A magyar igény nem felel meg az uniós segítségnyújtás feltételeinek – közölte csütörtökön Johannes Hahn, a bizottság regionális politikáért felelős tagja. Úgy fogalmazott, hogy bár minden eurónyi kár rossz hír, Magyarországon összesen 27 millió eurónyi (8 milliárd forint) pusztítást okozott az árvíz, ami az Európai Bizottság szerint csak nagyon korlátozott mértékű károkat jelent. Nem elegendő ahhoz, hogy Magyarország segítséget kapjon a szolidaritási alapból.
Az Európai Bizottság közleménye szerint Németország az árvízkárok enyhítésére 360 millió euróhoz juthat hozzá, Csehország és Ausztria pedig 15,9 és 21,6 millió eurót kaphat. Románia az aszály és az erdőtüzek okozta károk miatt juthat hozzá 2,4 millió euróhoz. A bizottság javaslatát az Európai Parlamentben és a tagállamok minisztereiből álló tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A bizottságnak beadott kárjelentések tanúsága szerint Németország “jelentős természeti katasztrófára” hivatkozva kért pénzt az unió szolidaritási alapjából: 600 ezer embert érintett az áradás, közülük 100 ezernek el is kellett hagynia otthonát, a közvetlenül az árvíz által okozott kárt pedig 8,1 milliárd euróra (mintegy 2400 milliárd forintra) rúgott. Bécs 866 millió euró (260 milliárd forint), Prága pedig 637 millió euró (190 milliárd forint) kárról adott számot Brüsszelnek. Románia a tavalyi aszály, szárazság, erdő- és bozóttüzek okozta, összesen 806,7 millió eurós (240 milliárd forint) kár miatt kért segítséget.
A magyar kárösszesítés augusztus 13-án érkezett Brüsszelbe. Shirin Wheeler, Hahn szóvivője már akkor jelezte, hogy a magyarországi károk messze elmaradnak attól, ami szükséges lenne ahhoz, hogy Magyarország súlyos természeti katasztrófára hivatkozva a szolidaritási alap segítségét kérje. Erre akkor van mód, ha olyan csapás sújt egy országot, amely 2002-es árakon számítva legalább 3 milliárd euró vagy az adott ország bruttó hazai jövedelmének 0,6 százalékát kitevő közvetlen kárt okoz. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az árvíznek több mint hússzor ekkora, nagyjából 570 millió eurós kárt kellett volna okoznia, hogy Budapest az alaphoz fordulhasson.
Bakondi György árvízi helyreállítási miniszterelnöki megbízott júniusi becslése szerint a települések, a gazdák, az állami szervek és a helyreállítás költségei összesen várhatóan 30 milliárd forint fölötti összeget tesznek ki. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője felidézte, hogy az árvízi védekezésben érintett 95 település mindegyike benyújtotta igényét a vis maior keretre, összesen 10 milliárd forintos támogatást várnak költségeik, káruk megtérítésére. Emellett a mezőgazdasági hivatalokhoz mintegy kétmilliárd forintos mezőgazdasági kárt jelentettek be. Ezeket okozhatta az árvízi elöntés, buzgár és maguk a védekező szervek is.
Ehhez jönnek még a vízügy, a katasztrófavédelem, a rendőrség, a katonaság és más állami szervek, továbbá a helyreállítás egyelőre pontosan nem ismert költségei. Összességében Bakondi György szerint az 51 milliárd forintos, felülről nyitott kereten „bőven belül maradnak” a védekezési költségek, hozzávetőlegesen 30 milliárd forint fölött lesznek. A főigazgató megjegyezte: az, hogy a dunai árvízben érintett más országokhoz képest nagyságrendileg kisebb költségekkel lehet számolni, annak köszönhető, hogy nem volt gátszakadás, ezért nincs szükség újjáépítésre.
Bakondi György így összegezte az árvízi védekezést: „Megfelelő előrelátással, megfelelő műszaki, vízügyi szakértelemmel, magas fokú szervezettséggel és rendkívül széles társadalmi összefogással, óriási erőfeszítéssel egy sikeres védekezést folytattunk.” Hozzáfűzte: természetesen tanulságokkal is járt az árvíz, ami feladatot ad a szakembereknek, hogy egy következő, esetleg akár nagyobb árvíz idején is biztosítani lehessen az ország védelmét.
