hónapra csökkent a munkanélkülieknek járó támogatás összege, amelynek hatására jelentősen visszaesett azok száma, akik igénybe vehetik ezt az ellátást. 2010 májusában még 174 ezren kaptak az álláskeresésük ideje alatt pénzbeli segítséget, 2014 májusában azonban már csak 61 ezer fő részesülhetett eme támogatásban.

Ezzel együtt nőtt azok száma, akik semmit sem kapnak a munkanélküliségük ideje alatt az államtól. Amennyiben a közmunkások, az álláskeresési támogatáson lévők és a segélyezettek számát együttesen nézzük, akkor négy évvel ezelőtt még 436 ezer munkakereső kapott valamilyen pénzbeli segítséget az államtól, míg most májusban az adatok alapján 100 ezerrel kevesebben.

Hol a baloldal?

Ez pedig azt jelenti, hogy hiába lett felfuttatva a közmunka, mégis a korábbi létszám majdnem negyedének elengedte a kezét az állam – hangsúlyozza a Policy Agenda. Ez a fajta társadalompolitikai értékválasztás (azaz, hogy a nehéz helyzetben lévőktől pénzt vesznek el, és ebből biztosítják a középosztály erősödését) egyértelműen teret biztosíthatott volna a baloldali pártoknak. Ugyanakkor az idei választások megmutatták, hogy nincsen olyan baloldali társadalompolitikai alternatíva, amely képes lenne ezzel szemben állni, és a nehéz helyzetben lévőknek felemelkedési lehetőséget kínálni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik