Belföld

Itt vannak az árvízi számok

arviz(13)(960x640)(1).jpg (árvíz, mohács)
arviz(13)(960x640)(1).jpg (árvíz, mohács)

Tizenötször többe került a 2010-es tiszai árvíz, mint most a dunai. A miniszterelnöki megbízott 30 milliárd forint fölötti költségekkel számol.

A 2010-es tiszai árvíz okozta, csaknem 1,6 milliárd forintnyi kárnak a töredéke lehet a júniusi dunai árvíz okozta teljes kár a piacvezető lakásbiztosítónál, az Aegon Magyarországnál – írja a Biztosítási Szemle. A mostani árvíz miatt mintegy 500 bejelentés érkezett, ami töredéke a három évvel ezelőttinek. Akkor csaknem ötezren szenvedtek kárt. Most az Aegon szakértői 489 esetben összesen 79,4 millió forintnyi kárt rögzítettek, az összes kifizetés pedig várhatóan 90-100 millió forint körül alakul majd.

Bár a Duna vízszintje több helyen rekordokat döntött, a károk nagysága elmarad a korábban megszokottól. A 2002-es dunai árvíz 429 kárbejelentés mellett 74 millió 300 ezer forintos kárt okozott az Aegon ügyfeleinek, a 2006-os árvíz 919 kárbejelentés mellett 158,5 milliónyit. A 2010-es tiszai ár kiemelkedően nagy, 1,58 milliárd forintos kárral járt együtt, amely 4663 esetből adódott össze. A Duna idei áradása a legnagyobb károkat a Duna-kanyarban és a fővárosban okozta.

„Az ár levonulása után azonnal megkezdtük a károk felmérését. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a kitelepített ügyfeleinknek 50 ezer forintos gyorssegélyt nyújtottunk, ezzel is törekedve arra, hogy a kárenyhítés minél gyorsabban megkezdődjön. Mára a károk legnagyobb részét felmértük, és az ügyfelek többségének kiutaltuk a kártérítési összeget is” – közölte Vereczki András, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.

Árvíz után a károk rendezése az átlagosnál rendszerint hosszabb időt vesz igénybe, a kárfelméréssel ugyanis mindig meg kell várni az ár levonulását, sok helyen a fertőtlenítést is. A jelenlegi áradásnál ugyanakkor a kifizetéseket sikerült az átlagos káreseményeknél szokásos szintre, 3-5 napra csökkenteni. Az idei árvíz után még nyilvánvalóbb lett, hogy a károkat meg lehet előzni, ha a védekezést időben megkezdik az érintett területen élők. Érdemes hallgatni a rádióban vagy nézni a televízióban az árvízzel kapcsolatos híreket, figyelmeztetéseket, hiszen azok fontosak lehetnek a szükséges teendők felmérése szempontjából. A polgármesteri hivatalban vagy a helyi katasztrófavédelmi szervnél is felvilágosítást lehet kérni a környéken bekövetkezett katasztrófákról.

Korábban a a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tudatta: a nyár elejei dunai árvíz miatt 2200 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a becsült kár pedig megközelíti az 1,3 milliárd forintot. A kárbejelentésekből 2 ezer lakossági volt, a maradék 200 pedig a vállalati vagyonbiztosításokat terheli. A kárösszegből 600 millió a lakossági, közel 700 millió pedig a vállalati kár.

Bakondi: 30 milliárd forint fölött lesznek a költségek

A június eleji ár- és belvíz miatt a települések, a gazdák, az állami szervek és a helyreállítás költségei összesen várhatóan 30 milliárd forint fölötti összeget tesznek ki – mondta Bakondi György árvízi helyreállítási miniszterelnöki megbízott pénteken az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője felidézte, hogy az árvízi védekezésben érintett 95 település mindegyike benyújtotta igényét a vis maior keretre, összesen 10 milliárd forintos támogatást várnak költségeik, káruk megtérítésére. Emellett a mezőgazdasági hivatalokhoz mintegy kétmilliárd forintos mezőgazdasági kárt jelentettek be. Ezeket okozhatta az árvízi elöntés, buzgár és maguk a védekező szervek is.

Ehhez jönnek még a vízügy, a katasztrófavédelem, a rendőrség, a katonaság és más állami szervek, továbbá a helyreállítás egyelőre pontosan nem ismert költségei. Összességében Bakondi György szerint az 51 milliárd forintos, felülről nyitott kereten „bőven belül maradnak” a védekezési költségek, hozzávetőlegesen 30 milliárd forint fölött lesznek. A főigazgató megjegyezte: az, hogy a dunai árvízben érintett más országokhoz képest nagyságrendileg kisebb költségekkel lehet számolni, annak köszönhető, hogy nem volt gátszakadás, ezért nincs szükség újjáépítésre.

Bakondi György így összegezte az árvízi védekezést: „Megfelelő előrelátással, megfelelő műszaki, vízügyi szakértelemmel, magas fokú szervezettséggel és rendkívül széles társadalmi összefogással, óriási erőfeszítéssel egy sikeres védekezést folytattunk.” Hozzáfűzte: természetesen tanulságokkal is járt az árvíz, ami feladatot ad a szakembereknek, hogy egy következő, esetleg akár nagyobb árvíz idején is biztosítani lehessen az ország védelmét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik